Tavaly ilyenkor ért véget a katolikus egyházfő magyarországi útja. Ferenc pápát a Szemlélek plakátkampánnyal és cikksorozattal üdvözölte – az ezekhez kapcsolódó írásokból idézve emlékezünk.
Összefogtak a médiumok, pápaköszöntő kampány indult Magyarországon Ferenc pápa kijelentéseit idézve
„Vannak, akik szeretnék kihasználni, saját üzeneteik felhangosításának eszközeként kezelni a pápalátogatást, sőt magát a katolikus egyházfőt is. Ő azonban nem politikai és egyéb érdekek miatt érkezik (…) Magyarországra, hanem lelkipásztori céllal jön, és nem egy belterjes körhöz, hanem az egész nemzethez kíván szólni, minden magyar emberrel szívesen találkozna.”
“Az a célunk ezzel a kampánnyal, hogy segítsünk túllépni a belterjes vallási kommunikáción, és az utcákon, köztereken, a közbeszéd számos terepén is hallhatóvá, befogadhatóvá tegyük Ferenc pápa nagyon fontos üzeneteit. Hálásak vagyunk, hogy eljön hozzánk, meggyőződésünk, hogy tényleg Isten hozza, vezeti őt most Magyarországra.”
Milyen egyházról álmodik Ferenc pápa?
„Ferenc pápa szerint az egyház léte, tevékenysége, értékképviselete nem vallási belügy. Nem akkora újdonság ez: már egy nappal egyházfővé választása előtt, még bíborosként arról prédikált Jorge Mario Bergoglio, hogy „Jézus ma az egyház ajtaján kopogtat, és ki akar menni onnan”.
„olyan egyházról álmodik Ferenc pápa, amiben a pápának meg van engedve, hogy nagyokat álmodjon. Már Szent II. János Pál pápa is előszeretettel lépett át a protokolláris korlátokon, néha szó szerint – beiktatási szentmiséjén például nem a Szent Péter-bazilika kapuja felé vette az irányt, hanem – a biztonsági őrök legnagyobb rémületére – elindult lefelé a lépcsőn a hívekhez, de az első sajtótájékoztatóján is hamar letette a papírt, lesétált a trónusától az újságírók közé, és úgy kezdett velük társalogni, mintha kollégák lennének. Ez a lazaság tükröződik vissza – bár kétségkívül más lendülettel – Ferenc pápa habitusában is.”
„a szinodalitás nem pusztán egy néhány évig tartó megújulási folyamatot jelöl a katolikus világegyház életében, hanem ez maga Ferenc pápa egyházképének lényege. Közös tervezés, együtthaladás, meghallgatás, elkísérés, különösen pedig a klerikalizmus káros jelenségének kiűzése az egyházi működésből.”
„Ferenc víziója az irgalmas egyházról nem holmi szánakozó, elnéző hozzáállású emberek gyülekezete, hanem olyan közösség, aminek a kegyelem az üzemanyaga, a figyelmesség a fő tulajdonsága, az átölelés a leggyakoribb cselekedete.”
„Ferenc pápa egyházában élet van, dinamika van, a sebeket nem takargatják, hanem feltárják és gyógyítják, a problémákat nem elhallgatják, hanem tisztelettel megbeszélik, a másként gondolkodókra odafigyelnek, meghallgatják őket, nem ítélkeznek, hanem meghívnak, inspirálnak. Ez az egyház evangéliumi koncepciója, és aki ténylegesen megismeri és megérti, alighanem szívesen is tartozna hozzá.”
Milyen békét akar Ferenc pápa?
„Ukrajnában a vér és a könny folyói áramlanak”, hangsúlyozta [Ferenc pápa] 2022 márciusának elején, és egyúttal kifejezetten szembe is helyezkedett a hivatalos orosz narratívával: „nem csupán katonai művelet folyik, hanem háború, amely halált, pusztulást és nyomorúságot eredményez”. Megrendültsége és aggodalma már egy nappal a háború kitörése előtt kifejeződött, amikor arról beszélt, hogy a politikai hatalom képviselőinek meg kell vizsgálniuk lelkiismeretüket Isten előtt, aki „a béke, nem pedig a háború Istene.”
„Ferenc pápánál mindig egyszerre érvényesül az áldozatokat meglátni képes érzékenység és az igazságosság igénye: üzenete soha nem merül ki egyszerű békekövetelésben, soha nem beszél úgy a békéről, mintha a béke nem igényelné alapvető viszonyok átalakítását, a béke soha nem üres szólam nála.”
