Címke: SZ

Miközben a magyar katolikus egyház egyre nagyobb hangsúlyt helyez a missziókra, alig esik szó egy olyan területről, amely mindig is a felelősségi körébe tartozott: a magyar diaszpóráról. A tengerentúlon az egykor virágzó magyar katolikus közösségek többsége pap nélkül maradt, miközben Észak-Amerikában több mint másfél millió hazánkfia él. Vajon nem a szétszóródott magyar közösségek jelentik-e napjaink egyik legelhanyagoltabb missziós területét?

Évek óta vita és pereskedés zajlik a nagyváradi premontrei prépostság és a román állami/önkormányzati szervek között a rend történelmi épületeinek tulajdonjogáról. A konfliktus május 27-én végletesen kiéleződött, amikor a hatóság kilakoltatta Fejes Rudolf Anzelm apátot. De valóban magyarellenes akcióról van szó, ahogy a Mi Hazánk Mozgalom és Tőkés László állítja?

Miután tegnap hírül adtuk, hogy a jövőben Rubovszky Rita fog közvetíteni a történelmi egyházak iskolafenntartói és a kormányzat között, a korábbi oktatásiminiszter-jelölt katolikus szakember interjút adott a HVG-nek. Az alábbiakban – laptársunk engedélyével – a beszélgetés fő megállapításait szemlézzük.

Barcelonából adott interjút Német László belgrádi érsek arról, hogyan élte meg XIV. Leó spanyolországi látogatását. Megtudjuk, hogy a pápa miért misézett jórészt katalánul a Sagrada Familia-bazilikában, és hogy a bíboros szerint az EU migrációs paktuma miben mond ellent a katolikus tanításnak.

Miután az új oktatási miniszter kritikával illette az egyházi iskolákat, keresztény körökben sokan aggodalmukat fejezték ki a tárcavezető személye miatt. Lannert Judit a múlt héten felekezeti intézményfenntartókat és szakembereket fogadott egyeztetésre. Interjú az egyik résztvevővel, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetőjével, Barcsák Mariannával. A beszélgetésből az is kiderül, mivel bízták meg a történelmi egyházak Rubovszky Ritát.

A magyar katolikus egyház 20. századi történetét meghatározták a túlélés érdekében vállalt kompromisszumok. De hogyan maradhat hiteles az egyház az örökölt alkalmazkodási reflexek közepette? Lehet-e egyszerre békepártinak lenni, és közben rajongani Putyinért? Görföl Tibor katolikus teológus írását szemlézzük a Telex és a Szemlélek közös sorozatából.

Gyöngyi huszonöt éve levelezik K. Mihály fogvatartottal a Mécses Szeretetszolgálat közvetítésével. Ez idő alatt nemcsak egy különleges emberi kapcsolat született, hanem egy olyan történet is, amely sokat elmond elfogadásról, hitről, reményről és arról, hogyan lehet emberként tekinteni azokra is, akikről a társadalom gyakran lemond.

Roma nők szüléstörténeteiben nem ritkák a megalázásról, fenyegetésről, kiszolgáltatottságról szóló beszámolók. Alsózsolcán egy kezdeményezés erre próbál választ adni: helyi roma asszopnyokból képzett dúlák kísérik a várandós nőket. Kishonthy-Kardos Rita dúlával, az EMMA Egyesület közösségi kísérők programjának szakmai vezetőjével beszélgettünk szülészeti erőszakról, rasszizmusról és arról, hogyan válhat a dúlaság közösségi segítséggé és az önérvényesítés eszközévé.

Merjünk kicsik – értsd: sebezhetők, tökéletlenek – lenni, így hirdessük az örömhírt! Akár ez is lehetne a tételmondat, amelyet követve az egyház megpróbál kilábalni a hitelességi válságból. Egy biztos: mielőbb meg kellene határozni a küldetés lényegét, ha ugyanis tisztában vagyunk a tartalommal, akkor azt is tudni fogjuk, hogyan kommunikáljuk.

Az elmúlt tizenhat év káros jelenségei leginkább a Kádár-rendszerrel mutatnak rokonságot. Fájdalmas lehet szembesülni ezzel, de az utóbbi másfél évtizedben sok tekintetben hasonló pártirányítás foglyává vált az állam és – különböző módon és mértékben – a felekezetek is. A Telex és a Szemlélek együttműködésében megjelent írásában Kovács Gergely történész azt a folyamatot vázolja fel, mely a kormány és az egyházak közötti függőséget lehetővé tette.