Címke: SZ

A Rubovszky Rita oktatásiminiszter-jelöltsége körüli vita vendégszerzőnk szerint nemcsak a katolikus szakember alkalmasságáról szól, hanem arról is, hogy képes-e egy sokszínű politikai közösség törésvonalból erőforrássá alakítani a belső világnézeti különbségeit. Zlinszky János a kritikák közül kizárólag az egyházi beágyazottság tényére reflektál.

A magyarországi egyházak politikai szerepvállalása újra és újra felveti a hitelesség kérdését. Nem az a döntő, hogy megszólalnak-e közéleti ügyekben, hanem az, hogy mennyire következetesen és függetlenül teszik ezt. Amikor a megszólalások szelektívvé válnak, és a hallgatás épp ott a legbeszédesebb, ahol kényelmetlen lenne a szó, az nemcsak az egyházak autonómiáját, hanem társadalmi tekintélyét is aláássa. Vendégszerzőnk, a baptista hátterű Molnár Péter írása.

A választások után sokak tapasztalata, hogy az eredmény miatti öröm/gyász minden korábbinál nagyobb éket ver akár családtagok, barátok, ismerősök közé. Félő, hogy alapvető emberi kapcsolatok mennek rá a politikai véleménykülönbségre. Vendégszerzőnk a Tisza Pártra szavazott, és ebből a nézőpontból szeretne szót érteni a most csalódott vagy éppen haragos Fidesz-szavazókkal. Klinger Gábor szervezetfejlesztő sorvezetője egymás véleményének megértéséhez és az álláspontok közelítéséhez.

Az oktatási tárca egyes hírek szerinti várományosának neve egyszerre hordozhat pozitív üzenetet és vethet fel kérdéseket a majdani Tisza-kormány kapcsán.

Az államhatalommal kötött szoros szövetség nem megerősítette, hanem kiüresítette a magyarországi egyházak küldetését – állítja Heidl György. Az eszmetörténész szerint a bőkezű finanszírozás ára a hitelesség, az önazonosság és a missziós erő meggyengülése lett, miközben az egyházak egyre inkább a politikai hatalom függésébe kerültek.

Mit jelent kereszténynek lenni a szekuláris Európában? Kulturális örökséget, politikai identitást vagy személyes hitet és életvitelt? A „keresztény Európa” körüli viták gyakran félelmekre épülnek, miközben ritkán tesszük fel a kérdést: mitől válik valaki – és egy közösség – krisztusivá? A hagyománytól, a hatalomtól vagy a jézusi, radikálisan szolidáris szeretetetikától? Kovács Gergely történész széljegyzete a nyugati nyitást képviselő Tisza Párt győzelméhez.

A vasárnapi választás után nemcsak politikai törésvonal, hanem mélyebb erkölcsi és gondolati válság is kirajzolódik a magyar társadalomban – állítja Görföl Tibor katolikus teológus. Szerinte az egyházak hallgatása és a keresztény fogalmak kiüresedése miatt ma különösen sürgető lenne az érdemi gondolkodás az igazságosságról, a közéletről és a történelmi események megítéléséről.

A választási győzelem éjszakájának mámorát gyorsan követik a józanság napjai: nem elég leváltani egy rendszert, új országot is kell építeni. Babarczy Eszter szerint a választás történelmi esélyt adott arra, hogy a gyűlölet politikáját a bizalom és az együttműködés váltsa fel. De csak ha a győztesek valódi, polgári demokráciát kezdenek építeni, a társadalom egészével.

Minden korábbinál durvábban támadta XIV. Leó külpolitikai megnyilvánulásait Donald Trump. A pápa ugyanis egyre gyakrabban áll ki globális politikai és társadalmi ügyekben, és többször is reflektált az iráni konfliktusra, valamint elítélte az USA kitoloncolási gyakorlatát. Az amerikai elnök keresetlen szavakkal vágott vissza. Gyarmati Orsolya összefoglalója.

Minden idők legádázabb, eszközökben nem válogató magyarországi politikai kampánya után a Szemlélek békesen, derűsen, reménytelien készül az országgyűlési voksolásra. Hangolódásként felidézük Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát húsvéti írásának vonatkozó részleteit, valamint alkotói közösségünk választási „körlevelét”.