Hogyan gondolkodik a melegekről Ferenc pápa?

A Szemlélek plakátkampányának utolsó témája a homoszexuálisokkal kapcsolatos pápai megnyilatkozásokat próbálja kontextusba helyezni.

Talán az egyik legszembeötlőbb különbség a magyar társadalom és a környező országok társadalma között a tolerancia fogalmának tartalmi részében keresendő. Míg tőlünk nyugatra az a kérdés, hogy része-e a toleranciának, hogy a meleg párok templomban is összeköthetik az életüket, nálunk sokszor az a legáltalánosabb hozzáállás, hogy addig nincs baj az LMBTQIA-közösség tagjaival, amíg a négy fal között maradnak – a mi toleranciánk eddig tart, ennél többet ne várjanak tőlünk. Eközben a katolikus egyház évszázados tanítása, úgy tűnik, nem változik, bár egyesek szerint Ferenc pápa megnyilatkozásai mégiscsak ezt készítik elő. Próféta vagy eretnek?

A Szemlélek közössége úgy döntött, hogy  a pápalátogatás előtti napokban Ferenc pápa saját szavait felhangosítva segítünk jobban odafigyelni arra, aki érkezik, amit képvisel.

Kampányunk a #pontifex nevet kapta – kezdeményezésünkkel az utcán óriásplakátokon és posztereken, magazinunk felületén pedig egy cikksorozat keretében találkozhat.

Azokkal a témákkal foglalkozunk, amelyek kapcsán fontosnak gondoljuk a hídépítést a különböző társadalmi csoportok, véleménybuborékok között.

A sorozat első cikkében az egyházra vonatkozó egyházfői gondolatokat foglaltuk össze; a második írás a „pápa békéjéről” szól, kitérve az ukrán nép szenvedésére; harmadik cikkünkben azzal a pápával foglalkoztunk, aki érti és használja a modern kommunikációs eszközöket. Az utolsó előtti részben a Szentatya közélettel kapcsolatos megnyilvánulásait, nemzeti populizmussal kapcsolatos gondolatait gyűjtöttük össze.

Magyarországon valahogy nem nagyon tudunk mit kezdeni a melegekkel. Mintha ez az egész kérdés a “Nyugat” része lenne, és mi szeretnénk minden eszközzel a határainkon kívül tartani. Bár a melegek ott vannak közösségeinkben, családjainkban, vezetőink között, mégis talán, kimondatlanul, azt gondoljuk, hogy ha nem veszünk róluk tudomást, akkor nem kell foglalkoznunk a problémáikkal. Ezzel szemben ott áll Ferenc pápa, aki nagyon is foglalkozik a meleg közösség tagjaival, sőt újra és újra meghökkentő, első hallásra liberálisnak tűnő mondatokkal borzolja a hívő világ kedélyeit. Felmerülhet a kérdés, hogy melyik az egyház tanítása? Ferenc pápát megfertőzte a meleglobbi? Mit tegyen az egyszeri magyar hívő, kinek a szavát kövesse?

Ferenc pápa szavai csak a felszínes szemlélő számára tűnnek liberálisnak és a katolikus egyház tanításától eltérőnek.

Igen, tudom, a világi sajtó könnyen úgy értelmezi, de mi, keresztények lássuk a kérdést a maga teljességében! Miket mondott ugyanis Ferenc pápa? Arról beszélt, hogy a püspökök fogadják be a melegeket az egyházba, meg hogy a melegeknek joguk van arra, hogy a családjuk szeretettel forduljon feléjük, és hogy “homoszexuálisnak lenni nem bűncselekmény“, sőt hogy

“azzal a gyengédséggel kellene a püspököknek a melegek felé fordulnia, amivel Isten is kezeli népét”,

és ki ő – mármint Ferenc pápa –, hogy megítéljen egy meleg embert. Ezek a mondatok ellene mondanak a katekizmus tanításának? Döntse el az olvasó! A Katekizmus 2358. pontja leszögezi: “homoszexuális cselekedetek belső természetük szerint rendetlenek” – ezt idézzük idehaza lépten-nyomon, de az Egyház tanítása nem áll meg itt. A katekizmus így folytatja: “Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel” kell fogadni a saját nemükhöz vonzódó testvéreinket, és “kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét”.

