Címke: református egyház

Nemrégiben Balog Zoltán püspök a református egyházban “lezárt történetnek” nevezte a kegyelmi ügyet. Erről kérdeztük Zalatnay István református teológust, filozófust.

K. Endre amnesztiában részesítése botrányként kerül be a magyar történelembe, de az eset önmagában is rengeteg politikai, egyházi, etikai kérdést vet fel. A kormányt is súlyosan érintő eset után zajlik a politikai kármentés.

Április végén választották meg Steinbach Józsefet a református egyház élére. Ő volt az, aki a püspökök közül egyetlenként kiállt a kegyelmi botrány után leköszönő Balog Zoltán mellett, mondván „ha jó volt akkor, amikor a támogatásokat szerezte, akkor legyen jó most is”.

A címben felvetett kérdésre meglehetősen nehéz választ adni, de segítségünkre lesz a Dunamelléki Református Egyházkerület hivatalos egyházkerületi portálja: a parokia.hu-n 2019. június 21-én jelent meg a "Milyen a jó lelkész?" című írás, amely éppen ezzel a témával foglalkozik.

A kegyelmi botrány tovább érezteti hatását a vallási közösségben.

Hivatalos bejelentés nem történt, de egyházi körökben az a hír terjed, hogy Pásztor Dániel nem kíván a továbbiakban a Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészi vezetője lenni.

Nyílt levelet juttatott el szerkesztőségünknek 10 elkötelezett református személy, akik ezernyi társuk nevében kérik, hogy Balog Zoltán ne maradhasson egyházi vezető.

A keresztyén médiaszemélyiség szerint megújulásra van szükség, egy teológiai doktor megfélemlítésről beszél, a kommentelők sem igazán látják úgy, hogy minden rendben lenne.

Határokon átívelő ünnepre készült volna az erdélyi és magyarországi vallási közösség, de a májusra tervezett eseményt lemondták.

A katolikus főpásztor szerint más felekezetek sem maradhatnak csendben a református püspök által okozott botrányos helyzet kapcsán.