Nemrég indítottuk el a Szemléleken petíciónkat a békés közbeszédért. Ennek kapcsán kérdezték Kepes András írót, újságírót és Gégény Istvánt, a Szemlélek lapigazgatóját az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
− Ez olyan, mint egy pohár, melybe esnek bele a cseppek, aztán egyszer csak túlcsordul. Többen beszélgettünk erről, és úgy éreztem, tennünk kell valamit azon kívül, hogy az asztal mellett azon panaszkodunk, hogy rossz a közbeszéd – kezdte Gégény István lapigazgató Szöllősi Györgyi műsorvezető azon kérdésére, hogy hogyan is indult el a petíció ötlete. − Túl akartunk lépni a panaszkodáson, és végül a közös gondolkodás eredménye lett az, hogy néhányan a nevünkkel és arcunkkal is felvállalva elindítjuk ezt a petíciót, melyet egy hét alatt már több mint 2500-an aláírtak.
Kepest Andrást is Gégény István kereste meg az ötlettel, aki szintén a petíció elindítói között van. Szerinte
sokan félreértik a felhívás lényegét. Egyfajta szépelgést, nyelvművelő törekvést látnak benne.
− A vitákra, különösen a politikai vitákra szükség van. A kemény beszédre is szükség van, ha az arra szolgál, hogy nagyon pontosan megfogalmazzák az érdekeket és az érveket. A bántó beszéd viszont rombolja a társadalom kultúráját − fogalmazott az író, újságíró, tanár, egykori televíziós műsorkészítő.
A műsorvezető kérdésére a lapigazgató megerősítette, hogy ők nem pacifisták, akik mindent annak rendelnek alá, hogy „csak nyugi és béke legyen”. Szerinte a közbeszéd szempontjából az lenne üdvös, ha felszínre kerülhetne minden, amiben nem értünk egyet egymással, hiszen az agresszió előszobája mindig az, ha próbáljuk egymást meggyőzni a szerintünk egyféle igazság létezéséről.
− Nyerjen teret az, hogy lehet egyet nem érteni. A békesség pedig pont azt jelenti, hogy megtisztelem a másikat, hogy attól még embernek tekintem, mert másképp lát dolgokat
− magyarázta Gégény István.
Hiába kérdezett rá Szöllősi Györgyi, sem Kepes András, sem Gégény István nem voltak hajlandóak idézni azokból a szerintük a közbeszéd színvonalát romboló kijelentésekből, melyek ellen a petíciót indították. A lapigazgató ezt azzal indokolta, inkább megtisztelné az ATV stúdióját és nézőit (a petíciót elindító cikkünkben azért felsoroltunk néhányat).
Gégény István elmondta, hogy nála ugyanúgy kigyúl a piros lámpa, mikor a jelenlegi köztársasági elnököt gyalázzák, mint mikor a Békemenet élén állók Ferenc pápát sértegetik, vagy kétségbe vonják a katolikus egyházfő keresztényi mivoltát. − Semmiféle politikai szándék nem áll a petíció mögött, bár jól láthatóan sokan próbálják ilyen értelmezési tartományba beletenni a kezdeményezést − tette hozzá. Kepes Andrásnak a Békemenet kapcsán egy II. világháború után elterjedt poén jutott eszébe: „Nem lesz háború, de lesz olyan békeharc, hogy kő kövön nem marad.”
Gégény István kinyomtatva átadta a műsorvezetőnek az eddig a petíció aláíróitól érkezett észrevételeket is, melyek szerinte jól mutatják, hogy rengeteg ember érzi azt, hogy baj van, és rengetegen szeretnének cselekedni is. Elmondta, hogy gondolkodnak a petíció utóéletén is, például jött egy olyan hozzászólás, mely azt javasolja, a parlamenti bírságolás mintájára találjunk ki valamit, amivel a társadalom „bírságolhatná meg” a közbeszéd rombolóit.
A beszélgetés egyfajta csúcspontja Kepes András „közösségi morálról” folytatott eszmefuttatása volt.
Azok számára mindenképp, akik hosszú évek óta ki vannak éhezve a közbeszéddel kapcsolatban a normális és emberi gondolatokra. Rég nem hallottunk már olyan kifejezéseket, mint „morális minimum”, de azt sem gyakran halljuk már, hogy „politikai oldaltól függetlenül nem lehet korruptnak lenni, nem lehet lopni, csalni, hazudni, nem lehet a másikat személyiségében megsérteni”. Sőt, inkább gondoljuk azt, hogy mindezek a politika velejárói, melyet muszáj eltűrnünk. Az író szerint azonban, ha ez a közösségi morál elkezd elhalványodni, és erodálódik, akkor utána bármi megtörténhet. − Most ez szépelgésnek tűnik, de ez így működik. Ha nem működik az a közösségi morál, ami elítéli ezeket az embereket, annak az a vége, hogy szétrohad egy társadalom.
A teljes beszélgetés megtekinthető a képre kattintva, a petíciót pedig itt lehet aláírni.
