Ínség és bőség

Esti tükör, 2021. május 17.

Az UNICEF vakcinaadományozásra szólította fel a G7 országcsoport tagjait és az Európai Uniót, hogy segítsenek enyhíteni a szegényebb országok oltóanyaghiányán. Henrietta Fore szerint a G7 és az EU országai nagyjából 153 millió adag adományázására lennének képesek, ha nyáron elérhető készletüknek csak a 20 százalékát osztanák meg, és ezt úgy tudnák megtenni, hogy közben kielégíthetnék a saját polgáraikkal szembeni oltási kötelezettségüket is. “Aggódunk amiatt, hogy az indiai csúcshalálozás csak az előfutára annak, ami akkor történik, ha figyelmeztetéseink süket fülekre találnak” – mondta az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Vakcinabőség van – mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs sajtótájékoztatóján, ahol György László, az ITM államtitkára bejelentette, hogy száz nap múlva teszik le a Nemzeti Oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben, 2022 végén pedig kezdődhet a magyar vakcinagyártás.

Közben kiderült, hogy Magyarországon már több mint 5 millióan regisztráltak oltásra és 81%-uk meg is kapta azt. Jelenleg 2259 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, ez minimális csökkenést jelent tegnap óta. A kórházban kezeltek számához hasonlóan a halálozási adatok is a második hullám kezdeti szakaszát idéző értéken állnak: utoljára tavaly októberben haltak meg ilyen kevesen egy nap alatt.

Ugyanakkor Szlávik János szerint hamarosan nálunk is megjelenik az indiai variáns, aminek leginkább az oltatlanok lesznek kitéve. A súlyos megbetegedéstől viszont minden vakcina véd, még akkor is, ha esetleg nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincs is ellenanyag a páciens szervezetében.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ közzétette legfrissebb jelentését a szennyvízadatokról – eszerint a szennyvízmintákban mért SARS-CoV-2 koncentráció országos átlaga enyhe csökkenést mutat, csak Szekszárdon és Pécsett rögzítettek enyhe emelkedést.

Szokatlan fáradtság, tartós szomorúság, ürességérzet – középiskolás fiatalok számoltak be ezekről a pandémia alatt jelentkező pszichés tünetekről. A szülők szerint alvás- és evészavarokat is okozott a karantén a fiataloknál, de azt is jelezték, hogy gyermekük a korábban érdekesnek, élvezetesnek tartott tevékenységek iránt elvesztette az érdeklődését.

Közben a járvány alatt drámaian megugrott az online szerencsejátékkal töltött órák száma: hatszorosára növekedett a korábban is szerencsejátékozók között. Akik csak néha éltek ilyesmivel, szintén azt mondták, hogy legalább kétszer annyit játszottak a lezárások alatt. A Bristoli Egyetem kutatásából az is kiderült, hogy akiknek a járvány előtt pénzügyi gondjaik voltak, nagyobb eséllyel kezdtek online szerencsejátékba a karantén idején.

A Publicus Intézet felmérése szerint a járványt anyagilag is megszenvedték az emberek: közel 2,5 millióan kényszerültek kevesebb pénzből élni, mint korábban, 12 százalékuk baráti, családi vagy banki kölcsönre szorult. A legkisebb változásról a nyugdíjasok számoltak be, és a leginkább a 45 év fölötti aktív korosztály keresete csökkent a kutatás szerint.

A Publicus felméréséből az is kiderült, hogy a magyarok egyre elkeserítőbbnek látják az egészségügy általános helyzetét: a járvány után – a korrupciót és a megélhetési gondokat megelőzve –  a lakosság 62 százaléka szerint ez az ország legnagyobb problémája.

