40 millióval fogyatkozott a vallásgyakorlók száma az Egyesült Államokban – ez még a kontinensnyi ország lélekszámához képest is drámai csökkenés.
Múlt héten figyelemre méltó változásról számolt be az UnHerd nevű portál, miszerint rekordszámú amerikai állampolgár ma már kevesebb, mint évente egyszer jár templomba. Ahhoz, hogy megértsük, mit is jelent ez pontosan – politikai szempontból is –, szemügyre kell vennünk Amerika látszólagos szekularizációjának folyamatát.
Jim Davis és Michael Graham most megjelenő The Great Dechurching című könyvükben körülbelül 40 millióra becsülték azok számát, akik korábban rendszeresen jártak templomba, de ma már felhagytak ezzel a szokásukkal.
Ez az
Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb vallási átalakulását is jelenti
– írják.
Könnyű kialakítani egy liberális narratívát, miszerint az egyetemi oktatás növekvő befolyásának köszönhetően a fiatalabb, tanultabb amerikaiak hátat fordítanak az évtizedes jobboldali evangelizációnak, és helyette a szekuláris modernitás felé nyitnak, ez azonban komplexebb kérdés ennél.
Az egyháztól való elfordulás kapcsán Davis és Graham két társadalomtudóssal, Ryan Burge-dzsel és Paul Djupe-pel dolgozott együtt, és kutatásukhoz mintegy 7000 interjú szolgált alapul. Eszerint a fiatal felnőttek (18-30 évesek) közül valóban sokan felhagytak a templomba járással, de ennek nincs köze ahhoz a neveléshez, amit az oktatási intézményekben kaptak. Sőt, éppen azok gyakorolják vallásukat leginkább, akik ebben a korcsoportban a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Mindemellett
nem a hit elvesztése a fő oka annak, hogy az emberek felhagynak a templomba járással.
A kutatók szerint ugyanis az evangéliumi gyülekezetekből kilépők körében továbbra is erős a konzervatív vallási meggyőződés.
Az amerikai protestáns kereszténység – a fekete többségű egyházaktól eltekintve – valóban jobboldalra hajlik, tehát jogos a következtetés, miszerint ez taszíthatja a liberálisokat. Mégsem ilyen egyszerű a történet, mert az evangelikál közösségek jobboldali gondolkodású tagjai majdnem kétszer olyan gyors ütemben fordulnak el az egyháztól, mint a baloldaliak – állítja Davis és Graham.
A „dechurching” egy összetett jelenség, amely inkább a mindennapi életmód változásaihoz köthető, mintsem ahhoz, hogy sokan kilépnének a kultúrharc keretei közül. Davis és Graham megfigyelései szerint az egyháztól elfordulók „több mint fele […] hajlandó visszatérni az egyházhoz” –
egész egyszerűen csak jobb egyházakra van szükségük.
Mindemellett több millió, diplomával nem rendelkező amerikairól is beszélhetünk, akiknek vallási és politikai nézetei szembehelyezkednek a világi liberális berendezkedéssel, de hiányoznak a saját, erős intézményeik, amelyekhez tartozhatnának.
Ha a demokraták abban reménykednek, hogy több szavazójuk lesz az egyházat elhagyók körében, valószínűleg csalódniuk kell.
Ryan Burge szerint igaz, hogy a legutóbbi elnökök közül egyik sem járt olyan gyakran templomba, mint Joe Biden, az ő kormányzata mégis erőteljesen képviseli a demokrata pártra jellemző szociálliberális vonalat – ez viszont szemben áll az egyházat elhagyók értékrendjével.
A kérdésre, hogy kinek lehet haszna a gyökértelen konzervativizmus térnyeréséből, Donald Trump lehet a válasz. Lehet, hogy Jerry Falwell és Pat Robinson televangelista korszaka elmúlt, de ez nem jelenti azt, hogy Amerika elveszett bárányai liberális megváltót keresnének.
