Nehéz kereszt – gyermektelen házaspárokat segítő szakemberek konferenciáján jártunk

Utak a gyermekvállaláshoz – a pszichológia és a lelkigondozás lehetőségei és eszközei címmel rendezte meg az Apor Vilmos Katolikus Főiskola a II. Anna–Joachim Konferenciát november 23-24-én.

Az Anna–Joachim-program – ahogyan az a honlapon is olvasható – az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2019-ben indult különleges tréningsorozata, amely a gyermekáldásra váró/vágyó pároknak nyújt átfogó, intenzív pszichológiai és mentálhigiénés segítséget. Második konferenciájukat a közös gondolkodás reményében szervezték, és azt járták körbe, „milyen utak vezethetnek a gyermekvállaláshoz mai modern világunk sodrásában keresztény/katolikus hitünkhöz hűen.”

„Amikor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és annak elnöke néhány éve megbízta a Katolikus Szeretetszolgálatot és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát egy nagyon speciális küldetéssel, a megbízás egyértelmű volt: a meddő házaspároknak a beavatkozó, manipulatív orvosi beavatkozásokhoz képest alternatív segítséget próbáljon teremteni” – ezzel a rövid visszatekintéssel nyitotta meg a konferenciát Gloviczki Zoltán. Az AVKF rektora köszöntő beszédében utalt a program névválasztásának üzenetére is: „érdekes módon programunknak nem „Anna, Joachim és Mária” a neve, hanem Anna–Joachim. Vagyis azt gondolom, hogy nagyon fontos alapja és sajátossága ennek az alternatívának, hogy a házasságra figyelünk.

A Jóisten egészen biztos, hogy nem boldogtalanságot szán a házaspároknak.

Hogy mit és hogyan, az az ő alternatívája. Mi biztosak lehetünk abban, hogy a házasság szentségében kell keresni az utat, és biztosak vagyunk benne, hogy van valamilyen út.”

„A meddőség nehéz téma, hisz sok házaspárnak nagyon göröngyös és rögös az útja, és nem is mindenki ér célba. Nehéz kereszt, melynek hordozása komolyan megpróbálja a házasságot és a hitet is.” (részlet a konferenciaabsztraktból, a szervezők köszöntőjéből)

„A gyermek áldás, öröm, életünk folytatása, a házastársi szerelem gyümölcse. Komoly fájdalom, ha valakinek nem adatik meg, hogy anyává, apává, szülővé váljon. Az is természetes, nagyon emberi, ha ez a fájdalom nehezen feldolgozható a házaspárok számára” – ezzel kezdte a konferencia résztvevőit köszöntő videóüzenetét a váci megyéspüspök. Marton Zsolt arra hívta az érintetteket, hogy „merjenek hinni abban, hogy minden, minden, még az ilyen jellegű nehézség is, Isten szeretetének és megnyilvánulásának jele lehet számunkra.”

A váci püspök hívőként és egyházi vezetőként elsődleges feladatának nevezte az élet és az emberi méltóság védelmét. „De mit jelent ez éppen azok esetében, akik úgy érzik, hogy meg vannak fosztva az élet továbbadásától?” – tette fel a kérdést, majd arra bátorította a gyermekáldásra vágyó házaspárokat, hogy „higgyenek abban, hogy áldás lehetnek egymás számára, és (…) keressék a maguk számára az utat, melyet Isten mindannyiunknak meg akar mutatni.” Az útkereső pároknak érdemes végigjárni a meddőségi problémák kivizsgálásának és gyógyításának útját, de megemlítette a örökbefogadás általi szülővé válás lehetőségét is. Hozzátette, hogy a meddő házaspárok ugyanúgy értékesek Isten szemében, mint családosok, ugyanis „emberi méltóságunk nem függ a fizikai termékenységünktől.”

Marton Zsolt – aki egyben az MKPK családügyi referense is – tolmácsolta a gyermektelen házaspároknak a katolikus egyház együttérzését, és jelezte, hogy szeretnének segíteni abban, hogy ők is átélhessék az életadás csodáját: „szeretném figyelmükbe ajánlani azt a bölcsességet, amelyet az egyház érlel és érlelt ki magában azokra a módszerekre vonatkozóan, amelyek látszólag segítik a fogantatást, de valójában éppen szembemennek az élet ajándékával. Az egyház – szem előtt tartva a minden embernek kijáró méltóságot és az élet védelmét – nem támogatja az inszeminációt, a lombikmódszert, és az asszisztált reprodukció valamennyi eljárását. A házaspároknak a helyreállító orvoslás útját javasolja, ugyanis oltalmazni, védeni szeretné az anyát, az anya egészségét, a házaspár testi és lelki kapcsolatát, és minden megfogant életet.

Az élet valóban ajándék. Nem lehet kikényszeríteni senki számára mesterséges körülmények között.

Egyedül a teremtő Isten az élet ura. Nekünk szabadságot adott arra, hogy őt válasszuk örömben és fájdalomban.”

Az AVKF Anna–Joachim-programjában a segítséget kérő párok számára nem elvárás a keresztény elköteleződés. Szakembereik ítélkezésmentesen vezetik az üléseket, ugyanakkor katolikus fenntartású intézményként az egyház bioetika tanításának keretein belül gondolkoznak a családtervezés témájában, ezért nem buzdítanak a bioetikai elvekkel szembemenő beavatkozásokra.

Az Anna–Joachim-program a keresztény szellemiséggel és értékrenddel harmonizáló terápiásjellegű módszereket gyűjti egy csokorba – erre utalva a váci megyéspüspök kiemelte: „a helyreállító orvoslás a női menstruációs ciklus természetes folyamataival együttműködve igyekszik a termékenységet helyreállítani. A diagnosztikai és a személyre szabott terápia során a nőgyógyászat, az immunológia, az endokrinológia és a sebészet legmodernebb eredményeit és eszközeit alkalmazza.” Ma, amikor egyre több a meddőséggel küzdő pár, Marton Zsolt előremutatónak tartja, hogy a főiskola programot tudott indítani támogatásukra.

A konferencia két napján tematikus szekció-előadások, workshopok és kerekasztal-beszélgetések támogatták a szakemberek munkáját és a gyermekvállalási nehézségekben érintett házaspárok épülését.