Keresztények a Facebookon, áldás vagy átok? Megvizsgáltuk, hogy a közösségi média két évtizedes jelenléte hogyan befolyásolta közösségeinket és hitéletünket.
A közösségi média berobbanása jelentős változást hozott az emberiség számára, és ezzel együtt kialakult az online viselkedés fogalma, ami éppúgy érinti a hívőket, mint a keresőket, éppúgy ott van a papok és egyházi vezetők életében, mint a laikusokéban. A közösségimédia-platformok között az egyik legnagyobb és legismertebb felület a Facebook, amely immár húsz éve része a mindennapjainknak.
Mark Zuckerberg és kollégái 2004-ben alapították a Facebookot a Harvard Egyetemen.
Eredetileg csupán egy egyetemi közösségi platformot szerettek volna, amely megkönnyíti a hallgatók közötti kommunikációt, de a Facebook éveken belül eljutott a világ minden tájára, és mára közel 2,8 milliárd aktív felhasználóval rendelkezik, beleértve keresztényeket, más vallások tagjait, és azokat is, akik semmilyen felekezethez nem tartoznak. A social media térhódítására az egyházaknak is reagálni kellett, hiszen jelentős hatást gyakorol a társadalmi kapcsolatokra, az információáramlásra és a kultúrára.
Egyház és multimédiás trendek
Mára az egyházak is részt vesznek a közösségimédia-tartalmak alakításában, hiszen ez lehetőséget kínál a hívekkel való kommunikációra, fontos információk megosztására, valamint az események és tevékenységek promóciójára. Érthető, hogy világszerte sok egyház rendelkezik hivatalos Facebook-oldallal, ahol folyamatosan frissítik az eseményeket és más releváns információkat. Emellett a közösségek gyakran Facebook- vagy Messenger-csoportokban szervezik meg a találkozóikat, és az is gyakori, hogy a papok saját social media aktivitásukkal szólítják meg az internet közösségét. Míg
a feltöltött videók segítik a fiatal hívők és keresők elérését
– akik általában az írott szóval szemben előnyben részesítik a videós tartalmakat –, egy szövegmegosztó platformot is meg kell említeni, amelyet az egyházak is gyakran használnak. A Twitter rövid, tömör üzenetek, idézetek terjesztésére alkalmas, és egyik legnagyobb követőszámmal rendelkező felhasználója maga Ferenc pápa, aki gyakran „twittel” egyházi kérdésekben.
A koronavírus-világjárvány óta elterjedtek a különböző minőségben készülő szentmise- és istentisztelet-közvetítések is, így a hívek otthonaikból, távolról vagy éppen utazás közben is bekapcsolódhatnak a szertartásba. De fontos, hogy az online jelenlét nem egyenlő a személyes jelenléttel – bár ismert, és az egyház által elfogadott a lelkiáldozás, amikor az online bekapcsolódó híveknek lehetőségük van lelkiekben magukhoz venni Krisztus testét.
Ferenc pápa szerint posztoljunk bátran
Az online jelenlétnek nagy szerepe van a hívek megszólításában, és ezt a Vatikán sem rejti véka alá. Ferenc pápa elismeri a közösségi média jelentőségét az evangélizációban, és számos alkalommal biztatta az egyház tagjait arra, hogy éljenek a modern kommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségekkel. A Szentatya elismeri, hogy az internet lehetőséget teremt az emberek közötti kapcsolatok erősítésére, a közösségi élmény megosztására és az információcserére, hangsúlyozza a digitális szolidaritás fontosságát, vagyis azt, hogy az online térben is segítenünk kell egymást, és figyelmeztet arra, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül azokat, akik a digitális megosztottság vagy kizárás miatt szenvednek. Ugyanakkor mértékletességre int: ne feledjük, hogy a közösségi médiában éppúgy jelen van a jó, mint a rossz; Isten serege és a sátán munkálkodása. De mit mond a Szentszék az online elkövetett bűnökről?
Digitális Paradicsom
Az online elkövetett bűnök mögött ugyanúgy ott van a gonosz, mint a személyesen ejtett bűnök mögött. Az egyház nem tesz különbséget online és offline botlások között. Például
a házasságtörés éppúgy bűn, ha a virtuális térben történt, és ugyanez igaz a hazugságokra, a csalásokra vagy éppen mások kihasználására.
Éppen ezért szentgyónás előtt, a lelkivizsgálat alatt érdemes számításba venni az online elkövetett bűnöket, hogy letegyük azokat Isten előtt. Hogy ellenálljunk az internet csábításainak,
a digitális térben is meg kell őrizni az emberi méltóságot, és fenn kell tartani a tiszteletteljes kommunikációt!
Tedd vagy ne tedd?
A fenti elvek és nézetek azt tükrözik, hogy Ferenc pápa és a katolikus egyház pozitív és konstruktív használatra ösztönzi a közösségimédia-felhasználókat a hit terjesztése, a közösségépítés és a digitális szolidaritás jegyében, nem megfeledkezve az erkölcsi magatartásról és mértékletességről. Ne feledjük, a social media csupán egy eszköz, és Facebook még mindig csak húszéves, szemben kétezer éves egyházunkkal.
