Identitás van sokféle – a „legújabb” annak a hozadéka, hogy az elmúlt évtizedekben a világ „kinyílt”. A vallási, a szakmai, a nemi és a nemzeti identitás mellett – és nem helyett! – kialakult a globális identitás is, ami azt jelenti: felelősek vagyunk.
Napjainkban megszokott dolog külföldön munkát vállalni, idegen kultúrában letelepedni, vagy legalább hosszabb-rövidebb utazásra indulni az ismeretlenbe. Aki így dönt, előbb vagy utóbb megtapasztalja a szokásokban, és akár az értékrendben megmutatkozó különbségeket, ám azzal is szembesülnie kell, hogy az emberiség alapvetően mindenhol hasonló szükségletekkel és kihívásokkal küszködik.
Nem különbözünk annyira, mint gondolnánk.
E globalizáció hozadéka a globális identitás kialakulása is.
A Psychology Today cikkében idézett, 2019-ben készült kutatás bizonyítja, hogy
az erős globális identitással rendelkező emberek sokkal jobban odafigyelnek a környezetükre, és azért tenni is hajlandóak.
De mi az összefüggés a környezetet óvó szemlélet és a „világpolgárság” között?
A tanulmány szerzői a választ a világ jól-létéért érzett személyes felelősségben látják. Mint egy „pszichológiai összetartó erő”,
a személyes felelősség képes összekapcsolni embereket különféle ügyek mentén, és cselekvésre ösztönözni őket.
Feltevéseik igazolására felméréseket végeztek, melyek eredménye szerint az erős globális identitás támogatja a személyes elköteleződést a világ felé, amelyet az egyének konkrét cselekvéssé tudnak váltani.
És Te mennyire érzed magad felelősnek a bolygónk jól-létéért?
