Címke: Zs

Idén áprilisban Ferenc pápa „tiszteletre méltónak” ismerte el Antoni Gaudí életét, és a katalán építészt „Isten szolgájának” nyilvánította, ezzel elindítva a boldoggá avatás útján. Kiss Edina írása a Sagrada Família és más egyedi épületek alkotójának életéről és egyedülálló művészetéről.

Ma és holnap tartják a múlt héten elhunyt Frank Caprio gyászszertartását. A mélyen hívő katolikus amerikai bíró azzal vált világszerte ismertté, hogy ítélethozatalkor nemcsak a törvényt, hanem az embert is nézte. És ha kellett, a körülményekre való tekintettel mértékelte vagy teljesen elengedte a büntetést.

A kárpátaljai Nevetlenfalu görögkatolikus parókusa, Iván Gábor Palágykomorócon született – abban a kárpátaljai faluban, amelynek temploma a július közepi gyújtogatás miatt került a hírekbe. Most mégsem erről, hanem életútjáról, az ukrán-magyar együttélésről és a szovjet hatóságok által 1953-ban meggyilkolt, szeptember 27-én boldoggá avatandó Orosz Péter Pál görögkatolikus papról beszélgettett vele Bitter Ákos.

A kávéscsésze mögül figyelem a fiamat: a telefon zizeg, a világ pörög. Első szerelem, első krízisek. Átölelem, és közben azt érzem, hogy a gyerekek lassú érzelmi érettségének biztosítására külön tananyagra volna szükség. Ennek híján szülőként kell biztosítani teret a csendnek, a türelemnek és a figyelemnek, különben az azonnali jutalmak logikája írja felül a kapcsolódásaikat. Katona Klára szervezetfejlesztő írása.

Szeptember elején elnököt választ a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, emiatt időszerű áttekinteni, mi fűződik ez eddigi vezetés nevéhez, szükség van-e változásra, és ha igen, milyen téren. Gégény István katolikus teológus, a Szemlélek Alapítvány elnökének elemzése.

Képzeljünk el három nőt az ‘50-es években, akik teológiát tanulnak, miközben aláírásukkal vállalják, hogy az egyház nem ad nekik sem munkát, sem juttatást. A női lelkészi szolgálat ma már természetes a protestáns és anglikán világban, de hosszú út vezetett idáig. Olyan út, amelyet hitben erős nők ‒ köztük a magyar evangélikus lelkésznők első nemzedéke ‒ tapostak ki.

Az amerikai elnök nemrég arról beszélt, hogy talán a remélt orosz-ukrán béke kieszközlése miatt kiérdemelheti a mennyországot. A presbiteriánus hagyományban nevelkedett politikus kijelentése fontos kérdést érint: hogyan gondolkodunk az üdvösségről? A protestantizmus szerint nem a tettek, hanem Isten kegyelme nyit kaput a mennybe – a jócselekedetek pedig a Lélek gyümölcseként nyernek értelmet.

Talán másfél évtizede hallom a politikai kommunikációban, hogy Magyarország keresztény nemzet. Templomaink, ünnepeink, keresztény szokásaink meghatározzák nemzeti identitásunkat, és a mindennapokban valóban ezek adják meg az életünk ritmusát. Mégis, ahogy igyekszem jobban odafigyelni a szavak mögött a tartalomra, egyre gyakrabban teszem fel a kérdést: tényleg keresztény identitásúak vagyunk, úgy együttesen?

Hogyan éltek az 1945-ös ostrom idején a Budai Vár egyik barlangjában a helyi evangélikus gyülekezet tagjai, és miként halt vértanúhalált egyik vezetőjük, Bagár Iván? A lelkész most kiadott Hét és dél deka kenyér című naplójáról Hajnal Géza, a várbarlangokat évtizedek óta kutató mérnök, a témára szakosodott irodalmár írt személyes hangvételű recenziót.

Mi történik, ha a hit olyannyira lángolóvá válik, hogy sem a józan ész, sem az etika határai nem állíthatják meg? A misszió című dokumentumfilm John Allen Chau tragikus sorsán keresztül mutatja meg a keresztény mártíromság összetettségét – és azt, hogy néha mennyire nehéz különbséget tenni hit és fanatizmus között. Gőbel Ágoston írása.