Fogd a pénzt, és mondj igent!

Akár a címbéli mondatot is írhatnák egy olasz törvénytervezet plakátjára. Ugyanis azt találták ki, hogy a templomban házasodó pároknak kb. 8 millió forint üsse a markát…

Néhány napja olvashattuk, hogy Matteo Salvini és jobboldali pártja pénzt adna azoknak a házasulandó pároknak, akik templomban mondják ki az igent. A részletekből kiderül, hogy a mennyasszonyi ruha, a gyűrűk, az ünnepi ebéd és a fényképek árába is „beszállna” Matteo Salvini pártja, a LIGA.

A benyújtott törvénytervezet szerint kizárólag azok a párok kapnának 20 ezer eurós támogatást, akik templomban tartják az esküvőjüket. (Itt jegyezném meg, hogy a megfogalmazás kissé sántít, talán pontosabb lenne így: az egyházi esküvőt választók részesednének a támogatásban.) Az igénylés további feltétele lenne az évi 23 ezer euró (kb. 9,2 millió forint) alatti jövedelem, és a legalább 10 éves olasz állampolgárság. A tervezettel a házasságok, valamint az egyházi esküvők számát szeretnék növelni.

Ennyit a hírről. Lássuk, mi is a baj ezzel?!

Ahány ország, annyi módon próbálják az embereket házasságkötésre ösztönözni. Az államvezetők ebbéli igyekezete persze érthető, hiszen Európa-szerte problémát okoz, hogy egyre kevesebb gyermek születik. (2021 januárjában például 14 százalékkal esett vissza a születésszám az előző évek hasonló időszakához képest.) Érthető az igyekezet azért is, mert a házasságkötések számának alakulása kis késleltetéssel, de egyértelműen visszajelzi a társadalmi-gazdasági folyamatok irányát – így ennek politikai üzenete sem elhanyagolható.

Nálunk például ilyen „ösztönzés” a CSOK, mely sok esetben a házasságkötések fő motivációja. Ehhez ugyan nem kell egyházi esküvő, de ugyanaz a probléma vele, mint Salviniék törvényjavaslatával. A „képletből” ugyanis ki kellene venni a pénzt.

A házasságkötések számát ilyen-olyan ötletekkel feltornázhatjuk, de kérdés, hogy mennyire lesz, mennyire lehet tartós egy „kiárusított” házasság?

A támogatás tehát az olasz elképzelés szerint azoknak jár, akik templomban mondják ki az igent. Nos, az egyházi esküvőn a szentséget a férfi és a nő egymásnak szolgáltatja ki, azonban nem lehet csak úgy besétálni a sarki templomba, és kimondani egymásnak az igent – szükség van hozzá papra vagy diakónusra, aki a kérdésekre adott válaszok után a házasságkötési szándékot (consensus) kinyilvánítja.

  • Megfontoltad-e Isten előtt szándékodat, és szabad elhatározásodból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?
  • Ígéred-e, hogy leendő feleségedet/férjedet tiszteled és szereted, amíg a halál el nem választ benneteket egymástól?
  • Elfogadod-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza a házasságotokat?
  • Ígéred-e, hogy Krisztusnak és az ő egyháznak törvényei szerint neveled őket?

Vajon a házasulandó párok valóban Isten előtt akarják összekötni az életüket, vagy csak a pénzért vonulnak az oltár elé? Mi van, ha őket tökéletesen kielégíti az együttélés, és maguk sem tudják, hogy valóban együtt akarják-e leélni az egész életüket, viszont nagyon is szükségük lenne a pénzre, és ezért igent mondanak az egyházi esküvőre? Ilyenkor nem sérül-e azonnal az első kérdés által a házasság szentsége?

Vajon Jézus mondott volna olyat, hogy itt van 5 hal és 10 kenyér, ha egybekeltek, akkor ez a tiétek? Tudom, nagyon demagóg, de gondoljunk bele egy kicsit!

Kiárusítunk egy szentséget, amelynek mély, szabad akaratból kötött, és örökké tartó elköteleződésnek kellene lennie?

De ha az állam az egyházi házasságkötések számának növelése érdekében pénzzel ösztönzi az egybekelést azok körében is, akiknek „motiváció” nélkül eszébe sem jutna a templomi esküvő, jó lenne, ha azok kezét sem engedné el, akik számára fontosabb volt Isten előtt házasságra lépni, mint az anyakönyvvezető előtt…

Salvini törvénytervezetében a jegyesoktatásról sincs szó. Lehet, hogy én vagyok nagyon aprólékos, de talán azt sem ártana az erőltetett egyházi esküvők kapcsán megemlíteni, hogy egyházjog szerint szentségi házasság kötése előtt az bizony kötelező. Így tulajdonképpen ez az egész akcióterv pont olyan, mint a nagyi miatt templomba vonulni – aztán max. még egyszer eljönnek megkeresztelni a gyereket.

De ne legyen igazam!

Baranyai Enikő
vendégszerző