Erdő Péter egyházi vezetői karaktere – a Szemlélek SWOT-analízise a konklávé előtt

Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek – egy dilemma eldöntésekor sokan fordulnak az iménti szempontokat taglaló SWOT-analízishez. Mivel Erdő Pétert bíborost a világ- és a hazai sajtóban is rendre az esélyes pápajelöltek között emlegetik, a Szemlélek megrajzolta a főpásztor profilját. Mindebben 12 közeli ismerője volt a segítségünkre.

„Döbbenetes következtetésre jutottak Brüsszelben: rájöttek, miért Erdő Péter a legalkalmasabb pápajelölt”; „Ez már nem csak egy újságcikk: a Vatikánban kimondták, Erdő Pétert választanák a következő pápának”; A fél világ erről beszél: magyar lehet az új pápa!”. A Mandiner az elmúlt bő hétben ezekkel, és még vagy 15 hasonló, hatásvadász címmel fokozta a közvélemény várakozását a magyar bíborossal kapcsolatban. A kormányzati médiaholdudvar tagjaként ezzel a túlhajtott kampánnyal alighanem neki okozta a legrosszabbat, még ha az esztergomi érsek neve a világsajtóban valóban előfordul is az esélyesnek mondott főpapok között.

Azért, hogy reális képet kapjunk arról, bíborosunk mennyire papabilis, a Szemlélek megkereste Erdő Péter 12 jó ismerőjét – köztük püspököt, papot, világi bennfentest –, hogy

jobbára háttérbeszélgetések révén az ő segítségükkel rajzoljuk meg a prímás profilját.

Tesszük ezt az úgynevezett SWOT-analízis mintájára, és az erősségek (strength), a gyengeségek (weaknesses), a lehetőségek (opportuntites), valamint a veszélyek (threats) kategóriáiba sorolva vesszük számba, hogy mi szólhat mellette, és mi ellene. Csak akkor tüntetjük fel az illető nevét, ha ehhez hozzájárult; emellett nyilvános forrásokból is idézünk az összképet gazdagító nyilatkozatokat.

„Erdő bíboros inkább a hagyományos irányvonalat képviseli. Képzett teológus, és jól ismeri az egyházjogot. Tisztelet övezi amiatt, hogy hű marad az Egyház alapvető tanításaihoz, és ügyel arra, hogy a dolgok ne távolodjanak el túlságosan a hagyományoktól. Ha a bíborosok konzervatívabb, tanításközpontú irányt szeretnének fenntartani, valószínűleg ő lenne a választásuk.” Így összegzi a covers.com fogadási oldal az érsek álláspontját, a dobogós Pietro Parolin (28,6%), Luis Antonio Tagle (23,5%) és Peter Turkson (16,7%) után a sorban hetedikként, 9,1 százalékosra taksálva az esélyeit.

ERŐSSÉGEK

■ „Gondolkodása mélyen Jézus-központú. Hangsúlyozza, hogy a megváltóhoz történeti személyként kell viszonyulni, és a hitletéteményt erre kell alapozni. Előszeretettel emlegeti, hogy a kereszténység nem filozófiai, hanem történelmi vallás, és Isten az eleink által megtapasztalt eseményeken keresztül szólt az emberiséghez. Hisz a szentek tiszteletében, a közbenjárás erejében, a csoda lehetőségében” – válaszolja a Szemléleknek Gájer László teológus, az esztergom-budapesti főegyházmegye papja, Erdő Péter korábbi titkára, hogy szerinte elsőként mi szólhat a magyar főpásztor mellett.

■ Több civil teológus szerint Erdő Péter a legmagasabb fokon képviseli a világegyház tágasságát a püspöki karban, és még ha európai nézőpontból szemléli is, nagyon érzi a világegyházat, és van víziója róla. Igaz, hozzáteszik: ezzel elsősorban idehaza emelkedik ki a mezőnyből, nemzetközi viszonylatban ez az erény önmagában sem nem páratlan, sem nem elegendő a pápasághoz.

■ Korábban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke volt két cikluson keresztül, ami jelzi, hogy a földrész főpapjai bizalmat tápláltak iránta. A Vatikánban fél tucat tisztséget tölt be: tagja például három dikasztériumnak („minisztériumnak”) és az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának is.

■ Nemzetközi szinten is elismert, a legjobbak közül való kánonjogász, „lenyűgöző intellektus”, „hatalmas koponya”, „párját ritkító lényeglátással”. Jogtörténészi minőségében 2007 óta

a Magyar Tudományos Akadémia tagja, olyan publikációs listával, ami sok világi kollégájának is a becsületére válna.

