Címke: Balog Zoltán

A kegyelmi ügyet hitbeli elbizonytalanodás évtizedei tették lehetővé, és ma is fenyeget a hamis prófétaság veszélye – figyelmeztet Zalatnay István. A református lelkész szerint felekezetének le kellene mondania a kormánytól kapott kiváltságokról, és vissza kellene adnia azokat az ingatlanokat, amelyek megszerzése erkölcsileg nem indokolható.

Egy politikai múlttal rendelkező püspöktől nem meglepő, hogy politikai reflexek alapján cselekedett. A kegyelmi ügyet máig nem dolgozta fel az egyház, és a seb egyre mélyül. A megújulás középpontjába Krisztust érdemes helyezni, és a folyamatot magunkon kezdeni – hangsúlyozza Ratkovics Petra Krisztina református teológus.

Vasárnap éjfélig szavazhatnak a Református Megújulás Konferencia résztvevői, hogy a hozzászólásra jelentkezők közül kiket hallgatnának meg. Az egyik pályázó közben tüntetést szervez a tanácskozás idejére a helyszínének otthont adó épület elé. A szervezők kérték a Mi Hazánkhoz kapcsolódó kezdeményezés vezetőit, hogy a demonstrációval ne árnyékolják be a tanácskozást.

„A reformátorok jogosan ítélték el a kegyelem tárgyiasítását a búcsúcédulák kapcsán, de mi lényegében ugyanazt tesszük a kegyelemmel, ami ellen őseink felemelték szavukat.” Csak egy mondat a Református Megújulás Konferencia programjából, pontosabban az egyik előadás szinopszisából. De a többi felszólaló sem fog visszariadni a határozott szavaktól: szentségtörés, egyházi krízis, a mammon szeretete, a hatalom torzító ereje – olvassuk a programban.

Ahogy a Szemlélek múlt héten, a sajtóban elsőként hírül adta, a fiatal nemzedékhez tartozó református teológusok januárra megújulási konferenciát hirdettek. A tanácskozáson a Balog Zoltán zsinati elnök lemondásához vezető kegyelmi botrányt szeretnék teológiai mérlegre tenni. Mivel többen úgy vélték, a kezdeményezés néhány ember „gerillaakciója”, a zsinat elnöksége tegnap közleményben vette nevére a konferenciát, az aláírók között nem mellékesen Balog Zoltánnal.

Református Megújulás Konferenciát hirdetnek januárra a fiatalabb nemzedékhez tartozó magyar kálvinista lelkészek – értesült a Szemlélek. Mint írják: „Egyházunkat és társadalmunkat egyaránt megrázta az ún. kegyelmi botrány, melynek hullámai mind a mai napig érződnek és hatnak."

Nemrégiben Balog Zoltán püspök a református egyházban “lezárt történetnek” nevezte a kegyelmi ügyet. Erről kérdeztük Zalatnay István református teológust, filozófust.

A hitéből fakadó véleményének felvállalása miatt kirúgott egykori kántor, Vargha Anikó szeretné, ha a romlás helyett az öntisztulás útjára lépne egyháza. A vele készült interjúnkból kiderül, hogy messze nem ért véget a hazai reformátusok kálváriája, a botrányt okozó püspök szankcionálását pedig mintha eltitkolták volna a döntéshozók.

K. Endre amnesztiában részesítése botrányként kerül be a magyar történelembe, de az eset önmagában is rengeteg politikai, egyházi, etikai kérdést vet fel. A kormányt is súlyosan érintő eset után zajlik a politikai kármentés.

A címben felvetett kérdésre meglehetősen nehéz választ adni, de segítségünkre lesz a Dunamelléki Református Egyházkerület hivatalos egyházkerületi portálja: a parokia.hu-n 2019. június 21-én jelent meg a "Milyen a jó lelkész?" című írás, amely éppen ezzel a témával foglalkozik.