Bár a népszokás eredete bizonytalan, az biztos, hogy április első napja évszázadok óta a bolondozásról, egymás megtréfálásáról szól.
Amikor kicsit tolakodónak érezzük a kérdést, és nem szeretnénk elárulni, hova megyünk, viccesen elüthetjük a feleletet azzal, hogy „Kukutyinba zabot hegyezni”. Vagy „Karabukára ecetet darálni”. Esetleg „Petymeregbe jeget aszalni”, netán „Vazsmorogba homokot kötözni”.
Aki elindul a megnevezett településekre, magára vessen: egy kivételével mind a fantázia szüleménye.
Legújabb, beugratós kvízünkben éppen fordítva lesz: az országot járva számtalan furcsa, már-már vicces településnévvel találkozhatunk, viszont játékunkban a négyből csak egy nem szerepel a térképen. Aki ma mégis oda utazna, az lesz „április bolondja”.
Előző heti kvízünk helyes megoldása:
A muszlimoknak ima előtt úgynevezett rituális mosakodást (wudu’) kell végezniük. Ez miből áll? – kéz, láb és arc megmosása
Mikor jelenik meg a katolikus liturgiában a vízszentelés szertartása? – Vízkeresztkor, húsvétkor
Melyik nem tartozik a hinduk szent folyói közé? – Indus
A zsidó vallásúak számára a rituális tisztálkodásra kialakított fürdő a mikve. A felsoroltak közül mikor NEM kell ide ellátogatniuk a nőknek? – Gyermekük születését megelőzően
A katolikus és ortodox egyházakban is szokás, hogy a miséző pap felajánláskor bort és vizet is önt a kehelybe. Ennek több értelmezése is van. Mely NEM igaz az állítások közül? – Eredetileg anyagi okok miatt vegyítették a bort vízzel, innen maradt meg ez a szokás.