Fél tucat nyelven beszél: olaszul, németül, angolul, franciául, spanyolul, latinul, de lengyelül is megérteti magát – igaz, ez megint csak idehaza nagy szó, a nagy formátumú bíborosok körében szinte alap.

■ Mivel évtizedek óta tanít kánonjogot Rómában, világszerte rengeteg tanítványa tiszteli. Az iránta való nemzetközi érdeklődés egyik jeleként pedig 2019-ben Robert Moynihan és Somogyi Viktória szerkesztésében interjúkötet jelent meg vele a hagyományos egyházi tanítás terjesztését célul tűző amerikai Tan Books gondozásában.

■ Közmegegyezés, hogy kiváló diplomata, remekül ki tud egyensúlyozni egymással szemben álló szempontokat, érdekeket. Ezért is tartják róla, hogy leginkább akkor lehet esélye, ha a „liberális” és „konzervatív” tábor nem tud kétharmados többséget szerezni, és egy középutas, mérsékelt jelöltben egyeznek ki. Igaz, ebben a kategóriában olyan fajsúlyosabb bíborosok is ott vannak, mint például a Vatikán mostani államtitkára, Pietro Parolin.

■ Életművének egyik mérföldköve, a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus további ismertséget és elismertséget hozott neki. A világ számos egyházi vezetője jelent meg az eseményen, így szerezve közvetlen benyomást a maga hazai közegében a bíborosról.

■ Ahogy a NEK-en is látható volt, egyik fő törekvése párbeszédre késztetni – vagy ahogy ő szereti mondani: elvezetni a kiengesztelődésre ­– a keleti és a nyugati keresztényeket. Hasonló megfontolásból szorgalmazza régóta a szlovák és a magyar püspöki kar közti kapcsolatot, illetve a két nép közti történelmi sebek gyógyítását.

■ Esztergom-Budapest főpásztoraként érzéke van ahhoz, hogy a nagyváros kulturális miliőjébe illeszkedő üzeneteket fogalmazzon meg. Tükröződik mindez a zsidómentő vértanú Salkaházi Sára boldoggá avatásának kezdeményezésében, vagy abban, hogy most

elindította a zsidó származása miatt 1944-ben kivégzett Ervin Gábor katolikus pap életszentségének elismerését.

Bár ódzkodik a kifejezett közéleti megnyilvánulásoktól, a 2012-es forrongó belpolitikai hangulatban karakteresen szólalt fel a zsidóüldözések áldozataira emlékező Élet Menetén, határozottan kijelentve: „A kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal!”.

■ „Ferenc pápa után rendet kell tenni az egyházban. Ha van valaki, aki kánonjogászként alkalmas erre, ő az” – foglalta össze egy püspök azok vélekedését, akik szerint a világegyháznak most Erdő Péterre van szüksége.

GYENGESÉGEK

■ Bár az utóbbi években érezhetően oldódott, nem közvetlen személyiség, továbbra sem alaptermészete a mosolygás. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai is. A Telexnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közel 150 milliárd forintnyi állami támogatásból megvalósuló kampuszáról szóló videójában imponáló nyíltsággal szólt az intézmény piliscsabai megtelepedéséről, majd hányattatásáról. Ennek során hagyta el a száját az a mondat, amit, ha nem spontán kell megszólalnia, aligha így fogalmaz: „Mi kértük mindig, hogy legyen valami lehetőség a fejlődésre. Ugye a Károli Gáspár Református Egyetem nagyon jelentős ingatlanokat kapott a város szívében, és mi csak annyit mondtunk, hogy akkor mi is szeretnénk valamit.”

■ „Csak botrány ne legyen!” – idézte egyik papja a „mottóját”. Ez is a fő oka annak, hogy beszédeit a legtöbbször felolvassa. Mivel rendkívül körültekintő, és nem szeretne hibázni vagy támadási felületet nyújtani, ódzkodik a rögtönzött megnyilvánulásoktól. És bár szónoklatai teológiailag megalapozott gondolatmenetek,

Gájer László szerint gyakran papírízűek, és „feszélyezett óvatosság jellemzi őket”.

Viszont „amikor tudományos közegben spontán módon kiszól a papírból, azt szinte nyomdakész módon teszi” – mondja másik ismerője. E sorok szerzője négyszer készített interjút vele, és csak megerősítheti, amit többen hangsúlyoznak: ha nem kell szerepelnie, Erdő Péter rendkívül jó társasági, szellemes ember, aki szeret anekdotázni, és nem riad vissza a keresetlen megjegyzésektől sem.

