Lukács Ottilia szívéhez mindig is közel állt a héber nyelv: gyermekkori kíváncsisága a doktori iskoláig vezette, ahol egyszerre több holt nyelvet tanult, hogy jobban megértse a Szentírást. A kivételes tudású édesanya immár egy saját hébernyelv-könyvvel büszkélkedhet, amelynek tartalmánál talán csak a története izgalmasabb.
– Mikor kezdtél héberül tanulni?
– 21 éves koromban. Gimnazistaként reál profilú osztályba jártam, ahol sok matematika- és informatikaóra volt, ennek megfelelően a társaim sorra indultak a tanulmányi versenyeken. Engem viszont a hittan érdekelt, a tudományos része, így a tanárnőm egyszer elküldött egy hittanversenyre, amire lelkesen készültem. Ekkor tűnt fel, hogy nekem nincs is meg a teljes Biblia, csupán az Újszövetség, amit egykor elsőáldozásomra kaptam. A versenyfelkészülés alatt vásároltam egy teljes Bibliát, ami az Ószövetséget is tartalmazta, és tanulmányozni kezdtem. Amikor kijegyzeteltem a történeti könyvek (Tóra, Józsue, Bírák, Sámuel, Királyok stb.) nagy részét,
arra lettem figyelmes, hogy hibák, pontatlanságok vannak a Szentírásban.
Ezeket összegyűjtöttem, és amikor legközelebb találkoztam a hitoktatómmal, megemlítettem neki. Ő kölcsönadta a Jeromos Bibliakommentárt, és megnyugtatott, hogy nincs hiba a kiadásban. Így kerültem kapcsolatba az exegézissel, és értettem meg, hogy a Szentírás komplex keletkezéstörténettel rendelkezik. Abban az évben érettségiztem, és mivel már komolyabban foglalkoztatott a bibliakutatás, jelentkeztem a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karára. Egy évvel később a párom elhatározta, hogy Belgiumban, a Leuveni Katolikus Egyetemen folytatja tanulmányait, ahová később én is követtem. Ekkor még nem beszéltem angolul, és egyáltalán nem vonzott, hogy idegen nyelven folytassam az anyanyelvemen sem könnyű munkát. Mivel azonban a héber túlságosan is érdekelt, megtanultam angolul, hogy aztán hébert tanuljak Belgiumban – vagyis már nagyon fiatalon a héber nyelv iránti szeretet mozgatta az érdeklődésemet.
– Ma több holt nyelven beszélsz, jól tudom?
– Ki kell, hogy javítsalak, mert holt nyelven nem beszélünk, ezeken szöveget olvasunk, értjük őket. De abban igazad van, hogy több holt nyelvet ismerek. Belgiumban minden bibliai óhéber kurzust „lehallgattam”, már nem volt több héber tárgy, amit tanulhattam volna.
Egy napon megláttam, hogy arámi kurzus indul, gondoltam, hogy érdekes lehet,
még egy barátnőmnek is szóltam, mondván: ha megtanuljuk az arámi nyelvet, akkor még jobban fogjuk érteni a Szentírást. Tehát elmentünk az első arámiórára, csakhogy az adott félévben arámi helyett ugaritit tanítottak – de ha már ott voltunk, maradtunk, már csak azért is, mert az oktató vállalta, hogy a számunkra nehezen érthető flamand helyett angolul tartja az ugaritiórákat. Lenyűgözött a tanárunk flexibilitása és elhivatottsága, később az ő javaslatára akkádot is tanultunk nála, majd ezután jött végül az arámi kurzus is. Vagyis valóban a héber nyelv alakította az életemet.
– Olyannyira, hogy 2023 februárjában héber nyelvből habilitáltál…
– A habilitációm anyaga korábban elkészült, lényegében második gyermekemmel, a kislányommal együtt született. Héber nyelvet oktattam a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán, amikor rájöttem, hogy nekem minden tanév elején újra kell kezdenem a tananyag megírását, és talán jobb lenne, ha mindezt összegyűjteném egy jegyzetbe, mert akkor lenne egy kezdetleges tankönyvem. Miközben a szívem alatt hordtam a lányomat, elkezdtem kidolgozni egy hébernyelv-könyvet. Ahogy készült a kötet, úgy
teszteltem a diákokon, és kiderült, hogy működik a módszerem,
hiszen a főiskolai képzés keretei között is megállta a helyét, és az önálló tanulásra is alkalmas volt. Ekkor egy kollégám megkérdezte, hogyha ilyen jól állok a jegyzettel, miért nem habilitálok, a készülő nyelvkönyvet használva témaként? Mondtam, hogy nekem biztosan nem lesz időm rá, hiszen hamarosan megszületik a kislányom, de mégis megkerestem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karát. Jeleztem, hogy szeretnék habilitálni, és ők nyitottak voltak, támogatták a tervem. Az idő közben egyre telt, és tudtam, hogy amint megszületik a lányom, nem lesz időm semmire, ezért még inkább motivált voltam, hogy befejezzem a habilitációs anyag összeállítását. Pár hónappal később került sor a nyilvános védésre, ahol habilitációs dolgozat bíráló professzorai javasolták, hogy jelentessem meg az elkészített munkát tankönyvként is.
– Mintha a Szentlélek munkálkodott volna.
– Bizony, minden remekül ment. Valóban nem akartam mást, minthogy megkönnyítsem a felsőoktatásban résztvevő hallgatóink számára a hébertanulást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bátorítására döntöttem úgy, hogy széles körben publikálom az anyagot. A kézirat tehát már elkészült, de az utómunka sokkal lassabban haladt, hiszen immár kétgyermekes édesanyaként dolgoztam tovább a köteten. Jelenleg nyomtatás előtt áll a könyv, de rengeteg energiát igényel az utómunka. Ugyanakkor bízom benne, hogy a nyomtatás során is minden rendben lesz, és a könyv hamarosan még több diáknak nyújthat segítséget a nyelvtanulásban.
– A könyv által valóban bárki képes elsajátítani a héber nyelv alapjait?
– Ezt azért nem úgy kell elképzelni, mint egy hangzatos nyelvkurzus hirdetését, mert nem tanít meg C1-es szinten héberül három hónap alatt egyetlen nyelvkönyv vagy kurzus sem. Viszont egy év alatt valóban segít elsajátítani a héber nyelv alapjait. Sok gyakorlati feladat van benne, ami a legfontosabb, leggyakrabban előforduló nyelvtani részekre fókuszál, hogy a hallgatónak már a tanulás korai szakaszában lehetősége legyen az olvasásra. Lényegében a szentírási szövegek korai olvasása motiválja a hallgatót a bonyolultabb nyelvtani formák elsajátítására, hogy a tanulási folyamat végén valóban képes legyen szótár segítségével a héber nyelvű Szentírás olvasására.
