Kell egy csapat

A Magyarország-Franciaország labdarúgó Eb-meccs sok mindenről szólt, nem csak futballról.

Az, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1-1-es döntetlent ért el a regnáló világbajnok ellen, sokak szerint a csoda kategóriájába tartozik, s habár kétségtelenül kellett szerencse is ehhez az eredményhez, talán mégsem egyszerűen csoda. Sokkal inkább egy csapat diadala. Természetesen nagyra tartom azokat a játékosokat és sportszakembereket, akiknek részük volt ebben a sikerben, de csapat alatt ezúttal sokkal több emberre gondolok. Körülbelül hatvanezerre.

Az életünk csoportokba/csapatokba szerveződik. Mindenki tagja különféle csapatoknak: a család és a munkahely mellett a hobbink, a kedvenc sportegyesületünk, a lakóhelyünk, a nemzetiségünk, az állampolgárságunk mind-mind egy csapat.

Nincs két ember, aki pontosan ugyanazokhoz a csapatokhoz tartozna, de amikor valakivel ugyanabban a csapatban vagyunk, az szorosan összeköt minket.

Hogy a futballnál maradjunk: egy Fradi–Újpest meccsen a két szurkolótábor olykor válogatott szidalmakkal illeti egymást, de amikor a magyar válogatott játszik, akkor vállt vállhoz vetve szurkolnak együtt. Ha Fiola Attila a Vidi játékosaként gólt lő a Fradi ellen, akkor a zöld-fehérek nem szeretik őt, de ha beveszi a francia csapat kapuját, ők is örömmámorban úszva üvöltik a nevét. És ezt tudja ő is. A tudat pedig, hogy nem egyszerűen tizenegyen játszanak a sokkal esélyesebb gallok ellen, hanem hatvanezren, megsokszorozza az ember erejét, mert mindenki olyan csoporthoz akar tartozni, amelyik erős.

A Régi idők focija című Sándor Pál-film szállóigévé vált mondata volt, hogy „Kell egy csapat!”, jelesül a mosodás Minarik Ede csapata, a Csabagyöngye. És épp ez a lényeg: nem csak akkor kell egy csapat, amikor a világbajnok ellen játszunk. Mindig kell egy csapat. Mert

együtt, egymásnak erőt adva sokkal többre vagyunk képesek, mint ami reálisan elvárható.

Ha mindenki, aki látta a meccset, elviszi ezt az élményt és hitet élete többi csapatába is, akkor azok a csapatok is sikeresebbek lesznek, mint eddig voltak. A franciák elleni döntetlenért csak egy pont jár, és lehet, hogy kevés lesz a továbbjutáshoz. De a közösen megélt siker élményét még évek múlva is emlegetjük és évek múlva is erőt fog adni ahhoz, hogy együtt messzebbre jussunk. Ha megoldást keresünk egy nagy feladat előtt, mindig kezdjük azzal, hogy: Kell egy csapat!

Aki kíváncsi, nem öregszik meg. Amíg vannak igazi kérdéseink, addig kapunk igazi válaszokat. Amíg tudunk ezekről indulatmentesen beszélgetni, addig van esély, hogy minden nap egy picit bölcsebbek és jobbak legyünk. Ezért vagyok ennek az értékközösségnek a tagja.