Ki valósítja meg jobban a katekizmus tanítását? Ferenc pápa, aki a szeretetet, a befogadást hangsúlyozza, vagy azok, akik nem szalasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy mindenkinek az orrára kössék, hogy a “homoszexuális cselekedet bűn”,

amit egyébként a Szentatya soha nem tagadott, sőt időnként meg is említi? Tulajdonképpen két, egymástól lényegesen eltérő hozzáállás figyelhető itt meg, amelyek nem elsősorban tartalmukban különböznek. Ferenc pápa lelkülete Jézusi lelkület – elmenni a bűnös után, párbeszédet kezdeményezni, visszaédesgetni az atyai házba. Mi sokszor olyanok vagyunk inkább, mint a bíró, aki pulpitusról, rideg távolságtartással szajkózza a törvény vonatkozó paragrafusait…

Bőven van példa az evangéliumokban Jézus hozzáállására. Számtalanszor hallgatták vámosok és bűnösök. És mit mondott nekik? Idézte az Ószövetség vonatkozó törvényeit az életvitelükkel kapcsolatban? Közölte velük, hogy majd akkor hallgathatják, ha felhagynak bűnös életvitelükkel? Épp ellenkezőleg: a tékozló fiú példabeszédén keresztül elmondta nekik, hogy mindenhonnan van visszatérés az atyai házba.

Jézus szeretetének nem feltétele, hanem következménye a megtérés.

Mert igen, akik hallgatták őt, megtértek. De nem a törvénnyel való fenyegetőzés hatására, hanem mert Jézus közel ment hozzájuk, meghallgatta a fájdalmaikat, empátiát és megértést mutatott feléjük. Jézus minden tette azt sugározta, hogy mindenki, még a legnagyobb bűnös is szerethető.

Ő a kapcsolat felől közelít, nem a törvény felől.

Azok, akik kínosan ügyelnek rá, hogy mindig hangsúlyozzák a katekizmus elítélő mondatát a homoszexuális cselekedetekkel kapcsolatban, bárcsak ugyanilyen kínosan ügyelnének rá, hogy megvalósítsák azt a tiszteletet, együttérzést és gyöngédséget, amit a katekizmus és Jézus parancsol nekünk. Ha felfognánk azt, hogy Jézus számára a farizeizmus, az érzéketlenség és a kapzsiság mindig is nagyobb bűnök voltak, mint a vámosok és az utcanők bűnei, elszégyellnénk magunkat.

Igen, Ferenc pápát konzervatív katolikus körökben szokás liberalizmussal vádolni, holott, ha annyira liberális lenne, támogatná a német különutas reformokat, vagy kedvére tenne a melegjogi mozgalmaknak a meleg párok megáldásának engedélyezésével. A valóság viszont az, hogy

a Szentatya csupán hangsúlyozza az egyház eddigi tanításából azokat az elemeket, amiket a kőkonzervatív, törvénykező hozzáállású katolikusok elfelejtenek.

Melyik a krisztusi út? Melyik az Egyház tanításának teljesebb üzenete? Nos, azt döntse el az olvasó.

Így támogathatja a Szemléleket

A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.

Támogatom
Hodász András
Isten fogadott gyermeke, ember, szenvedélyes igazság-kereső.

1 hozzászólás

  1. Kedves András! Én azt sem mulasztom el mindenkinek hangsúlyozni, hogy házasság előtt, házasságon kívüli rendetlen cselekedet, jelen esetben szerintem mindenki a szexualitást érti, én mindenképpen, bűn a katekizmus alapján. Akkor kérdem én, a melegek hasonló cselekedete miért kellene pozitív elbírálás alá essen? Ne csak a melegek, de mindenki viselkedjen tisztességesen nyílt téren. Én a férfi és nő csókolózását, smacizását, lassan már nyílt szini szexuális egyesülését felettébb gusztustalannak tartom. Igen,ezt mindenki intézze mások szeme elől elzárt térben. És ne mutogassa senki az utcán, tereken a nemi szerveit. Most az én érzéseim miért keltenek botrányt? És a melegek mutogatási vágyának miért kell tolerálhatónak lenni. A melegekről Josip Loncar szépen tanít. Meg kell hallgatni.