Különösen mozgalmas hét van mögöttünk – írásaink nagy része keresztény identitásunk megélésével foglalkozott, és ez olvasóinkat gondolataik, tapasztalataik megosztására késztette.
A Komment-tár-sorozat küldetése, hogy rendszeresen merítsünk az olvasói reakciók bőséges terméséből, újraolvassuk az esetleg szem elől tévesztett vagy elfeledett észrevételeket.
Nem a legjobb hozzászólásokat gyűjtjük egybe, és szerkesztjük cikké, nem is azokat, amelyekkel leginkább egyetértünk – a válogatás célja továbbra is a közös gondolkodás, a párbeszéd támogatása.
Hozzászólni ér, sőt nagyon örülünk minden építő megjegyzésnek!
Háborúzhatnak-e a keresztények?
„Sehol nem olvastam Jézustól, hogy a legelső parancsolat bármi módon áthágható lenne. Sőt.”
„1. Önvédelemből, vagy a haza védelmében foghat fegyvert a keresztény meggyőződésű ember is. 2. Nincs szent háború (ellentétben az iszlámmal); A háború elkerülendő, de ha kitör, annak leküzdésére a szükséges rossz is megengedett (v.ö.: Normandiai partraszállást, stb.). 3. Van spirituális dimenziója a diplomáciának, amire magyarként büszke is vagyok: „Hungary Helps”.”
„Máris szabotálva a „Ne ölj” parancsot….”
„Keresztény a keresztény ellen! Vajon Isten melyiket támogatja?”
„Engem még Mindig JÉZUS gyakorlata, Hegyi beszéde, ellenségszeretete és egyértelmű erőszakmentessége érdekel, és Ő az igazodási pontom. Szent Ferenc, Mahatma Gandhi, boldog Franz Jägerstätter, stb… értették, tették Jézus szerint.”
„(…) addig, amíg a katolikus katekizmus megengedettnek, sőt bizonyos helyzetekben szükségesnek tartja az önvédelemből elkövetett emberölést, a honvédő háborúkat, amíg van tábori lelkészet, ahol megáldják a háborúba induló katonákat, ahelyett, hogy lebeszélnék őket erről, szóval amíg ilyen van, addig egyfajta „önmagában meghasonlott”-ságot lehet látni az egyházban. Ami pedig önmagában meghasonlott, az összeomlik. Erre látható példa van számtalan! Természetesen itt az intézményesült egyházra, és nem Jézus titokzatos testére gondolok. A kettő nem ugyanaz.”
„(…) Bizony
nem minden „kereszténynek” mondott magatartás Jézus által kért magatartás.
Azt a kis logikát bizony nevelgetni kell Jézus irányába, hogy arra vezesse életünket, amerre Jézus szeretné. Van az a bizonyos „Ne tégy hamis tanúbizonyságot felebarátod ellen!” Ez ugye azt takarja, hogy ártó szándékkal ne mondj valótlant. Ez ok. Jézus az emberi kapcsolatainkban az okosságra és az óvatosságra hívja fel a figyelmünket. Az, hogy valaki okos, óvatos nem azt jelenti, hogy őszinteségével felelőtlenül kiszolgáltatja önmagát, vagy másokat. Az őszinteség bizony takarhat nagyfokú fegyelmezettlenséget is. Bizony, ha a szeretet, az előrelátás azt diktálja, el lehet hallgatni az igazságot. Ártó szándékkal nem, de jószándékkal igen. Az őszinteség nem csúcsérték Jézus tanításában. Az, hogy bizonyos egyházi hatalmasságok azzá tették, hogy uralmukat biztosítani tudják egyszerű emberek felett, az nem azt jelenti, hogy Jézus is így gondolta. Ezért kell nekünk minden kijelentést Jézushoz mérni. Természetesen azokra gondolok, ami erkölcsi, kapcsolati életünket érinti. (…)
A szeretet a csúcsérték, a jót akarás.
Az őszinteség árthat a másiknak. A szeretet soha. A szeretet az jóakarat. Az őszinteség ezt nem feltételezi. Hazudhat-e egy keresztény? Lehet-e szeretettelen egy keresztény?”
Nem részegek ezek!
„(…) Én is ezt tapasztaltam a legtöbb „lelkiségi mozgalom” kelet-közép- és kelet-európai csoportjánál, hogy (…) „egyelőre nem” fordul a harmadik világ felé. A saját országában: az országok elsősorban keleti részeiben lévő cigányság felé, mert ehhez olyan intézményi háttér kell, amelyet ezek a közösségek nem tudnak bevállalni: másokkal, mint ferences nővérek vagy jezsuiták, nem kooperálnak ezen a területen, mert örülnek, hogy ki tudják alakítani a saját lelkiségüket, ha jól értem. „Valódi” harmadik világ Magyarországon a menekültek körül létezik, de ez az ügy nem olyan egyszerű. Valóban, (…) a diakónia az evangelizáció része, mert, ha egy lelkiségi mozgalom egy csoportja bemegy mondjuk havonta egyszer egy kórházba vagy idősek otthonába, anyaotthonba, állami gondozottak közé, vagy valamilyen sérültekkel foglalkozó intézetbe énekelni és imádkozni, akkor nyilván beszédbe elegyednek az lakókkal és visznek nekik valami figyelmességet, itt nem választható el az evangelizációtól (martyria) a diakónia.”
