Címke: RK

A kormány ígérete szerint október 22-én pótolják a rendszerváltás utáni évtizedek mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az úgynevezett ügynökaktákat. Az adatbázisban minden bizonnyal több egyházi személy neve fog megjelenni. A Szemlélek felhívással fordul az érintettekhez: lehetőséget kínálunk nekik, hogy biztonságos környezetben, maguk adjanak számot a múltjukról.

Ahogy hétfőn hírül adtuk, a X. Szent Piusz Papi Testvérületként (SSPX) ismert szakadár katolikus közösség vezetése ma négy új püspök felszentelését tervezi. A lépés kvázi önigazolásaként jelent meg június 24-én a közösség új, Profession of Catholic Faith című hitvallása. Katolikus teológiát is végzett történész szerzőnk elemzése a programadó nyilatkozatnak is beillő szövegről.

Nemrég egyszerre mondtak fel a romániai magyar katolikus sajtó négy meghatározó szerkesztőjének. Kívülről nem láthatunk bele egy akár több évtizedes munkakapcsolat összes rétegébe, így nehéz volna igazságot tenni az ügyben. A szereplőket jól ismerő Csiszár Klára partiumi születésű katolikus teológus szerint ugyanakkor a menesztés körülményei hordoznak tanulságokat.

„Mert ő a mi békességünk” – írja Pál az efezusi levélben. Szent Péter és Szent Pál mai ünnepe a két eltérő karakterű apostol emléknapja, de tükör is a kereszténységünk számára. Szerzőnk arról elmélkedik, hogy félreértjük a keresztet, ha a katolikust a protestánstól elválasztó felekezeti jelvényként hivatkozunk rá. A másik keresztényben talán éppen ott ismerhetjük fel Isten munkáját, ahol elsőre idegenséget láttunk.

Közel negyven évvel azután, hogy a francia Marcel Lefebvre érsek vatikáni engedély nélkül püspököket szentelt, és ezzel az egyházszakadás szélére sodorta a katolikus tradicionalista mozgalom zászlóshajóját, a történelem ismétli önmagát. A Szent X. Piusz Papi Testvérület júliusra újabb püspökszenteléseket jelentett be pápai jóváhagyás nélkül, ami most is kiközösítést vonhat maga után. A tradicionalizmus háttere, jelenléte és egyes képviselőinek szélsőjobboldali kapcsolatai Magyarországon.

Valóban magyarellenesség áll a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása mögött? címmel június 17-én írást tettünk közzé, melyre az érintett válaszlevélben reagált. A szöveget pénteken publikáltuk, az alábbiakban pedig a Szemlélek álláspontját ismertetjük a kérdésben.

Hogyan lehet mások terheit hordozni úgy, hogy közben magunk is a folyamatos érzelmi készenlét állapotában élünk? Interjú Jani Csilla kárpátaljai lelkisegély-szolgálatos önkéntessel a szirénázás közben egymást vigasztaló gyermekekről, a szétszakított családokról és arról, hogyan válhat a hit az egyetlen szilárd ponttá akkor, amikor minden más bizonytalanná válik.

A magyar egyházakról ma sokan úgy beszélnek, mintha válságuk kizárólag az elmúlt másfél évtized politikai kereszténységének következménye lenne. A NER-hez fűződő kapcsolatok valóban sokat ártottak a hitelességüknek, ugyanakkor a krízis jelei Európa más országaiban is mutatkoznak. Érdemes ezért a mélyebb, szervezeti okokat elemezni.

Az elmúlt hetekben Lannert Judit oktatási miniszter több interjúban is kifejtette álláspontját területe legvitatottabb kérdéseiről. Az éles reakciókat kiváltó nyilatkozatokra reagálva oktatási szakember vendégszerzőnk mérlegre helyezi a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokat, az egyházi intézmények finanszírozását és szegregációs hatását, valamint a kisiskolák fenntarthatóságát.

A pápát nemrég vendégül látó Spanyolország példája azt mutatja, hogy az azonos nemű párok kérdésében nem feltétlenül kell társadalmi szinten világnézeti harcot hirdetniük a keresztényeknek. A szombati Budapest Pride előtt különösen időszerű a kérdés: lehet-e úgy ragaszkodni a krisztusi tanításhoz, hogy közben elviseljük, ha az állam nem kizárólag vallási szempontok alapján rendezi az együttélés szabályait?