Címke: SZ

A Medián friss kutatása szerint a vallásosság és a pártpreferencia kapcsolata jóval árnyaltabb, mint korábban. Bár a rendszeresen templomba járók fele továbbra is a Fidesz–KDNP híve, az alkalmi vallásgyakorlók és a nagy ünnepeken misére járók jelentős része már a Tisza Párt felé fordult. A HVG elemzése szerint mindez azt jelzi, hogy a hívők politikai értelemben egyre kevésbé alkotnak egységes tábort.

Nemrég 52 évesen elhunyt egy ötgyermekes családapa. Felemelő szerdai temetése arra volt példa, hogy a gyászban is lehet hálát adni egy mégoly ifjan beteljesült életért. Az alábbi gondolatokat és búcsúbeszéd-részleteket Kolesár András felesége, Palotás Nóra, valamint gyermekei jóváhagyásával osztjuk meg – hogy tanúságtételük másokat is gazdagíthasson.

Kövér László a Hír TV-ben a Fidesz választási vereségét a „sátán győzelmével” magyarázta a „megtévesztett” választók fölött. Katolikus teológus vendégszerzőnk, az Egyházfórum Alapítvány elnöke eljátszott a gondolattal, hogy mi történik, ha egy pillanatra komolyan vesszük a fideszes politikus szavait.

Milyen állapotban van a társadalom a választások után, hogyan lehetne jobban szót érteni, melyek a jövő nagy kihívásai az új kormány és az egyházak előtt? Hogyan tovább, Magyarország? Ezeket a kérdéseket beszéljük át a „Szemlélek Klub extra” vendégeivel május 7-én.

Magyar Péter ma délután jelentette be, hogy Lannert Judit oktatáskutatót jelöli oktatási miniszternek. Mivel a Telex értesülése szerint korábban a katolikus hátterű Rubovszky Rita neve merült fel a posztra, sokan most azt mérlegelik, hogy az egyházi iskolák mire számíthatnak a végül kiválasztott jelölttől. Lannert Judit korábban többször is megszólalt a témában; az alábbiakban ezekből a nyilatkozatokból szemezgettünk.

„Ha elengedjük a valóságot, az megbosszulja magát. A mostani választás fényes példával szolgál erre” – állítja Török Csaba katolikus teológus. Az esztergomi bazilika plébánosa párhuzamot von az 1989-90-es rendszerváltás és a mostani választások között, levonja az elmúlt 16 év tapasztalatait az állam és az egyház kapcsolatában, majd szempontokat kínál a hazai katolikus közösség megújulásához.

Miért nem lehet megjeleníteni a keresztény hitet és értékeket a szekuláris Európában? – kérdezi a Kovács Gergely történész múlt heti cikkéhez hozzászóló biológus vendégszerzőnk. Ő is belátja, hogy a nyugati társadalomban Krisztus követői kisebbségben vannak, de nem szeretné, ha ez a szocializmus idejét idézné fel, amikor az egyházat száműzték a nyilvánosságból.

A választási eredményre reflektáló írásában Örkény István egyik groteszk jelenetéből kiindulva Fabiny Tamás nyugalmazott evangélikus püspök tükröt tart az egyház és a hatalom kapcsolatának. Hogyan lesz az „árnyék átugrásából” önfeladás, mikor válik a behódolás rutinná, és van-e még bátorság kimondani, hogy „Istennek kell inkább engedelmeskedni, mint embereknek”? Miközben leginkább a múlt kerül terítékre, a szerző módot talál a Tisza Pártban tapasztalt egyes friss jelenségek bírálatára is.

Köszönettel tartozom a Szemléleknek, amiért lehetővé teszi, hogy megfogalmazzak néhány szempontot a választások után készített írásomra érkezett reakciókkal kapcsolatban. Igyekszem rövid lenni, azzal az igénnyel, hogy világosabban kifejtsem mindazt, amit a múlt héten elmondani próbáltam. Négy területet érintek, a kevésbé lényegesek felől a lényegesebbek felé haladva.

Miközben rendszerváltással felérő megújulás zajlik a közéletben, az egyházi vezetők politikai befolyásolására irányuló törekvések alighanem velünk maradnak – hacsak nem teszünk ellene. Egyes értesülések szerint a KDNP a plébániákra építve próbálja túlélni a választási vereséget.