„Gyümölcseiről ismerszik meg a fa. A karizmatikus megújulásban hittel használják a Szentlélek ajándékait, amit Jézus megígért. Ez nem jelenti azt persze, hogy más úton nem lehet megkapni, de hogy csak azért, mert valakinek ez nem áll közel a szívéhez, ezért megkérdőjelezi a hitelességét, finoman szólva is furcsa, főleg, ha ismeri a Szentírást.”
„(…) azt is érzékelem, hogy akadnak katolikusok, akik megbotránkoznak a gitáron, a jókedven, a felszabadult ujjongáson – és nem is jönnek közelebb.”
„gitár misén kívül simán elfér, de misén felér egy súlyos bántalmazással (…)”
„(…) Az egyházzene területe nem dogmatikai kérdés (a tartalma amúgy liturgikus-jogi kérdés), azonban fontos, hogy a II. VZs szellemében és az előírásoknak megfelelően alakítsuk azt.”
Agykutató, nem Biblia-magyarázó
„Köszönet az MTA elnökének ezen megszólalásáért! Okos, mértéktartó, bátor vélemény, csak üdvözölni lehet. Nyilván lehet vitatkozni a kormány intézkedésein, hogy mit és miért tett. Én is tudnék sorolni számomra disszonáns döntéseket. Sokan berzenkedhetnének, többek között az egyetemi oktatók is, akik most nem mennek az utcára… De a legfontosabbnak az anyag és a lélek, a matéria és a szellem kapcsolatáról mondottakat tartom. Teljes mértékben osztom Freund Tamás véleményét Teremtésről, Evolúcióról, Biblia és Pokol-felfogásáról. (…) Úgy gondolom egyfajta tudományos reneszánszra lenne szükség, amely felfedezi a görög gondolkodás szintézisre törekvését, a görög filozófia iskolák integritását. Itt szellem (tudás), lélek (morál) és test (fizikum) művelése még természetes volt a Platon alapította Akademos ligetben, a világ első akadémiáján 2,5 évezrede. Meggyőződésem, hogy nem pusztán az akadémiai szférában, de a közoktatásban is ezen a hármas egységen kellene alapulnia a stratégiánknak.”
„A pedagógusokkal történő „együttérzésből” nem kérünk. Itt is elhangzik, ez jó régóta létező restancia. Utána sorolja a járványtól kezdve a háborúig. Én csak azt kérdezem, jól van az, hogy eddig vártak a döntéshozók? Hasított a gazdaság, a bő hét esztendő alatt sem segítették az oktatást, legeslegutoljára hagyták. És most lehet mindenre hivatkozni – hozzáteszem – most sajnos jogosan. De ez nem vigasztalja azt a kezdő pedagógust, aki pont ebben a válságban megy tönkre és hagyja ott végleg a pályát. És az országnak sem lesz vigaszára.(…)”
„Kedves gondolat, hogy a pedagógusok maradjanak nyugton, mert nagy a baj. Csak mondjuk volt 12 év kvázi teljhatalom, amikor rendbe lehetett volna tenni mindent. (…)”
„12 év alatt egyébként felnőtt egy teljes iskolai évfolyam, 9 alsós tagozat, hasonlóan felsős tagozatok, gimnáziumok diákjai kifutottak. Ezért fáj a dolog: ilyen lehetősége nem nagyon volt magyar kormánynak eddig, hogy hosszú távú tervekbe, jövőbe fektessen. Iszonyatosan elherdálta. Huszonsok év ígérgetés után fura, hogy felállunk, és azt mondjuk, ránk omlik a rendszer? Amikor azt látjuk, szóháborúra van pénz, jövőre nincs? Amikor minden alkalommal, amikor felemeltük a hangunk, kaptunk üres ígéretet? Amikor erővel le akarnak nyomni? (…)”
A szavak hatalmáról
„Néha még a bántó kifejezés sem kell hozzá – elég a hangsúly…”
„Basil Bernstein, a szociolingvisztika tudósa felfedezése az volt, hogy más nyelvi kódot használnak a különböző társadalmi osztályokba tartozók. Tehát bár
a különböző társadalmi csoportok ugyanazt az anyanyelvet beszélik, de a nyelvi szocializáció, és a normarendszer teljesen más lehet.
A nyelvi kód az a jelértelmezés, amivel egy közösség az általuk beszélt, elhangzó szavakat értelmezi, dekódolja. A kisebbségi csoport nagyon sokszor nem úgy értelmezi az elhangzó szavakat, mint a többségi társadalom. A kisebbségi csoport bármilyen szubkultúrából származó csoport lehet.
A más nyelvi kódot beszélők sokszor nincsenek tudatában, hogy mit is alkalmaznak. Az igazságot minden nyelv esetenként más oldalról, más aspektusból próbálja bemutatni, illetve az igazság elfedésére minden nyelv esetenként más technikákat használ. A magyar nyelvet használók elhallgatást, ki nem mondást, felületes, semmitmondó szavakat használnak az igazság elfedésére. A magyar nyelvet használó romák nyelvi játékokat használnak (építőeket, és destruktívakat), amiről a többségi nyelvhasználóknak fogalma sincs.”
Az ökumené megnyilvánulása
„Minket az evangélikusok fogadtak be, mialatt katolikus templomunkat felújították.
A tesó, az tesó.”
„A városunkban Tatán, amíg a katolikus templomunkban felújítás zajlott, a református templomban voltak a szentmisék kb. 1 hónapig.”
„A mi településünkön pont fordított a helyzet, de azonos a megoldás: a kiégett katolikus templom heti miséit fogadta be az evangélikus-református templom a felújítás idejére, azonnal felajánlva a helyszínt. Isten áldása kíséri az ökumené ilyen megnyilvánulásait!”
