A katolikus egyház ünnepeiről, gyerekeknek íródott könyv bemutatóján jártunk.
„A Szentírás úgy mutatja be a világot, mint amelyikben az ember alapvető életeleme, hogy Istennel közösségben legyen” – ezzel a gondolattal indított Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke az Egyházi ünnepeink című kötet bemutatóján. „Amikor ritkábban jön az Úristen, (…) felértékelődik azoknak a szent helyeknek, eseményeknek és embereknek az üzenete, akiket mégiscsak meglátogat.” Ezekre a látogatásokra, szeretettalálkozásokra emlékezünk egyházi ünnepeinken, ezek közül mutat be 34-et a most megjelent 72 oldalas könyv.
A kötetben szereplő történeteket Bethlenfalvy Gábor írta, a színes, derűs illusztrációkat Kállai Nagy Krisztina készítette.
– Amikor az ember egy ilyen könyvet a kezébe vesz, amikor találkozik a szentek és a szent események ünneplésével, akkor egyfelől felnéz Istenre, másfelől az emberségnek és a természetességnek az igazi értékeit tudja megtalálni. Megtanul újra embernek lenni, olyan módon, amitől a mindennapokban már elszokott, vagy amit az életstílusa, a kulturális változások már nem olyan természetesen hoznak – méltatta a kötetet Balázs atya, majd hozzátette:
– Biztos, hogy alakulni fognak az egyház ünnepei is. Ahogy most Ferenc pápánál is láttuk, bátran hozzányúl több ünnephez – a Szentírás vasárnapját például eddig szeptember végén tartottuk, ő az egész világegyházban áttette január végére. Mindezt tekinthetjük úgy is, mint egy lassú adaptációt, egy lassú átalakulást – korábban is volt ilyen, csak már megszoktuk az ünnepek rendjét, tehát biztos, hogy az a kulturális változás, amiben élünk, próbára teszi az ünnepeinket is.
Ehhez kapcsolódott a szerző, Bethlenfalvy Gábor, aki elmondta, hogy a könyv születése közben rájött, hogy ő maga sem ünnepli azokat az alkalmakat, melyekről ír:
– Magam is keresőfázisban vagyok, egy csomó felfedezésem volt nekem is, hogy milyen ünnepek vannak, hogyan épülnek ezek egymásra, a Mária-ünnepek hogyan kerekítik ki a Máriával kapcsolatos tanítást.
Ha valaki elolvassa ezt a könyvet, akkor talán jobban tud majd ünnepelni.
Kállai Nagy Krisztina a pillanatok, a mindennapok megéléséről beszélt:
– Egy betegség kapcsán realizáltam magamban, hogy milyen keveset vagyunk a jelenben. Vagy előrenézek, vagy hátranézek, vagy várok valamit, vagy valami régi dologgal foglalkozom, tehát abban a pillanatban, amiben vagyok, ott keveset vagyok.
Mennyire megérné többet lenni a jelenben, többet örülni annak, ami van!
Az ünnepek ünneplése ahhoz segít hozzá, hogy egy kicsit megálljak és belehelyezkedjek, jelen legyek a saját életemben, és közösséget vállaljak másokkal.
A szentekről szólva Balázs atya elmondta, hogy egészen hétköznapi emberek azzal, szétosztogatták az életüket, és közben rátaláltak Istenre, valami egészen más minőséget kapott az életük:
– Hogy a szénatomból gyémánt legyen, ahhoz különleges körülmények kellenek. Ahhoz, hogy ne hagyják a sárban, hogy észrevegyék, ahhoz időnek kell eltelni. Valószínűleg köztünk is vannak szentek – néha nem elég nagy a nyomás, hogy igazán kihozzuk magunkból a jót, nem elég nagy a bizalom, hogy igazán elkezdjünk ragyogni, néha meg nem ismernek fel bennünket. Nagyon bíztatok mindenkit, hogy várjuk a megfelelő időt, akár már ma…
