Újabb médiafelület jött létre a valódi keresztény párbeszédért

A Kötőszó blog egykori főszerkesztője vezeti a Kovász közösség újonnan létrehozott médiaplatformját.

Ha valaki eléggé vájt fülű volt, észrevehette, hogy az elmúlt időszakban valami erőteljesen készülődött a tavaly alapított Kovász közösség háza táján. Az eddig csak más médiaorgánumok cikkeit, videóit megosztó közösség Facebook-oldalán szeptember 4-e óta láthatóak egy új blog előkészítésének posztjai, mely szeptember 18-án el is indult. Főszerkesztője az a Laborczi Dóra, akit a keresztény közösség elsősorban a Kötőszó blog korábbi főszerkesztőjeként ismert, de ő volt a Keresztény Kultúra blog alapító-szerkesztője is, valamint dolgozott a SZEMlélek, az Átlátszó, az ELLE, a hvg.hu és a Nők Lapja szerkesztőségeiben is.

Sikerült elérnünk Laborczi Dórát, hogy meséljen nekünk arról, hogy milyen érvek fogalmazódtak meg az alapítókban, mely oda vezetett, hogy új médiafelületet indítsanak, mik a célkitűzéseik és milyen írásokkal találkozhatunk majd náluk olvasóként.

─ A keresztény közélet területén több az olyan felület, ahol nagy a „hírzaj” vagy a hirtelen, sommás ítélkezés és kevesebb, amelyik tartalmasabb, árnyaltabb olvasnivalóknak teret enged. Ez az online sajtó sajátossága is, hogy inkább a rövidebb, figyelemfelkeltő írásokra fókuszál. Nálunk tanulmányszerűbb, de témaválasztásában és problémaérzékenységében nagyon is kortárs írásokkal találkozhat majd az olvasóközönség ─ fogalmaz a stílusról Laborczi Dóra.

„Mi, a Kovász közösség tagjai és a Kovász blog szerzői és szerkesztői úgy gondoljuk, hogy olyan nyilvános teológiára van szükség, amely visszaszerzi keresztény fogalmainkat a politikai fegyvertárból, és újra Isten, embertársaink és a magunk aktív szeretetére tanít. Nem a széles út és a hatalom olcsó teológiájára, hanem a keskeny út áldozat- és közösségvállaláson, testvéri támogatáson és szolidaritáson alapuló, gazdag teológiájára szeretnénk rávilágítani” ─ áll a magukat virtuális asztalközösségnek is nevező szerkesztők beköszönőjében.

Laborczi Dóra, fotó: Sáhó Eszter

─ Nem azért akarunk tabukat döntögetni, mert tabudöntögetők szeretnénk lenni, hanem mert olyan állapotban van a kereszténységről szóló párbeszéd az országban, hogy ha bármit másképp fogalmazunk meg, az már tabudöntésnek számít.

Óvakodnék azonban a harcos pozíciótól, inkább egyfajta egyensúly-helyreállítási kísérletről van szó ─ magyarázza a főszerkesztő, miért is tűnhet témaválasztásaiban merésznek az oldal. ─ Radikálisnak tűnhet, pedig adott esetben mély, több száz éves teológiai háttér áll egy-egy téma mögött. Az egyház nagyon sok mindent őriz ebből az évezredes hagyományból, de egyre kevésbé képviseli, főleg a nyilvánosság előtt, merthogy röghöz kötött politikailag. Közben pedig azt tapasztaljuk, hogy óriási éhség és igény van a hiteles keresztény üzenetre.

Laborczi Dóra azt mondja, legfőbb céljuk, hogy a teológiai igazságokat érthető nyelven közvetítsék. ─ Ebben Jézus nagyon erős volt, így van miből merítenünk ─ teszi hozzá. Azt mondja, az oldalon találkozhatunk majd a klasszikus sajtóműfajokkal, interjúkkal, riportokkal, de várhatóan túlsúlyban lesznek a véleménycikkek.

A szerzők között feltűnnek olyan régi „kötőszós” arcok is, mint Mikó-Prém Alexandra református, Nagy Szabolcs evangélikus lelkészek, de találkozhatunk majd például Dr. Csepregi András teológus-lelkész, egykori egyházi kapcsolatokért felelős minisztériumi titkárságvezető írásaival is.

Laborczi Dóra elmondása szerint a csapat folyamatosan alakul, van, akivel még csak szóbeli megállapodás van, de nagyrészt teológusokból és gyakorló lelkészekből áll.

A blog a Tarcsay Tibor által 2020-ban alapított Kovász közösségből nőtte ki magát, melynek a tervek szerint ez lesz a társadalmi párbeszédet elősegítő felülete. A Kovász közösség olyan témákat karolt fel az elmúlt egy évben és szervezett ezekről online beszélgetéseket, mint a pandémia társadalmi hatásai, a lelkészek mentális állapota, az egyházak politikai szerepvállalása, vagy a keresztény körökben gyerekcipőben járó környezettudatosság.

Szerelmese vagyok a közéletnek és a közbeszédnek. Hiszem, hogy magas szinten ezeket művelni csak szabadon gondolkodva lehet: a valóság és az igazság talaján állva, megengedve magunknak a változás lehetőségét.