Milyen értéket és veszélyforrást lát a médiában Ferenc pápa?
„A tudatos médiahasználat és a hívő életmód között így von párhuzamot Ferenc pápa: „Több forrás meghallgatása, nem megelégedni az első legjobb megoldással – erre tanítanak minket a szakértők –, ez garantálja az általunk továbbított információk megbízhatóságát és komolyságát. Több hang meghallása, egymás meghallgatása, az Egyházban is, a testvérek között, lehetővé teszi számunkra azt, hogy a megkülönböztetés művészetét gyakoroljuk, amely mindig a hangok szimfóniájában való eligazodás képességének bizonyul.”
„Ferenc pápa igazi hírvivő, „messenger”, miközben azzal is üzen, ahogy nem reagál minden vádra, sértésre, bántásra. Tanulhatunk tőle asszertív kommunikációt, kedves szavakat, határozott iránymutatást, szívderítést.”
„Ferenc pápa számára a kommunikáció a szeretet kifejezésének egyik módja, a „ferencpápista” média ennek nyomán egyszerre inspiráló, meghívó, megértő, a tévutakkal szemben határozott, a gonoszsággal szemben keményen kritikus, ellene mondó, a másként gondolkodókkal szemben megértő, kérdező, összességében szeretet-meghajtású.”
Mit gondol Ferenc pápa a nemzeti populizmusról?
„a pápa következetesen tartózkodik attól, hogy beleavatkozzon egy ország belügyeibe, megszólalásai a katolikus egyház társadalmi tanításán nyugodva egyetemes értékeket hordoznak. A befolyásolás szándéka inkább üzeneteinek időzítésében fedezhető fel, olykor ugyanis nagyon keményen szólal fel a világ folyamatait szemlélve.”
„A nemzeti populizmus és az arra fogékony keresztény politika viszonyáról az Álmodjunk együtt – út egy jobb jövő felé című, Austin Ivereigh brit újságíróval közösen írt könyvében talán a legkeményebb szavakat fogalmazza meg az egyházfő, amikor így ír: „A nemzeti populizmus egyik fantazmagóriája a keresztény többségű országokban, hogy megvédi a keresztény civilizációt a vélt ellenségektől, legyen az az iszlám, a zsidók, az Európai Unió vagy az ENSZ. Gyakran olyan emberekre tesznek nagy hatást ezzel, akik már nem is vallásosak, de nemzetük örökségét egyfajta identitásnak tekintik.”
„Ami pedig a világkormányzásról szóló fantazmagóriákat illeti, Ferenc semmilyen emberellenes és életidegen dolgot nem mond, csupán az isteni teremtésből indul ki, mikor éppen a javak egyenlőtlen elosztását szolgáló, globális pénzügyi-gazdasági szektor ellen emeli fel a szavát, és olyan jogi szabályozás mellett érvel, amely lehetővé tenné a különböző országok igazságos részesedését, a rájuk is kiható döntések meghozatalában való arányos részvételüket.”
„A pápa szerint az emberhez méltó élethez hozzátartozik az is, hogy részt vehessünk a rólunk szóló, a mi életünket érintő döntésekben.”
„Köszönjük, Ferenc pápa!”: folytatja kampányát a Szemlélek
„– Úgy gondoltuk, bedobunk egy kis kavicsot a tengerbe. Minket is meglepett, hogy ez a kavics milyen nagy hullámokat vert – indokolta Gégény István a Népszavának, miért döntöttek a második felvonás mellett. Bebizonyosodott – tette hozzá –, hogy az embereket a templomok falain kívül is érdekli, mit mond Ferenc pápa. Márpedig Budapesten sok olyasmit mondott, amit meg kellene őrizni, és amit nem lenne szabad engedni, hogy különféle politikai erők értelmezésének az áldozatává váljon.”
“Az „Isten hozott, Ferenc pápa!” jelmondatot „Köszönjük, Ferenc pápa!” mottóra cserélték, a köszöntő kampány – Gégény István megfogalmazásával élve – hálakampánnyá változott. Ugyanúgy Ferenc pápától idéznek, mint korábban, de most kivétel nélkül olyan kijelentéseket, amelyek Budapesten hangoztak el valamelyik rendezvényen. Ilyen „Az ember attól lesz nagy, ha lehajol másokhoz”, vagy például: „Olyan egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét”.”
