A békés közbeszédért indított petíciónkra érkezett visszajelzések kimeríthetetlennek tűnő forrásából merítettünk újra.
Ideje tenni valamit.
Ha nem lesz változás, akkor polgárháború lesz.
Hiszek a tiszta szó erejében.
Ez már a harmadik szerkesztett válogatás a Szemlélek kezdeményezésének visszhangjaiból. Ide kattintva érhető el az első csokor, itt pedig a másik adag. Úgy tűnik, néhányan kifejezetten rá kívánnak világítani a nem komolytalan tétre, vagyis arra, hogy mi lesz, ha hagynánk tovább fajulni a helyzetet. De nem hagyjuk, konkrét terveink vannak a továbblépésre. Mielőtt azonban erről hírt adnánk, ismét átadjuk a szót azoknak, akik már elkötelezték magukat a békés közbeszéd előmozdítása mellett.
Ha Ön még nem tette meg,
ITT CSATLAKOZHAT A TÁRSADALOMFORMÁLÓK KÖZÖSSÉGÉHEZ.
* * *
» A vitapartnert nem minősíteni kell, hanem ész érvekkel vitába szállni vele. A vita során, meg el is lehet fogadni a másik érveit, ami tudásunkat, ismereteinket gazdagítja. Az ellenfél lenézése eddig a történelemben mindig bukáshoz vezetett.
» Azt gondolom, hogy az értelmes, kulturált párbeszéd nem csak két ember párkapcsolatát tudja megmenteni, de az egész országot.
» Egyre inkább távolodunk attól, amit Szent Györgyi Albert szépen megfogalmazott: „Akkor lehet sikeres Magyarország, ha ember és ember között nem a származás, nem a világnézet, nem a vallás, nem a pártállás, hanem a tudás, a tehetség, a munka tehet csak különbséget.”
» Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák. (Jakab 3,18)
» Bízom.
» Ideje tenni valamit.
» Aggasztónak tartom, hogy politikai stratégiává vált a rágalmazás, fenyegetőzés.
» A szavak ablakok, vagy falak… Nem szeretnék ablak nélküli világban élni! Még a börtönnek is vannak ablakai!
» Aggódom, hogy barátságok, korábban jó emberi kapcsolatok megmérgeződnek. Van már ilyenre példám.
» A tiszteletet és a szeretetet azokra is ki kell terjesztenünk, akik társadalmi, politikai vagy vallási kérdésekben másként vélekednek, vagy cselekszenek, mint mi.
» Szégyellem magam, hogy olyan emberek képviselik az országot, akiknek a beszédstílusa vállalhatatlan.
» Sok durvaságtól fröcsög a net.
» Az erőszakmentes kommunikációt iskolában kellene tanítani.
» A hivatásom során a káromkodásért, csúnya beszédért, durvaságért azt a „büntetést” adtam, hogy 10 szép szót kellett találnia és leírnia a „vétkesnek”. Ebből később verseny született, és a szelídebb légkört nagyon szerettük mindannyian.
» Ezt az utat már régen vártam. Jó érzés a békére való törekvés.
» Hiszek a tiszta szó erejében.
» Nagyon megérintett Szabó Magda: Tündér Lala című meséjében, hogy Áter-Páternek, a gonosz varázslónak a szájából kígyók és békák jöttek elő, amikor csúnyán/gonoszul beszélt. Ezért sem káromkodok és egyedül a pozitív pletykát tartom elfogadhatónak. A szív tisztaságát őrzi a száj.
» Kifejezetten rossz hatással van a közérzetemre a petícióban kifogásolt stílus.
» Ami most történik, már szerintem bűncselekmény a magyar emberek ellen. Különösen félelmetes az, ha a felnövekvő generáció ilyen körülmények között azt hiszi, hogy ez természetes.
» Fáraszt és elkeserít a közélet, mert félelmet éreztem, amikor egy ismerősömről kiderült, hogy valamiben nem értünk egyet. Nem kéne emiatt félni.
» Szomorúan hallgattam egy ismert médium szerkesztőjét, aki elutasítja, hogy csatlakozzanak, mert szerinte a közösségi médiával kell lépést tartaniuk (követők száma) és emiatt nem lehetnek kevésbé radikálisak a megszólalásaik.
» Egyre többször és többen megcsúfolják szép magyar nyelvünket az alpári stílusukkal.
» Ha nem lesz változás, akkor polgárháború lesz.
