A napokban a PestBuda portál és a Mindszenty Társaság weboldala is hírt adott arról, hogy kiválasztották a tervet, és végre megépülhet a régóta tervezett épület a Normafa közelében.
Aki járt az Anna-réten, a jelenlegi pici kápolna körül megcsodálhatott néhány jókora, itt-ott mohos kőkockát, amelyekbe magyar települések nevét vésték. Ezek a kövek a hajdani felajánlások emlékét őrző maradványok, melyek végül céltalanul ott maradtak.
Mondhatnánk, hogy a templomocska története több mint nyolc évtizede, a II. világháború sötétségében kezdődött, de történt valami már jóval előtte is a Felvidéken. 120 évvel ezelőtt Pozsonybesztercén született ugyanis az a kislány, aki később apácaként a fatimaihoz nagyon hasonló jelenések alapján kérte, hogy Magyarországon induljon engesztelő mozgalom, melynek központja a Sváb-hegyen Szűz Mária tiszteletére emelt templom legyen. A valaha a város szélén fekvő, gyönyörű panorámájú helyen akkor már állt egy száz évnél régebbi kápolna Mária édesanyjának, Szent Annának tiszteletére − innen ered az Anna-rét elnevezés is.
A jelenlegi épület ennél jóval fiatalabb: 1992-ben emelte Salamin András helytörténész családja magánadományokból, ugyanis a régi kápolnát 1952-ben egy munkásgyűlés lelkes résztvevői földig rombolták. A szocializmus idején igyekeztek eltüntetni, feledtetni és nevetségessé tenni mindent, ami „a nép ópiumához”, a valláshoz kötődött, a hajdani Szenthegyen immár az Úttörővasút zakatolt, amelyet az a Rajk László adott át 1948-ban, akit később egy közeli villában tartottak fogva és kínoztak saját elvtársai. A környéken a nyilas idők mészárlásai is sötét árnyakat hagytak, az ostrom alatt pedig véres harcok folytak minden talpalatnyi területért.
Mindez talán elkerülhető lett volna, ha az imahadjáratot már 1939-ben elkezdik, de ahogy Fatima üzenetét is csak utólag vette komolyan a világ, az engesztelő kápolna alapkövét is csak 1944-ben tették le, hogy aztán évtizedekig húzódjon a folytatás. Pedig
Natália nővér üzeneteit több magyar püspök támogatásával eljuttatták Rómába és XII. Piusz pápa alapos vizsgálódás után hitelesnek minősítette a jelenéseket.
Mindszenty bíboros is fontosnak tartotta a kezdeményezést: „Akarom az engesztelésnek ezt a szentélyét” − jelentette ki. A Székesfőváros ingyen bocsátotta rendelkezésre a szükséges területet. A csupán hat elemit végzett nővér a kápolna terveit Jézus irányítása nyomán olyan részletesen leírta, hogy azok alapján Hermány Géza építész pontos rajzokat tudott készíteni. De a jelenésekben nem csak a kápolnáról volt szó, a nővéren keresztül Jézus arra is nyomatékosan figyelmeztetett, hogy „ha az egyház nem osztja szét a vagyonát a szegények között, úgy vallástalan emberek jönnek majd és marhavagonokban viszik el a papokat”. A jóslat később szó szerint be is következett.
Regőczi István plébános, a “sasfiókáknak” nevezett háborús árvák nevelőapja, avagy Isten vándora, ahogy saját magát nevezte, szintén szívén viselte az engesztelés ügyét, és amikor a hatvanas évek végén csodálatos módon 5000 forintért megkapta a Kútvölgyi kápolna tulajdonjogát, fő célkitűzése ez lett: „esdeni Jézus Szíve irgalmát, hogy a Szűzanya Szeplőtelen Szívén keresztül mentse meg a magyar ifjúságot”.
A rendszerváltás után éledtek fel újra az építkezés tervei, de nagyon sok vita folyt körülötte − többek között a Magyar Szekuláris Egyesület hevesen tiltakozott az ellen, hogy a Normafa környékének rendezésére vonatkozó törvény a kápolna építését is tartalmazza. Sokáig az egyházon belül sem volt egység, mert több közösség is magáénak tekintette Natália nővér szellemi örökségét. Ez különösen szomorú, hiszen az üzenet szerint a Magyarországról kiinduló engesztelő mozgalom kiterjed majd az egész világra és békét hoz az emberiségnek. 2012-ben, húsz évvel a nővér halála után Regőczi atya tiszteletbeli elnökletével a Kútvölgyi-kápolnában alakult meg hivatalosan is a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom az engesztelő közösségek összefogására. Így ha kőből nem is, élő kövekből már megépült egy kisebb templom.
Természetesen senki nem köteles hitelt adni magán–kinyilatkoztatásoknak, még akkor sem, ha azokat a Vatikán elismerte. Tény azonban, hogy koronáját és hazánkat első királyunk Mária kezébe tette le, akit azóta is oltalmazójának, patrónájának tisztel a magyarság.
A sokak által ismert, Közép-Európát átszelő és összekötő Mária zarándokút észak-déli, illetve kelet-nyugati ága is épp az Anna-réten metszi egymást, ahol a tervek szerint egy ilyen kápolna és szabadtéri misézőhely épülhet meg:

Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom