Szemlélek

Visky András alábbi esszéje a „táboronkívüliség” radikális tapasztalatát állítja a hit középpontjába: az isteni kijelentés nem a megszokott, biztonságos közegben, hanem a kimozdulás és a kockázat terében történik. A Hét bekezdés egy lehetséges performatív spiritualitáshoz alcímű szöveg a vallásos rutin és a közösségi önigazolás kritikájaként arra hív, hogy a hit egzisztenciális döntéssé váljon.

Neked sikerült valaha meggyőzni bárkit a másik politikai tábor tagjai közül? Gondolkodtál már rajta, hogy vajon miért nem? Hodász András coachként szerzett tapasztalataiból táplálkozó írása a választások elé – és utánra.

Milyen lelkiállapotban van Magyarország a választások előtt, és mi várható április 12-e után? Erről a kérdésről beszélgettünk a Szemlélek Klub extra kedd esti alkalmán Babarczy Eszterrel, Borókai Gáborral és Pajor Tamással a Háló Közösségi és Kulturális Központban. A házigazda Gégény István, a Szemlélek Alapítvány elnöke és Szőnyi Szilárd főszerkesztő voltak.

Melyik pártba/politikusba vetheti bizalmát a katolikus szavazó, amikor a jelöltek nem biztos, hogy megfelelnek a keresztény lelkiismeret mércéjének? Hogyan lehet felelősen dönteni a szavazófülkében, amikor az országot számos kihívás mellett erős polarizáció sújtja, s egyes esetekben az egyház hitelessége is tét? Egy régi kötet iránymutatásai ma is elgondolkodtathatják a keresztény választót. Hantos-Varga Márta PhD írása.

Jézus feltámadásának titka hitünk alapja. Szent Ferenccel szólva: ha nem támadt volna fel, miben hinnénk? Mégis, a lelkünk mélyén néha elfog minket a kétség: valóban feltámadt? Pedig megnyugodhatnánk végre, mert a megfoghatatlan, s néha felfoghatatlan isteni bizonyosság mellett van rá kézzelfoghatóbb emberi bizonyítékunk is. Meskó Zsolt írása húsvéti örömünk bizonyságáról.

A békességteremtés jegyében indított sorozatot a választások előtt Varga László a Kaposvári Egyházmegye honlapján és Facebook-oldalán. Ahogy lapunknak adott interjújában elmondta, a katolikus püspököt a Szemlélek egyik cikke ihlette a kezdeményezésre. Az alábbiakban az ötödik hét bejegyzéseit gyűjtöttük egybe.

A húsvéti Jézus-passió emberi drámái közül a legtöbbet idézett Péter háromszori tagadása az elfogatás éjszakáján. Valóban jól értjük, miért és hogyan tagadta meg a tanítvány a mesterét? A mi tagadásaink gyökerei vajon nem Péter gondolataiból és tetteiből erednek? Meskó Zsolt gondolatkísérlete új megközelítésbe helyezi az apostol és a mi tagadásainkat.

Jóbtól és Szókratésztől tudjuk, hogy a lelkiismeret előrébb való, mint a szenvedéstől való szabadulás. De az összefüggés mélységét csak Krisztus passiója tárja fel. Jézus egyúttal eloszlatja a nagyon is emberi kétségeinket: győzelemre vezeti a lelkiismeret programját a szenvedésben. Mike Károly húsvéti esszéje.

Választások előtt jellemzően püspöki testületek körében ismert műfaj a körlevél, mellyel kibocsátói erkölcsi irányelveket igyekeznek adni a voksoláshoz. A Szemlélek úgy gondolja, világi keresztényként is érdemes megfogalmazni néhány gondolatot a döntéshez. Íme, 16 pont arról, mi hogyan látjuk április 12-e tétjét.

A magyar református egyház ma nem egyszerűen kihívásokkal küzd, hanem hitelességi válságba jutott. A rendszerváltozás óta elmaradt önvizsgálat, az államhatalomhoz való túlzott közelség és a belső torzulások oda vezettek, hogy sokak szemében elveszítette erkölcsi tekintélyét. Zalatnay István református lelkész-teológus vitaindító írása a kegyelmi ügy utóhatásairól.