Mihalics Lili: Ne csak beszéljünk az oktatás válságáról, tegyünk is a változásért!

Decentralizáció, tanári autonómia, szabad tankönyvválasztás – ezekre is szükség lenne a pedagógusbér-emelés mellett. A Szemléleknek nyilatkozó diáklány a trágárkodásról is elmondta véleményét.

A felnőttkor küszöbén ideális esetben nem tüntetéseket szerveznek a jövő reménységei – most mégis ez az egyik fő tevékenysége rengeteg diáknak, akik közül kiemelkedik Mihalics Lili. A „Diákok a Tanárokért” csoport tagja határozott, egyben kedves személyisége példát mutathat mindannyiunknak az értékekért való kiállás terén. Vele készült interjúnk a fenti videót elindítva tekinthető meg, lényegi kijelentéseit az alábbiakban foglaljuk össze.

A budapesti Szent István Gimnáziumban tanuló Lili és társai kezdetben a pedagógusokért tüntettek, mert érzékelték, hogy a tanáraik túlságosan le vannak terhelve, alig van idejük dolgozatot javítani, egyre feszültebbek. Miután azonban – a pedagógusok tüntetéséhez kapcsolódva – szolidaritási menetet szerveztek, együtt maradtak, és már nagyobb perspektívában, az egész oktatás terén igyekeznek változást elérni. Másként megfogalmazva: érzékelték, hogy az egész oktatási rendszerrel súlyos gondok vannak, ebben a diákok érintettek.

– Nem lehet azt mondani, hogy bárki kihasználna minket, hiszen a saját körülményeinkért küzdünk.

Ha mi nem állunk ki magunkért, akkor mit várunk? Hogy egyszer majd megjavítja valaki helyettünk a világot?

– fogalmazza meg sokak dilemmáját a diáklány.

Ami a pedagógusok fizetését illeti, Lili szerint a közeli jövőre ígért, 10-20 százalékos pedagógusbér-emelés az infláció mellett szinte semmit nem ér.

– Azért nincsenek fiatal tanárok, mert ilyen a bér. Látom a saját közegemben, hogy többen mondják: minek mennék tanárnak, miből fogok megélni? Pedig viszonylag sokan lennének szívesen pedagógusok, többen, mint amennyire én magam gondoltam, a legjobb tanulók közül is – mutat rá a megalázó fizetésekből fakadó aggasztó jövőképre.

Úgy gondolja, a túlzottan központosított oktatási rendszer, benne a szabad tankönyvválasztás ellehetetlenítése magában hordozza a pedagógusok lenézését, pedig a tanárok azért kaptak diplomát, mert el tudják dönteni, mit és hogyan kell egy konkrét osztálynak tanítani. Ők tudják, hogy minden osztály, minden diák más.

– Hogyan taníthatna meg egy iskola az életre, ha elnyomja a kibontakozási lehetőséget, hogy megismerjük önmagunkat? – hangzik az újabb kérdés. Ehhez jobban személyre kellene szabni a tananyag mennyiségét, nem engedve a minőségi oktatásból. Egy alaptantervnek Lili szerint alapnak kellene lennie: amíg nem mindenki számára teljesíthető, addig az nem alaptanterv.

diáktüntetés
Fotó: Árki Kristóf

A problémahalmaz össznemzeti vonatkozása is szóba került. Egy társadalom Lili szerint akkor működik jól, ha „egyben van”, emiatt nem jó szétválasztani a diákok csoportjait.

– Hogyan tanulnánk meg, miként kell együtt dolgozni felnőttként, ha különválasztjuk a fiatalokat?

– Az ország fejlődéséhez egységre van szükség. A társadalmat összekovácsolni kell, nem továbbosztani

– mondja a diáklány, aki szerint nincs pártpolitikai színezete a demonstrációiknak. – Nem valami vagy valaki ellen, hanem valamiért tüntetünk. Teljesen mindegy, ki viszi végbe a reformokat, csak megtörténjenek.

Nem kerülte ki az interjút készítő Sáhó Eszter a nem csupán a fiatalokat, hanem a hazai közbeszéd széles rétegeit is érintő vulgáris beszéd témakörét sem. Mihalics Lili elmondása alapján volt már rá példa, hogy trágárkodás miatt a fiatalok egymást is számonkérték, ugyanakkor szerinte minden ilyen üzenetet külön érdemes értékelni, a szövegkörnyezettől nem elválasztva. Általánosságban meggyőződése, hogy – Vlagyimir Putyin bűnös cselekedeteire, és az azok elleni tiltakozásra utalva – az agressziót humorral lehet lebontani.

Lilinek bőséggel vannak nemzetközi kapcsolatai:

külföldi diáktársai elképednek, hogy mi zajlik a magyar oktatás világában. Európa más országaiban ugyanis a sztrájkokat érdemi tárgyalások, konkrét lépések követik.

Valamilyen megegyezés is születni szokott, hiszen az – lenne – a cél, hogy mindenkinek jobb legyen. Szerinte vele együtt sokan vannak a fiatalok között, akik szívesen tanulnának külföldön, hogy a legjobb oktatásban részesüljenek, aztán a tudásukat itthon kamatoztassák. Lili is egyértelműen haza szeretne majd jönni, és „változást véghez vinni”.

– Ne csak beszéljünk a problémáról, tegyünk is a változásért – zárta gondolatait a diáklány.