■ Ami tudósalkatként az előnye, az a hátránya is: sok tanítványa lelkesedik érte, de alapvetően teoretikus emberként nehezebben tudja megszólítani a szélesebb közönséget. De itt is akad ellenpélda. „Amikor néhány éve az Egyesült Államokban a Columbia Egyetemen vagy ezer fiatal előtt szólalt fel, magam is meglepődtem, mennyire rajongtak érte, és sokan felemlegették, hogy a 2015-ös családszinódus főrelátoraként milyen sikeresen egyensúlyozta ki a széttartó véleményeket” – emlékezik vissza Gájer László.

■ „A nagy karizmatikus eszmék nem rá jellemzők, ő másban jó” – mondja egykori titkára.

Mások azt hangsúlyozzák, hogy minimális a lelkipásztori tapasztalata,

elsősorban intézményekben, nagy rendszerekben gondolkodik, azok működtetésében érzi otthon magát. „Amikor viszont lelki krízisben voltam, olyan hasznos tanácsot adott, amit, ha szabad így fogalmazni, nemigen vártam tőle. Mélyen megérintett az az atyai gondoskodás, amivel segített túllendülni a válságon” – magyarázza Gájer.

■ Miközben a nemzetközi sajtó már 2013-ban az esélyesek között emlegette, ha hinni lehet a veterán vatikanista Gerard O’Connell The Election of Pope Francis című könyvének az előző konklávé kulisszatitkairól – márpedig a főbb értesüléseit nemigen szokás vitatni –, akkor annak idején egyetlen szavazatot sem kapott.

■ Szinte összes forrásunk feltette a kérdést, hogy Erdő Péter vajon mennyire bírná a pápasággal járó hatalmas terhet. A legudvariasabb megfogalmazással is szangvinikus, lobbanékony természetű hangulatemberként ugyanis esetenként a főegyházmegye működtetése is meghaladja a stressztűrő képességét. Ezen túlmenően néhány éve egészségügyi problémákkal küzdött, de aztán sikeresen túl lett rajtuk, és környezete szerint 72 éves korának megfelelő fizikai állapotban van.

LEHETŐSÉGEK

■ „Személyisége nagyjából azok számára lehet vonzó, akik (…) nagyon józan, nagyon tág körű, és nagyon kiegyensúlyozott katolikus tanítást kívánnak képviselni, és a katolikus tanítás hirdetésére, a katolikus tanítás világos megjelenítésére helyezik a hangsúlyt” – nyilatkozta Görföl Tibor teológus a hvg.hu-nak. Az értékelések jószerivel egyöntetűen konzervatív emberként könyvelik el, a valóságban azonban inkább „liberális konzervatív”; a hagyományos egyházképet képviseli, de nem tradicionalista, és pláne nem „reakciós” – állapítják meg ismerői. Miközben mélyen tiszteli XVI. Benedeket, a főpásztori hagyományok terén leginkább az őt püspökké kinevező II. János Pál pápához nyúl vissza, például a liturgikus öltözékében vagy a gyűrűviseletében.

Egyes források már azt is tudni vélik, hogy megválasztása esetén a III. János Pál nevet venné fel.

■ Hetvenkét esztendősen már nem annyira fiatal, de még nem is annyira idős, mint például a megválasztásakor 77 éves Ferenc pápa volt. Ezért gyors „öregedéssel” nem kell számolni, de azzal sem, hogy hosszú évtizedekig ő lenne az egyházfő. Mindenki, aki személyes kapcsolatban áll vele, így vagy úgy megfogalmazza a benyomását: a kor jót tett neki, és az utóbbi időben kifejezetten szívélyes, már-már „nagypapás” lett.

■ „Bár már az megtiszteltetés, hogy az esélyesek között emlegetik, a pápai hivatal alapvetően nem neki való. A Rota Romana dékánjának vagy más egyházi bírósági fórum vezetőjének ellenben kiváló lenne” – fogalmaz egyik forrásunk, hangsúlyozva, hogy Erdő Péter elsősorban nem teológus, hanem egyházjogász, és a kettő adott helyzetekben eltérő nézőpontot igényel.