Magasra tette a lécet Ferenc pápa, olyan találkozói is voltak Budapesten, amelyek nem kerültek nyilvánosságra
„A legnagyobb feladatot azzal a példamutatással adta, ahogyan jelen volt Magyarországon, ahogyan viselkedett, ahogyan megsimogatta valakinek a fejét. A magyar katolikus vezetőktől nem ehhez a mentalitáshoz szoktunk hozzá. Számukra a pápa nagyon magasra tette a lécet. “
“A Kossuth téri pápai szentmise központi gondolata az volt, hogy „váljatok nyitott kapukká”. Ferenc pápa ezzel a magyarországi egyház egyik legnagyobb hiányosságára tapintott rá.”
“A pápalátogatás során – összegezte a Szemlélek lapigazgatója – a sok sebből vérző, gyógyulásra váró társadalomban sikerült három olyan napot átélnünk, amelytől mindenki egy kicsit boldogabb lett. Reménykedik abban, hogy a pápa üzeneteiből és az általa megjelenített stílusjegyekből minél több megmarad.”
“Ferenc pápa minden találkozásunkban ajándék!”
“Egyházi vezetők fogalmazták meg a Szemlélek kérésére, milyen élményeket szereztek a pápalátogatás során.”
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke:
“A „meglepetések pápája” hű volt önmagához, és a maga spontaneitásával például megtalálta a Bazilika előtti tömegben Kardos Mihály öreg papot, aki lábai amputálását követően önkéntesen, másoknak erőt sugározva hajléktalanok között él. A Vatikán felkérhette volna a világ legjobb dramaturgját vagy rendezőjét, azok nem lettek volna képesek megrendezni azt a jelenetet, ahogy a két kerekesszékes idős ember egymás mellett van, és a fehér ruhás (történetesen a római pápa) megcsókolja a fekete ruhás (történetesen a hajléktalan pap) kezét.”
“Ez a katolicitás: mindannyiunkat, akiket a Jó Pásztor név szerint szólított meg, arra hívott, hogy szeretetét befogadjuk és továbbadjuk, hogy az ő nyáját befogadóvá tegyük és sohasem kirekesztővé. És ezért mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy ápoljuk a testvériség és az együttműködés kötelékeit, megoszlás nélkül.” Nem félreértés: Ferenc pápa így érti a katolicitást. Ezért is szoktam mondani, hogy magam is katolikus vagyok: wittenbergi katolikus.”
Varga László, kaposvári katolikus püspök:
“Ami legjobban érintett, az a szegényekkel, hajléktalanokkal, sérültekkel való találkozás a Szent Erzsébet-templomban. A találkozó és program végén odamentem a szendrőládonyi cigányokhoz, hogy közösen folytassuk a dicsőítést. A pápát a szentélyen át kikísérték, amikor váratlanul újra megjelent, és egyenesen a cigány kórushoz hozatta magát. Megáldotta őket és kérte az áldást tőlük. Együtt énekeltük kitárt karokkal: „Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg tégedet!” Alázat, meghatódottság és öröm áradt ránk a kör közepén kerekesszékben ülő Szentatyáról. “
“Többet adott át azzal, ahogyan jelen volt, mint a szavaival, bár azok is rendkívül fontosak.”
Beer Miklós, nyugalmazott katolikus püspök:
“Nem mondott semmi „drámait”. Természetes egyszerűségében velünk volt. Mintha mindig is velünk lenne.
Másnap a Rózsák terén, kinn, a templomkertben, a hajléktalan barátaim, a karitászos ismerőseim, a börtönmissziós munkatársaim, a „cursillós” cigánytestvéreim, ukrán menekült családok között döbbentem rá, hogy Ferenc pápa egyszerűen velünk van. Személyiségének varázsa, természetessége, őszintesége jelenvalóvá teszi a „krisztusi közelséget”, hiszen „folyékonyan beszéli a szeretet nyelvét”. Rácsodálkoztam, hogy éppen „Jó Pásztor” vasárnapján van Magyarországon. Véletlen, szándékos tervezés? Nincs jelentősége.”
Hortobágyi T. Cirill, pannonhalmi bencés főapát:
“Személy szerint nagyon kitüntetőnek és bátorítónak érzem mind magam, mind szerzetes közösségünk számára, hogy amikor a „Kármelitában” arra buzdított, hogy személy- és emberközpontú Európát építsünk, így zárta gondolatait: „Lélekben és a szívemben a pannonhalmi apátság, az ország egyik nagy lelki emlékműve felé fordulok, az imádság helye és a testvériség hídja felé.”
