Laura nővér: Ez a díj nekem szárnyakat ad

A pandémia miatt most vehette át az emberközpontú gazdaság megalkotásáért és széles körű hirdetéséért kapott Európai Polgár díjat Baritz Laura.

A még 2020-ban odaítélt díjat felterjesztője, Hölvényi György európai parlamenti képviselő adta át a Domonkos-rendi szerzetesnek. Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájában tartott átadón a díjat az iroda vezetője, Lővei Andrea mutatta be, a díjazottat pedig Tóth József, az ÉrMe Hálózat Alapítvány kuratóriumi elnöke méltatta.

Hölvényi György laudációjában úgy fogalmazott, hogy Laura nővérre és az általa képviselt nézőpontra szüksége van Európának és Magyarországnak. Hozzátette azt is, hogy az egyházi emberek a mai világban nehezebben jutnak publicitáshoz, és ilyenkor egy politikusnak feladata, hogy segítsen nyilvánosságot adni az általuk képviselt értékeknek.

A 2008-ban alapított díjat minden évben olyan, kivételes teljesítményt nyújtó személyeknek és szervezeteknek ítéli oda az Európai Parlament, akik hozzájárultak a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integrációhoz, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, vagy az Európai Unió és annak Alapjogi Chartájában foglalt értékek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.

Az elmúlt 13 évben a magyar díjazottak között volt többek között: Böjte Csaba ferences szerzetes; Székely János püspök, Kerényi Lajos piarista szerzetes; Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója; Varga Erika, a Romani Design alapítója. 2020-ban Laura nővérrel egyidőben kapta meg a díjat az Iványi Gábor által vezetett Oltalom Karitatív Egyesület, 2021-ben pedig a Freeszfe Egyesület Emergency Exit elnevezésű diplomamentő programját tüntették ki Európai Polgár díjjal.

A Szemléleknek a helyszínen adott interjújában a szerzetesnővér úgy fogalmazott:

– Mindig is az volt az álmom, hogy ne csak az egyházon belül beszéljek a tanításról, hanem azon kívül is, mert minden jószándékú embernek szüksége van erre a fajta gondolkodásmódra.

Az Európai Parlament a keresztényeknél szélesebb körben képviseli az európai népességet, és ez a díj azt jelenti, hogy egyházon kívül is hitelesítették azt, amit mondok. Ez szárnyakat ad ahhoz, hogy tovább csináljam.

És hogy mit is mond Laura nővér? Miben áll az ő gazdasági paradigmaváltása? A korábban vele készített interjúnkból idézünk most néhány gondolatot, a teljes beszélgetés itt érhető el:

(…)

A progresszív vagyonadó az egyház társadalmi tanításában a javak egyetemes rendeltetéséről szóló alapelvhez igazodik, ami azt jelenti, hogy a magántulajdonnak minden esetben van egy közösségi dimenziója, és a magántulajdon az nem teljes mértékig a magánembert illeti: ha feleslege van a saját valós szükségletének kielégítése után, akkor az már a közösséget illeti.

(…)

A GDP egy nagyon markáns mérőszám, de nem jó, hogy erre alapozzuk az egész gazdasági életet, mert alaplogikája csupán az anyagi javak és szolgáltatások növekedésére fókuszál, holott az ember és egy nemzet sem csak az anyagi javak gyarapodásából áll.

A GDP-ben benne van egy csomó környezetromboló tevékenység, egy csomó fölösleges, fogyasztásnövelő tevékenység is. Nem tudja bemutatni azt, hogy mi az ember java, nem tudja megmutatni, hogy a közjó hogyan növekszik egy országban.

Az egész világnak át kellene állnia a GDP-alapú helyett a közjó alapú gazdaságra.

(…)

Már elpusztult a bolygónk jó része, és mi még mindig feléljük azokat a nyersanyagokat, amiből a növekedés származik.

(…)

Szükségszerű lenne, hogy emellett a média egy olyan mintát sugározzon az emberek felé, hogy nem a túlfogyasztás, az anyagi javak felhalmozása a jó, hanem hogy egy mértékletesebb élet a vonzóbb. Hogy nem feltétlenül a távoli országokba való utazás a fontos, hanem a környezetre való odafigyelés. Ha ez ömlene a médiából, akár a szappanoperákon keresztül is, akkor sikerülne valamit elérni.

(…)

Ma a legforróbb pontja a gazdasági életnek a fogyasztás.

Ez a felpörgetett, mesterségesen irányított és túlpörgetett fogyasztás és az ez által megvalósuló növekedés az, ami feléli a bolygónk természeti kincseit.

Egyéni szinten tehát mindenképpen itt kezdeném: megnézném, hogy milyen anyagi jószágaim vannak, melyek azok, melyek óhatatlanul szükségesek egy normális, valódi életvitelhez, és melyek azok, melyek feleslegessé váltak, és hol tudnék környezettudatosabb lenni.

(…)

A paradigmaváltás rengeteg mindentől függ: a körülményektől, az emberektől, de az a lényeg, hogy minden egyes emberen múlik!

Szerelmese vagyok a közéletnek és a közbeszédnek. Hiszem, hogy magas szinten ezeket művelni csak szabadon gondolkodva lehet: a valóság és az igazság talaján állva, megengedve magunknak a változás lehetőségét.