Nagy ünnepre készül Medjugorje – a helyszínről jelentjük

Közben konferencián mondták ki: ami a  bosznia-hercegovinai kisvárosban zajlik, az új evangelizáció követendő modellje.

Öt évvel ezelőtt jártam először Medjugorjéban, plébániai csoporttal, nagy busszal, lelki vezetővel – ahogy a legtöbb zarándok. Azóta többször megjártam már ugyanezt az utat privát szervezésben is, több autóba vagy egy kisbuszba tömörítve lelkes baráti társaságokat. Ilyenkor igyekeztünk elkerülni a nyári időszakkal járó hőséget és tömeget, így jártam már itt tavasszal, sőt, télen, hóesésben is megmásztam már a Krizevac hegyét.

“Zarándok-mentesen”  azonban még nem láttam Medjugorjét, most ennek az ideje is eljött.

Bő egy héttel a Mária-jelenések 40. évfordulója előtt megérkezvén a településre furcsa volt megtapasztalnom, hogy szinte csak helyi rendszámokat látok a parkolókban, hogy nem kell sorban állni a feltámadott Krisztus-szobornál, és ugyan nyitva van, de csaknem teljesen üres a Szent Jakab templom. Több napig az volt a benyomásom, hogy – bár Bosznia-Hercegovina is megnyitotta határait a nem üzleti célú utazások előtt – Medjugorje a helyi lakosok körében fog ünnepelni.

Egy ünnepre készülő medjugorjei lakos háza

Erős gyanúmat azonban megcáfolta szállásadónk, akinél a foglalások is jól láthatóan jelezték: június 25-ére sok embert várnak a városba, hogy méltó módon ünnepeljék meg a Szűzanya – sok ember hite szerint – 4 évtizede tartó jelenlétét.

Június 25-én lesz ugyanis éppen 40 éve, hogy 6 kisgyermek azt mesélte boldogan: látták a Szűzanyát. Rájuk nézve állításuknak nem mindennapi következményei lettek, de sem az őket kihallgató – olykor zaklató – hatóságok, sem az orovosi vizsgálatok nem tudták bebizonyítani, hogy bolondok lennének, és azt sem, hogy hazudnának, így a bosznia-hercegovinai kis település és a gyermekek története életre kelt. Évente több millióan kelnek útra, hogy megértsenek és megérezzenek valamit az ottani történésekből. Ugyan Medjugorje látogatottságban még így is messze elmarad például a portugáliai Fatimától, a mind a mai napig aktív jelenési helyszín átformáló erővel bír a katolikus egyházra.

A kihelyezett – és jól láthatóan igényesen megtervezett – táblák is arról árulkodtak, hogy itt valami készülődik

A hivatalos elismerés még mindig hiányzik

Bár sokan és sokféleképpen vizsgálták a látnokok szavahihetőségét, a Vatikán csak 2010-ben indított hivatalos vizsgálatot a látnokok beszámolói alapján akkor már csaknem 30 éve tartó Mária-jelenések valódiságáról. Az eddigi kutatások nem sok érdemi eredményt hoztak. A még XVI. Bendek pápa által kinevezett, Camillo Ruini bíboros elnökletével felállított bizottság feladata alapvetően két kérdés megválaszolása volt: valóban megjelenik-e Mária a kezdetektől a látnokoknak, és lehet-e hitelt adni a Szűzanya látnokokon keresztül küldött üzeneteinek? A 2017-ben nyilvánosságra hozott jelentés azt állapította meg, hogy az első hét jelenésnek lehetett természetfeletti eredete – de ezek is további vizsgálatot igényelnek -, a többinek viszont nem. Legalábbis nem látták azokat bizonyítottnak.

