Míg Jézus el nem jön

Készen állsz rá? Bármelyik pillanatban?

***

VISSZAPILLANTÓ sorozatunkban az elmúlt időszak legérdekesebb, legnagyobb hatást kiváltó, vagy más okból számunkra kedves írásaiból idézünk vissza néhányat. Az idő múlása miatt a cikkekben szerepelhetnek olyan eseményekre való utalások, melyek ugyan már nem annyira aktuálisak, de úgy gondoljuk, érdemes rájuk ebből a távlatból is visszatekinteni. Reméljük, hogy a felidézett tartalmak újraolvasói épp úgy örömmel fogadják a “visszapillantás” lehetőségét, mint azok, akik most találkoznak először egy-egy gondolattal!

***

Egy házas hétvégén világított értelmembe, miközben idősebb párokat hallgattam tapasztalataikról, hogy mennyire nem tartjuk számon azt, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus vissza fog térni a Földre. És akkor vége lesz mindennek, ami rossz, és happy lesz a világ, és nem lesz többet kaki emoji sem. Mert az nekem a világvége, főleg, hogy egyszarvú is van, és színes. Ebbe most nem írnék bele jobban.

Megakadt a szívemen a felismerés, hogy mennyire nem a nyelv része a második eljövetel. Márpedig ha elfogadjuk a Bibliát mint életünk könyvét, akkor annak a legfőbb ígérete a Visszatérés. A Menny leszáll a Földre, és ha valami, nekem ez a legszebb gondolat, a leg-leg-leg ígéretek legnagyobbja.

Bármelyik pillanatban.

Valahogy úgy kéne hangoznia bárminemű beszámolónknak, hogy holnap valószínűleg esni fog, kivéve, ha visszajön Jézus. Mert akkor tuti nem ázunk el, legalábbis nem az esőtől. Vagy ez és az lesz, ha Krisztus be nem toppan.

Vagy 5 évig szeretnék lakni ebben a lakásban, kivéve, ha az Emberfia visszajön, mert akkor lelépünk együtt. Mindenkivel, akit szeretek, hitem szerint. Hogy ki jöhet, meg nem, azt se taglalnám, nem az én dolgom. Az én dolgom hinni, hogy amíg a mondat végére érek, Jézus eljöhet, elragadhat, elítélhet, de akár még üzenhet is bárhogyan. Hiszen miért ne? Ki tud biztosat a Második eljövetelről?

Szívesen meghallgatom.

Mindenki tervezgeti a kis életét, aggodalmaskodik az iszlám térhódításától, vagy arra gondol, mi lesz egy vagy két hét, vagy év múlva. No, de ha addig visszajön? Keresztény híradásainkban nem hangzik el a Legfőbb Ígéret. Szívesen látnám óriásplakátokon, hogy „BÁRMIKOR JÖHETEK. JÉZUS”.

Amúgy bármilyen Igét látnék plakátokon – szerintem legalább annyira felpörgetné a gazdaságot, mint az összes reklámok együtt véve.

Tervezni, szervezni muszáj, de ne hagyjuk figyelmen kívül a „Jé” tervet, mert az bármikor és szó szerint az életünkbe léphet és akkor csak az számít, amit arra az esetre hagytunk, ha visszajön. A Mi Urunk, az a bizonyos Jézus Krisztus.

És akkor nem lesz itt semmi rossz többé. A Csoda pont azért késhet, mert már nem beszélünk róla. Nem jellemző, hogy ez lenne a közbeszéd tárgya, holott állandó izgalommal teli, feszült várakozásban kellene lennünk, mint mikor gyermekként a szülinapi ajándékot vártuk a neves nap reggelén, hogy vajon mikor kapom meg… Mikor jön? Mikor ünneplünk?

Hiányolom az életünkből ezt a csodálatos, gyermeki lelkületet, ami folyton várja az Eljövendő Jót, a Csodát, hogy bevilágítson az életébe és felszámoljon egyszer és mindenkorra mindenféle sötétséget.

A Mindenható Isten megígérte! Megtapasztalhatjuk bőséges kegyelmét a mindennapi éltünkben, ha akaratunkat folyamatosan megfeszítve igyekszünk a legtöbb Szeretetet adni a világnak. ennek az ígéretnek kell a szívünkben a legintenzívebben pulzáló, lüktető Életnek lennie, ami átjár sejtszinten reggeltől-estig, estétől-reggelig.

Mert eljő és véget vet minden rossznak. Minden rossznak, nemcsak a kicsit kellemetlennek, meg a nem olyan jónak, hanem az égvilágon minden rossz megszűnik. Ez a legnagyobb remény, amit adhatok a gyermekeimnek.

Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság, mert az elsők elmúltak.” Akkor a trónon ülő megszólalt: „Íme, újjáteremtek mindent!” Majd hozzám fordult. „Írd fel: ezek a szavak hitelesek és igazak.” (Jel 21, 3-5)

Engem nagyon megnyugtat, mikor a környezetvédelem miatt aggódnék, ez az Ige. „”Íme, újjáteremtek mindent.” Szerintem ez hatékonyabban oldja meg a problémát.

Ebbe belegondolni is nagy megrázkódtatás, a mai tudománnyal átitatott életünkbe nem fér bele egy ilyen gondolat, de érdemes ízlelgetni, mert hatalmas energiája van. Korlátozott emberi értelmemmel nem gondolkodnék tovább, hiszen a Jó isten biztos tudja a módját.

Ami biztos, hogy jőni fog, mert jőni kell. Egy jobb kor. A Szózatban is megemlítik.

Ég és föld elmúlnak, de az én igéim nem múlnak el. Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék szívetek a mámorban, a tobzódásban, meg az élet gondjaiban, és készületlenül érjen benneteket az a nap, mert mint a tőr, úgy fog lecsapni a föld színének minden lakójára. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfiának színe előtt.” (Lk 21, 33-36)

Ez az írás eredetileg a szemlelek.blog.hu oldalon jelent meg Szőke Tibor tollából.