A németországi választások után sokan aggódtak, hogy az új kormány is kinevez-e majd vallásszabadságért felelős megbízottat, hiszen a feladatkör viszonylag új, 2018 óta létezik csupán. A jelzőlámpa-koalíciónak becézett kormány januárban Frank Schwabe, szociáldemokrata politikust iktatta be a posztra, akit az első 100 nap elteltével a katholisch.de portál kérdezett munkájáról, terveiről.
A szövetségi kormány vallás- és világnézeti szabadságért felelős megbízottja elmondta, hogy új feladatköre várakozásain felül sokrétű és érdekes, mind a hazai, mind a nemzetközi porondon sok kihívást jelent. Schwabe hosszú évek óta frakciója emberi jogi szóvivője volt, tehát van tapasztalata jogvédelem területén. Mint elmondta, észszerűnek tartja, hogy az emberi jogok ezen speciális köre, a vallás- és véleményszabadság külön figyelmet kap, hiszen annak ellenére, hogy ez Németországban kisebb jelentőségű kérdésnek tűnhet,
világszerte azt tapasztaljuk, hogy a vallás központi téma az emberek többsége számára.
Schwabe hivatala a gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős minisztériumban kapott helyet, munkája azonban a külügyi tárcához is sok szálon kapcsolódik, már csak a nemzetközi együttműködések miatt is. A fejlesztések, támogatások odaítélésénél is fontos szempont az emberi jogok, köztük a vallásszabadság tiszteletben tartása. Ugyanakkor „alig lenne terepe a fejlesztési projekteknek, ha csakis olyan országokat támogatnánk, amelyekben minden kétséget kizáróan érvényesülnek az emberi szabadságjogok” – fogalmazott a politikus.
Húsvét után kerül sor a kormánymegbízott első jelentősebb külföldi utazására, célja pedig Latin-Amerika, ahol szerinte eddig túl kevés figyelmet kapott az indián őslakosok vallási meggyőződése, és ahol sok konfliktus – legyen szó földrablásról, nyersanyagok kitermeléséről vagy erdőirtásról – szorosan összefügg e népcsoportok természeti vallásaival.
A kérdésre, mely országok, illetve régiók aggasztják leginkább, Schwabe azt válaszolta, hogy a lista sajnos hosszú lenne, de legjobban India foglalkoztatja, ahol a hindu nacionalizmus néhány éve egészen a kormánykörökig jutva elnyomja a más vallású, buddhista, keresztény vagy muzulmán kisebbségeket.
Bár a német szövetségi kormány hatásköre viszonylag korlátozottnak tűnhet más országok emberi jogi helyzetét tekintve, Schwabe szerint nagyon is
fontos eleme a külpolitikának az emberi jogok kérdése
és a maga részéről azt szeretné, hogy „társadalomként minden téren következetesebben lépjünk fel a vallásellenes bűncselekmények, és az ezek alapjául szolgáló hozzáállás és gondolkodásmód ellen – méghozzá ne csak akkor, amikor már késő.” Szerinte a jelenlegi orosz-ukrán konfliktusban is annak eredményét látjuk, hogy a múltban nem sürgettük eléggé a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a vallás- és világnézeti szabadság tiszteletben tartását Oroszországban.
Ugyanakkor exportáló gazdaságként Németország számára fontosak olyan országok is, amelyek lábbal tiporják az emberi jogokat, mint Kína vagy Katar. Schwabe szerint az új kereskedelmi szerződésekben mindig helyet kell kapnia egy emberi jogi fejezetnek is, és a klasszikus diplomácia eszközeivel továbbra is nyomatékosan fel kell lépni a jogsértésekkel szemben.
A kérdésre, hogy hogyan látja a vallásszabadság kérdését hazájában, a politikus elmondta, alapvetően jó a helyzet, de vannak problémák, mint például a kipát viselő zsidók elleni támadások, vagy a mecsetépítések elleni tiltakozások.
Ez egy szemlézett tartalom, mely nem feltétlenül tükrözi a Szemlélek szerkesztőségének véleményét. Fontosnak tartjuk, hogy olvasóink egy-egy témában minél több álláspontot megismerjenek.
