Esti tükör, 2021. május 20.
„A Szentatya aggódik, és kéri, hogy mindent tegyünk meg a konfliktus megfékezése érdekében” – ezt Pietro Parolin bíboros államtitkár mondta azzal kapcsolatban, ami a Szentföldön történik, ahol nem csillapodik az Izrael és a Hamász közötti erőszakhullám. „Ez a konfliktus romokat és halált eredményez” – fogalmazott a bíboros, és felidézte a pápa szavait, aki vasárnap az Úrangyala imádság alkalmával a „halott gyermekekre” hívta fel a világ figyelmét. „Meg kell tenniük minden olyan intézkedést, amely a tűzszünethez vezethet, hogy véget érjen ez a régóta fennálló konfliktus, és megszülethessen a megoldás, a palesztin állam létrehozásával” – mondta a vatikáni államtitkár.
Egyre több kutatás állapítja meg, hogy érzékelhető kapcsolat van a közösségi média használata és a depresszió kialakulása között. A tizenévesek körében már több mint tíz éve nő a depressziósok aránya és az öngyilkosságok száma, de a kutatási eredmények ellenére a közösségimédia-cégek hallgatnak az ügyről, vagy épp hitelteleníteni próbálják a számukra kedvezőtlen tanulmányokat.
A múlt héten egy 40 államügyészből álló csoport kérte arra Mark Zuckerberget, hogy álljanak el attól az ötletüktől, hogy létrehozzák a céghez tartozó Instagram 13 év alattiakat célzó verzióját, a Facebook vezetője azonban nem gondolja, hogy „a kutatási eredményekből ezt a következtetést lehet levonni.” Jean Twenge, a San Diegó-i Állami Egyetem pszichológiaprofesszora szerint viszont „a korrelációs adatok azt mutatják, hogy a közösségi média használata és a depresszió közötti kapocs mára elég egyértelmű. A legnagyobb és legalaposabb kutatások mind arra jutottak, hogy azok a kamaszok, akik több időt töltenek a közösségi oldalakon, nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak vagy boldogtalanok”.
„A közösségi média nagyon heterogén. Bizonyos gyerekeknek nagyon hasznos tud lenni, másokat viszont tönkretesz. Azt azonban még mindig nem értjük pontosan, mitől függ, hogy kinek válik hasznára, és ki sérül miatta. Ha őszinte akarok lenni, valószínűleg az egyik legnagyobb természetes kísérlet zajlik, amiben gyerekek valaha részt vettek” – mondta Martin Paulus, az agykutatással foglalkozó oklahomai Laureate Institute elnöke.
Az Európai Unióban az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a felsőoktatásba belépők száma, itthon azonban éppen ennek az ellenkezője történt: jelentősen szűkült azok köre, akik eljutnak odáig, hogy diplomát szerezzenek. Az Eurostat adatai szerint az unióban a 30–34 éves korosztályban 40 százalék a felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma – ezzel szemben Magyarországon csak 34 százalék, amivel 2019-ben a nem túl előkelő 23. helyet sikerült megszereznünk. Radó Péter oktatáskutató szerint ahhoz, hogy megközelítsük az uniós átlagot, ingyenessé, nyitottabbá, rugalmasabbá kellene tenni a képzést, valamint növelni kellene a kapacitást. „Itthon egyetemre járni és diplomát szerezni továbbra is luxus, ez pedig csak azoknak jár, akik meg is tudják fizetni.”
Pünkösdvasárnap, úgy tűnik, újabb mérföldkőhöz érkezünk: ha meglesz az ötmilliós átoltottság, megint lazít a kormány – erről Gulyás Gergely beszélt a mai Kormányinfón, a pontos változásokat, az enyhítések negyedik körét azonban majd Orbán Viktor ismerteti pénteken.
A bolygó legfontosabb élőlényeit ünnepeljük – ma van a Méhek világnapja. Persze, azzal lehet vitatkozni, hogy valóban a méhek a legfontosabbak-e, de tény, hogy a Föld mezőgazdaságának hetven százaléka ma kizárólag a méhektől függ, akiknek beporzó tevékenysége nélkül a növények képtelenek lennének szaporodni, így a fauna gyakorlatilag nagyon rövid idő alatt megtizedelődne.
A méhek világnapján tartsuk észben, hogy ha védjük a méheket, akkor óvjuk a természetet, ha sok mézet fogyasztunk, akkor pedig védjük a saját egészségünket.