■ Több forrásunk felhívja a figyelmet: Erdő a püspöki karban ellensúlyt képez azon kollégáival szemben, akik szerinte túlzottan kötődnek a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez. Ez a nyilvánosság előtt többnyire rejtve marad, vagy éppen ellenkező előjellel jelenik meg, például amikor elvállalta Balog Zoltán református püspök felkérését, hogy a NER-holdudvar 2023-as kötcsei piknikjén vegyenek részt egy kerekasztal-beszélgetésen. A bíboros azonban többször vetett gátat kormányzati kezdeményezéseknek, vagy legalább felszólalt ellenük. Amikor például a Fidesz 2001-ben felvetette, hogy az állam a polgárival egyenrangúnak ismerje el az egyházi esküvőt, olyan feltételekhez – ­az Apostoli Szentszék beleegyezése és a vele kötött konkordátum – kötötte a támogatást, hogy aztán a téma le is került a napirendről.

Nem sikerült megakadályozni, de Erdő értésre adta, hogy nem ért egyet az állami iskolákban kötelezően választandó hitoktatással.

Azóta kiderült, amitől ő is tartott, hogy a kezdeményezés sok gyermeket elszipkázott az egyházközségi hittanról. Értesüléseink szerint viszont tavaly sikeresen gátolta meg, hogy a katolikus sajtót a kormányzati médiakonglomerátum mintájára központosítsák, a NER iránt lojális vezetőséggel, ezzel segítendő, hogy az egyházi kommunikációra nehezedő politikai nyomás minél gyengébb ellenállásra találjon.

VESZÉLYEK

■ Mindannak, amit imént a lehetőségek között soroltunk fel, forrásaink szerint a veszélyek között is helye van. Miközben ugyanis a bíborosnak szívügye az egyház függetlensége, többek úgy látják, hogy túlzottan is reálpolitikusként nem tudott látványosan ellentartani a kormányzati törekvéseknek. Szerepet játszhat ebben, hogy a Kádár-korszakban szocializálódott, és nagy tisztelettel tekint az őt 1975-ben pappá szentelő Lékai László bíborosra, aki a „kis lépések politikája” jegyében látványos ellenszegülés nélkül igyekezett megfelelni a rendszernek és bővíteni az egyház mozgásterét. És ha ez így van, kérdés, hogy pápaként mennyire volna képes függetleníteni magát a sokkal nagyobb nemzetközi erőktől.

■ Ahogy a Mandiner fenti írásai is mutatják, az Orbán-kormány a jelek szerint eltökélte: miután a Donald Trump melletti kiállás bejött neki, legalább idehaza megpróbálja felfokozni a reményeket egy magyar pápa iránt. Hogy aztán ha bejön a számítása, annál nagyobb erővel próbálja politikai céljainak szolgálatába állítani az új egyházfőt, aszerint alakítva itthoni megítélését, hogy irányvonala éppen kedvez-e a NER-nek.

Intő jel lehet, amit Ferenc pápánál láthattunk.

Míg korábban a bevándorlásról vallott nézetei miatt idehaza sokáig nem volt jó a kormánysajtója, az ukrajnai háború kitörése után az Orbán-kabinet felfedezte benne az úgymond másik békepárti vezetőt, és máris pajzsra emelte.

■ Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főpásztora nem elöljárója az összes magyar katolikusnak, még akkor sem, ha prímásként kiemelt a szerepe. Ezzel együtt a magyar egyházi vezetés akár a legutóbbi népszámlálási adatokból, akár a megujul.hu friss felméréséből kirajzolódó hitelességi válsága nem a legjobb ajánlólevél a bíborosnak.

■ Néhány hete egy nemzetközi áldozatsegítő szervezet megvádolt hat bíborost, hogy eltussoltak vagy nem megfelelően kezeltek szexuális visszaéléseket. A Survivors Network of those Abused by Priests (SNAP) azért tette közzé a jelentését, hogy diszkreditáljon minden olyan papabilis személyt, aki ilyen kérdésekben elmarasztalható. A listán rajta volt Erdő Péter is, mint akinek egyházmegyéje annak idején eljárt Pető Attila ügyében. Miközben a nyilvánosságban főként a magyar bíborost elmarasztaló hangulat alakult ki, maga a beadvány is tartalmazza a Válasz Online cikkeit, amelyek

jelentősen árnyalják a főegyházmegye felelősségét az ügyben.

Nem tudni, a dokumentum mennyit fog nyomni a latban, de tény, hogy a gyermekvédelem most érzékeny kérdés az egyházban.

■ „Ha őt választanák meg, elvinné pápai titkárnak a nagyszerű Gájer Lászlót, és ez nagy érvágás volna a magyar egyháznak” – mondta végezetül egy tréfás kedvű forrásunk, hogy mit tart az egyik legnagyobb veszélynek arra az esetre, ha Krisztus következő földi helytartója Erdő Péter lenne.