Címke: RK
„Úgy határoztam, hogy pap leszek” ‒ Martin Scorsese filmrendező vallomása a...
Amikor Antonio Spadaro jezsuita és Martin Scorsese filmrendező 2016-ban először ült le beszélgetni, egyikük sem gondolta, milyen mély eszmecsere fog kialakulni köztük. A találkozásokból született Beszélgetések a hitről című, magyarul nemrég megjelent könyv. A kötetből a Helikon Kiadó jóvoltából közöljük az alábbi részt.
Palóc búcsú: megejtő módon köszönt el híveitől a Nógrád megyei katolikus...
Az alábbi írás kivételesen személyesebb lesz a Szemléleken megszokottnál. Egyrészt nehéz volna hűvös tárgyilagossággal taglalni a családi program során szerzett élményeket arról, hogy milyen...
„Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne az áhítat lengje be”...
A zenészként, előadóművészként, költőként is ismert Nick Cave egy nem hagyományos interjúkötetben vall alkotásról, ihletforrásról, Istenről és a két fia elvesztése feletti gyászról. A tavaly megjelent Hit, remény és vérontás című könyv fordítójával, a Heaven Street Seven együttes zenészével, az ÖT újságírójával, Németh Róberttel beszélgetett Pál Amanda.
Mit kezdjünk keresztényként a másság elfogadásával? Tűnődés Hodász András helyzetének apropóján
Az alábbi írás nem ítélkezni akar. Nem igazságokat vág bárki fejéhez, csupán egy lehetséges nézőpontot szeretne adni ahhoz, hogy őszintén, félelmek és sablonok nélkül nézzünk rá arra: keresztényként mit jelent a másság elfogadása. És mit nem jelent. Mert sok a félreértés. És még több a seb. Erszény Krisztián írása.
Hol nem lehet találkozni Istennel? Válasz egy útkereső barátnak
„Hol lehet találkozni Istennel?” – kérdezte egy barátom, aki már jó ideje keresi az útját, és nem nagyon találja. Nem tudtam azonnal felelni. Nem azért, mert ne volna válaszom, hanem mert tudtam, hogy a válasz nem egy szó lesz, de nem is egy mondat. Bár mondhatnám azt is, hogy „Hol nem?” De a kérdés mélyebb, mint hinnénk. És ahogyan válaszolunk rá, az sok mindent elmond arról, hogyan gondolkodunk Istenről.
Szinodális egyház – avagy az utolsó esély a katolikus megújulásra?
Sokat hallunk a szinodális egyházról, amelyet Ferenc pápa indított útjára mint megújulási mozgalmat. Itthon még van bőven tennivaló, hogy a gondolat eljusson mindenkihez, az összes egyházközségben ismertté váljon, minden egyházmegyében legyen felelőse. Csoportok szerveződjenek, vitára, párbeszédre invitálva laikusokat és egyháziakat, férfiakat és nőket, fiatalokat és időseket.
Református vezető: „Nem elég a botrányokra reagálni, ideje kezelnünk a szexuális...
Miután Pintér Béla dicsőítő zenész házasságtörése napvilágra került, a református egyház Missziói Szolgálatának vezetője, Hajdú Zoltán Levente egy belső fórumon úgy fogalmazott: „Érdemes lenne inkább a saját házunk táján körbenézni” – értesült a Szemlélek. A lelkipásztor úgy látja, az egyházon belüli erkölcsi vétségek és visszaélések kezelésében sok a hiányosság, ezért következetes gyakorlatra és olyan rendszerre volna szükség, amely a gyógyulást is segíti.
Hodász András: „Észre sem vettem, hogy farizeus voltam”
Az elmúlt években magam számára is meglepő utat jártam be. Csak annyit mondanék: senki nem úgy indul neki az életnek, hogy az tele lesz 180 fokos fordulatokkal. Amikor az ember gyermeke ott fekszik a bazilika padlóján, és hallgatja a felszentelési imádságot, tele van reménnyel, tervekkel, és illúziókkal. Ahogy az ifjú pár sem gondol a válásra, amikor kimondja a boldogító igent.
„Engedjétek kérdezni a gyermekeket!” – Kodácsy-Simon Eszter a hittanórai kérdések jelentőségéről
Míg egy pedagógus egy órán 30-120 kérdést tesz fel, egy diák minden kilencedik tanórán fogalmaz meg egyetlen kérdő mondatot – derül ki Kodácsy-Simon Eszter evangélikus teológus, hittantanár Engedjétek kérdezni a gyermekeket! című kötetéből. Miért volna eredményesebb a tanulás, ha a gyerekek többet kérdezhetnének, hogyan kérdez Jézus, és mit tanít Luther az istenkeresés párbeszédéről?
„Szeretetbe bújtatott nem kívánt érintések” – egy néhai lelkész áldozatának írása
Még szinte kiskamasz sem volt, amikor egy református lelkész úgy közeledett hozzá, ahogy nem lett volna szabad. Kislányként évekig rajongott „Atyikám”-ért, majd miután rádöbbent, hogy mi történt vele, a templom környékére sem bírt nézni. A lelkész halálhírének hallatán ismét, vagy talán most először igazán felszakadtak a sebek.






