Több mint fél év szünet után csütörtökön indulhattak újra az elektív, azaz tervezhető, nem halaszthatatlan egészségügyi beavatkozások. A járvány miatt felfüggesztett műtéteknél komoly várólisták alakultak ki. Rékasi Balázs szerint hosszú idő, mire az egészségügy behozza a műtéti lemaradását: a pandémia miatt akad olyan beavatkozás, amelyre több mint 11 ezren várnak. A egészségügyi közgazdász szerint a műtétek felgyorsítására plusz forrásokat kell áldozni, a várólisták ledolgozása érdekében a tb-nek minőségi ellátást kell vennie a magán-, illetve többletkapacitást az állami szolgáltatóktól, „és ki kell találni azt a motivációs eszközt, amivel ösztönözni lehet a műtéti szakmák orvosait”, ugyanis most kimerültek, a béremeléssel és a paraszolvencia tilalmával pedig többen anyagilag is rosszul jártak.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által nyilvánosságra hozott és néhány hetenként frissített kórházi várólisták azt jelzik, hogy rengeteg beteg torlódott fel, akik a Covid-ellátás alól fokozatosan felszabaduló egészségügyben valamilyen ellátásra várnak. A terhelés enyhítésére és az ellátás felpörgetésére Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint megoldást jelenthetne a magánegészségügy szorosabb bevonása a közellátásba, hogy „az összes rendelkezésre álló erőforrással legalább a járóbeteg-ellátást és az egynapos sebészeti műtéteket fel lehessen gyorsítani.”

Több százezeren halnak meg évente azért, mert túl sokat dolgoznak – állapította meg a WHO. Egy globális felmérés azt mutatta, hogy 2016-ban összesen 745 ezren haltak meg a világon stroke, azaz szélütés vagy szívelégtelenség miatt, amit a túlmunka okozott. WHO úgy véli: a helyzet vélhetően csak romlott a koronavírus-járvány miatt. „A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy amikor lezárták az országokat, a munkavégzés időtartama 10 százalékkal emelkedett ”- mondta a WHO technológiai vezetője, Frank Pega.

Döntött a Porsche: meghagyják a home office-t a járvány után is. A német autógyártó vállalat továbbra is lehetővé teszi a termelésben közvetlenül részt nem vevő dolgozóinak, hogy havi 12 napot a jövőben is otthonról dolgozhassanak – közölte a cég egyik szóvivője. “A legfontosabb, hogy munkatársaink motivációja magas legyen” – mondta Andreas Haffner, a személyzeti osztály vezetője, hozzátéve, hogy az alkalmazottak ott dolgozhatnak, ahol akarnak, amíg az eredmények rendben vannak. Az, hogy a dolgozó saját otthonából, egy nyaralóból vagy egy kávézóból látja-e el feladatát, nem számít a cégnek.

Egy új vizsgálat alapján élelmezési krízis fenyeget: a globális élelmiszertermelés harmada kerülhet veszélybe a klímaváltozás miatt. A finnországi Aalto Egyetem kutatói szerint jelenleg a növénytermesztés mintegy 95 százaléka olyan régiókban zajlik, ahol a hőmérséklet, a csapadék és a szárazság egyensúlya kedvező, ha viszont a század végére az átlaghőmérséklet 3,7 Celsius-fokkal emelkedik, a mezőgazdaság számára alkalmas terület nagysága drámaian lecsökkenhet.

„Én is ember vagyok!” – elgondolkodtató film készült a homofóbia ellen, melyben hét magyar LMBTQ ember az arcát vállalva mesélt arról a kamerák előtt, hogy életük során milyen diszkrimináció érte őket. Hazánk egyetlen LMBTQ tematikus médiuma, a Humen társadalmi figyelemfelhívó kampányának apropója, hogy ma van a homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap, amelyhez hazánk 2005-ben csatlakozott. “A gyűlölet, kirekesztés és bántalmazás sosem építette és segítette a különböző társadalmakat a történelem során. Kollégáimmal úgy gondoljuk, hogy nem lehet valakit azért elítélni, mert másképp éli az életét vagy mást szeret, ellenben azzal, amit valaki a normalitásnak képzel el. Minden embernek ezen a Földön egyenlőnek kell lennie” – mondta Erdei Zsolt, a Humen Média vezetője.

Kikelt az első gólyafióka  Ostffyasszonyfán – a Vas megyei gólyafészekben történteket április eleje óta webkamera segítségével követhetjük nyomon. Láthattuk már a gólyapár érkezését, a fészekrendezést és a tojásrakást is, az első fiókát pedig hamarosan társai is követhetik, hiszen a fészekben még három tojás van.