Címke: RK

1945 őszén Magyarország a II. világháború utáni első nemzetgyűlési választásra készült. A katolikus püspöki kar korábban, ha el is igazított közéleti kérdésekben, országgyűlési képviselő-választás előtt soha nem adott ki körlevelet. Most a testület – élén a tavasszal  elhunyt Serédi Jusztinián helyére lépett Mindszenty Józseffel – választási körlevelet fogadott el, amely csak a prímás aláírásával, de a püspöki kar nevében 1945. október 18-ai dátummal jelent meg. Balogh Margit történész írása a 80. évfordulóra.

A napokban felkavarta a közvéleményt a Szőlő utcai javítóintézetben történtekről nyilvánosságra került videó. Morális vetülete azonban nemcsak ennek van, hanem az ezt követő kommentáradatnak és kormányzati kommunikációnak is. Hodász András írása.

Az egyházi oktatás aktuális kérdéseihez számos szakértő szólt hozzá az elmúlt időszakban. Meghatározó és lényeges megállapításokat olvashattunk Székely János püspök atyától, Rubovszky Ritától és Barcsák Mariannától. Tanulságos volt megismerni Asztalos György, Bruckner László és Eperjesi Tamás reflexióit is. Zsódi Viktor piarista tartományfőnök hozzászólása a vitához.

„Az MKPK tagjai úgy határoztak, hogy körlevelet adnak ki az 1996-os »Igazságosabb és testvériesebb világot« című körlevél megjelenésének 30. évfordulója alkalmából” – olvasható a katolikus püspöki kar minapi közleményében. A Szemlélek feleleveníti az egykori dokumentum főbb társadalompolitikai megállapításait, majd a ChatGPT segítségével fiktív körlevélben játszunk el a gondolattal, hogy milyen párhuzamokat lehet vonni az akkori és a mai helyzet között.

A petesejt-donáció engedélyezéséről szóló törvényjavaslat még az eddiginél is egyértelműbben szembemegy több keresztény egyház tanításával. Ennek látványos jele, hogy tegnap a katolikus püspökök közleményben bírálták a tervezetet. Csizmadia Zoltán római katolikus teológus, az Egyházfórum Alapítvány elnökének elemzése a bioetika egyik alapvető kérdéséről.

A rendszerváltás óta nagyot fordult a világ, a katolikus lelkipásztorok mégis ugyanazokat a megoldatlanságokat cipelik. Ráadásul olyan újabb elvárások fogalmazódnak meg a fogyatkozó számú papság felé, amelyekre nincsenek felkészítve. Egy fiatal olasz atya öngyilkossága után Lengyel Ervin, a máltai apostoli nunciatúra tanácsosa a Facebookon fejtette ki javaslatait a képzés reformjára. A témát őszinte beszélgetésben – a kérdezett és a kérdező is pannonhalmi bencés öregdiák – jártuk körül.

A történelem bővelkedik olyan korszakokban, amikor a megosztottság alapélmény. A mai közélet légköre különösen fojtogató: a gyűlölködés, az ellenségkeresés, az uszítás a mindennapi kommunikáció eszközévé vált. Szinte valamennyi kérdésben két tábor áll szemben egymással, és a feszültség csökkentésének reménye helyett sokan a szakadék mélyítésében érdekeltek. Erszény Krisztián írása.

Idén is kijöttek a legjobbnak kikiáltott középiskolák rangsorai. Az elmúlt évek HVG-listája mellé mára felzárkózott a Mathias Corvinus Collegium (MCC) is, kicsit más tematikával, de szintén a verseny-, felvételi, kompetenciamérés- stb. eredményekkel. Miért nem az igazi teljesítményt mérik ezek a rangsorok? Asztalos György oktatási szakértő írása.

Politizálhatnak-e a papok? Megteheti-e egy püspök, hogy nyíltan kiáll egy párt mellett? Mit mondanak a vonatkozó katolikus egyházi dokumentumok, hogyan vehetnek részt a közéletben a klerikusok és a laikusok? Heidl György filozófiatörténész írása három friss példa alapján.

Érdekes jelenség figyelhető meg a közösségi oldalak kommentszekciójában: valahányszor szóba kerül a cölibátus, a hozzászólók – köztük nem hívők – gyakran vérre menő vitákat indítanak, és indulatosan érvelnek a papi nőtlenség eltörlése mellett. De vajon miért fontos ez a kérdés azoknak is, akiknek az egyház tanítása semmit sem jelent? Erszény Krisztián megfejtése.