Az üzenetekről pedig még Ferenc pápa is kétkedve nyilatkozott a jelentést követő sajtótájékoztatón, Fatimából Rómába tartó repülőútján: hangsúlyozta ugyan Medjugorje lelkiségének erejét, de a Ruini-jelentés megállapításaira reagálva azt mondta: “Én személy szerint „gonoszabb” vagyok: én jobban szeretem Máriát mint anyát, a mi anyánkat, mint a „postafőnök Máriát”, aki nap mint nap táviratokat, üzeneteket küldözget egy meghatározott órában… Az ilyen Mária nem Jézus anyja.” Azt is hozzátette azonban, hogy “a Ruini-jelentés igazi lényege: a spirituális tény, a lelkipásztori tény: az emberek odamennek, megtérnek, az emberek ott találkoznak Istennel, megváltozik az életük…”

A külső oltár és a zarándokok tízezreit befogadni képes tér

Hogy ezt ne csak szóban nyilvánítsa ki, a Szentatya 2018 májusában állandó apostoli vizitátort nevezett ki Henryk Hoser személyében, akinek feladata, “hogy biztosítsa a medjugorjei plébániai közösség és az oda zarándokló hívek állandó és folyamatos elkísérését, akiknek lelki szükségletei különleges figyelmet igényelnek”. Bizonyára az ő közbenjárásának köszönhető, hogy Ferenc pápa nem egészen egy évvel a nyugalmazott érsek kinevezése után úgy döntött: jóváhagyja a medjugorjei zarándoklatokat, vagyis ettől fogva az egyházmegyék és a plébániák hivatalosan is szervezhetik az utakat, nemcsak az eddigi “privát” módon. Alessandro Gisotti szentszéki ideiglenes szóvivő azonban igyekezett leszögezni: ez nem jelenti a látomások elismerését.

Medjugorje nem “felülről” fejti ki hatását

A medjugorjei történések alapos kivizsgálásába belefér, sőt, bele kell, hogy férjen, hogy minden kétely az asztalra kerül. Mindezek ellenére Medjugorje hatása az emberekre, ez által “alulról” építkezve az egész egyházra már elkezdődött.

Történelmi jelentőségű lenne a hivatalos elismerés, de nem a klérus “igen”-je vagy “nem”-je fogja eldönteni, hogy milyen mértékben járul hozzá már most a feltételezett jelenési helyszín az egyház megújulásához.

Ráadásul Medjugorje nem csak a katolikusokat vonzza: jó néhány más vallásúval és hitetlennel is találkoztam már itt, így az evangelizációban is jelentős szerepet tölt be a balkáni térség e keresztény kis “szigete”. Számos megtérés, papi hivatások, csodás gyógyulások, szabadulások fűződnek a helyhez, ahová nemcsak az európai kontinensről, hanem a világ számos pontjáról érkeznek a zarándokok.

Talán nem véletlen az sem, hogy a több szempontból is válságos időket élő német egyházban 2 napos kongresszust szenteltek idén januárban az 1981 óta tartó Mária-jelenések helyszínének, melyet egész egyszerűen “a világ gyóntatószékeként és az új evangelizáció modelljeként emlegettek”. Ahogyan azt az ilyen címmel előadást tartó Miljenko Steko atya, a Hercegovinai Ferences Rendtartomány tartományfőnöke elmondta, “Medjugorje arra hív bennünket, hogy hitünk gyökeréhez térjünk vissza”, melyben szerinte Máriának kulcsfontosságú szerepe van. “Mária nélkül nem fogjuk Jézust sem teljes mértékben megérteni. Ez nem csupán tanítás, hanem ez a valóság” – tette hozzá. Az esemény honlapja szerint az online találkozóra nem kevesebb, mint 7,3 millióan csatlakoztak be. Ezt egy újabb online kongresszus követte május 29-30-án, ezúttal a spanyol nyelvterület 22 országának részvételével.

Minden jel arra mutat tehát, hogy Medjugorje jelentősége nem abban áll, hogy az egyház hivatalos szervei miként viszonyulnak a jelenésekhez, de még csak abban sem, hogy hányan látogatnak el ide: ami fontos, hogy milyen minőségben térnek innen haza, mert annak igenis hatása lesz egyházunk jövőjére.

Szerelmese vagyok a közéletnek és a közbeszédnek. Hiszem, hogy magas szinten ezeket művelni csak szabadon gondolkodva lehet: a valóság és az igazság talaján állva, megengedve magunknak a változás lehetőségét.