Címke: RK

A kárpátaljai Nevetlenfalu görögkatolikus parókusa, Iván Gábor Palágykomorócon született – abban a kárpátaljai faluban, amelynek temploma a július közepi gyújtogatás miatt került a hírekbe. Most mégsem erről, hanem életútjáról, az ukrán-magyar együttélésről és a szovjet hatóságok által 1953-ban meggyilkolt, szeptember 27-én boldoggá avatandó Orosz Péter Pál görögkatolikus papról beszélgettett vele Bitter Ákos.

Szeptember elején elnököt választ a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, emiatt időszerű áttekinteni, mi fűződik ez eddigi vezetés nevéhez, szükség van-e változásra, és ha igen, milyen téren. Gégény István katolikus teológus, a Szemlélek Alapítvány elnökének elemzése.

Képzeljünk el három nőt az ‘50-es években, akik teológiát tanulnak, miközben aláírásukkal vállalják, hogy az egyház nem ad nekik sem munkát, sem juttatást. A női lelkészi szolgálat ma már természetes a protestáns és anglikán világban, de hosszú út vezetett idáig. Olyan út, amelyet hitben erős nők ‒ köztük a magyar evangélikus lelkésznők első nemzedéke ‒ tapostak ki.

Az amerikai elnök nemrég arról beszélt, hogy talán a remélt orosz-ukrán béke kieszközlése miatt kiérdemelheti a mennyországot. A presbiteriánus hagyományban nevelkedett politikus kijelentése fontos kérdést érint: hogyan gondolkodunk az üdvösségről? A protestantizmus szerint nem a tettek, hanem Isten kegyelme nyit kaput a mennybe – a jócselekedetek pedig a Lélek gyümölcseként nyernek értelmet.

A digitális kommunikáció kihívásai közismertek, ám arról kevés szó esik, hogyan érintik a figyelemhiányos, a diszlexiás, az ADHD-s vagy az autizmus spektrumzavarral élő személyeket. Katona Klára szervezetfejlesztő bemutatja, hogy az úgynevezett neurodivergens emberek miként tudnak elveszni a közösségi média útvesztőiben, és javaslatokat ad, hogyan teremthetünk valóban befogadó digitális közösségeket.

Mit mondjunk annak, aki elveszítette a gyermekét, mielőtt még világra jöhetett volna? Ki segít a kérdésekkel, gyásszal és elhallgatott fájdalommal élő szülőknek? Sevcsik M. Anna maga is megélte az átsuhanó babák veszteségét, most pedig másoknak nyújt kapaszkodót az Élet.Érzés Egyesületen keresztül.

A hazai gyermekvédelmi képzések két vezető műhelye a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és az Emberi Méltóság Stratégia (EMS) nevű kezdeményezés. Mekkora kihívást jelent a gyermekvédelem a keresztény intézményekben? Mit kínál a Sapientia a kurzusain? Interjú Dobszay Benedekkel, az EMS szakmai vezetőjével és Somogyiné Dr. Petik Krisztina szakfelelőssel, a főiskola pszichológia tanszékének vezetőjével.

A Szent Jobb az államiság eszméjének kifejezője, a magyar kereszténység legfőbb ereklyéje, időnként mégis viták kereszttüzébe kerül: vannak, akik megkérdőjelezik, hogy valóban Szent István kézfejét őrzik a budapesti bazilikában. Vajon egy DNS-vizsgálat eloszlathatná a kételyeket? Erre kerestük a választ Thoroczkay Gáborral, az ELTE Középkori Történeti Tanszékének docensével és Mende Balázzsal, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársával.

Talán másfél évtizede hallom a politikai kommunikációban, hogy Magyarország keresztény nemzet. Templomaink, ünnepeink, keresztény szokásaink meghatározzák nemzeti identitásunkat, és a mindennapokban valóban ezek adják meg az életünk ritmusát. Mégis, ahogy igyekszem jobban odafigyelni a szavak mögött a tartalomra, egyre gyakrabban teszem fel a kérdést: tényleg keresztény identitásúak vagyunk, úgy együttesen?

Hogyan éltek az 1945-ös ostrom idején a Budai Vár egyik barlangjában a helyi evangélikus gyülekezet tagjai, és miként halt vértanúhalált egyik vezetőjük, Bagár Iván? A lelkész most kiadott Hét és dél deka kenyér című naplójáról Hajnal Géza, a várbarlangokat évtizedek óta kutató mérnök, a témára szakosodott irodalmár írt személyes hangvételű recenziót.