Ezt talán kevesen tudták a magyar katolikus egyházról

Számos hazai nagyvárosra igaz, hogy egyszerre több egyházmegyéhez tartozik.

Az aligha okoz meglepetést, hogy a magyar katolikus egyház olyasféle területekre osztva létezik, mint a megyék – nem érhet váratlanul senkit, hogy ezeket a régiókat egyházmegyéknek hívják. Úgy tűnne logikusnak, hogy a megyékhez hasonlóan itt is legalább az adott régió szélén fekvő települések határainál legyen valamiféle választóvonal a térképen. Olyan város aligha akad, amelyik két megyéhez is sorolható.

Nos, az egyházmegyék esetében ez nem így van. Bemutatunk 5 olyan hazai nagyvárost, amelyek egyszerre tartoznak több katolikus egyházmegyéhez. Ennek akár ott is lehet jelentősége, hogy miközben egyik egyházmegye templomaiban az illetékes püspök rendelkezése alapján maszkot kell viselni, ha a másik egyházmegye főpásztora másként dönt, ugyanazon település másik templomára ez már nem érvényes.

1. Budapest

Rögtön a fővárossal érdemes indítani, mert hiába Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a hivatalos név, a XXI. kerület, vagyis Csepel a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozik, ráadásul három plébánia is úgy budapesti, hogy nem esztergom-budapesti…

A Kisboldogasszony-templom Budapest egyik hatalmas parkjának közepén található, egyházi szempontból mégis Székesfehérvárhoz tartozik (Kép forrása: Wikipedia)

2. Zalaegerszeg

A Balatontól nyugatra fekvő megyeszékhely esetében adja magát, hogy a Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozik. És többnyire így is van: tucatnyi templom, köztük három plébánia esetében érvényes ez a kapcsolat. Kivéve a Csácsbozsok nevű városrészt, mert az ott található plébánia a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik, Botfa településrésszel együtt, amely fíliaként kapcsolódik a Csácsbozsoki Főplébániához. További érdekesség, hogy a közelben nem csupán Misefa található, hanem az a Búcsúszentlászló, amely a ferencesekről és egy népszerű humoristáról is ismert.

A Veszprémi Főegyházmegye térképének bal szélén középtájon látható egy apró szelet Zalaegerszegből (Forrás: a Veszprémi Érsekség honlapja)

3. Győr

Az előbb említett „Csács” egy időben bencés birtok volt, s ugyanezen szerzetesrend, pontosabban annak területi főapátsága idéz elő sajátos helyzetet a kisalföldi megyeszékhelyen. Hiába fekszik ugyanis a Győri Egyházmegye területén, Győr három városrészében is a pannonhalmi bencésekhez tartozó plébánia működik (Győrszentiván, Győr-Kismegyer, Győr-Ménfőcsanak/Szent Kereszt Plébánia), a rendházat, templomot és gimnáziumot is magában foglaló belvárosi bencés központ mellett.

Építészeti remekműként is figyelmet érdemel ez a győri templom, ami nem Győrhöz, hanem Pannonhalmához tartozik (A képre kattintva az epiteszforum.hu oldalán további fotókat is lehet látni az épületről.)

4. Nyíregyháza

Igazi ritkaságnak tűnik, hogy egymástól karnyújtásnyira találjuk két egyházmegye főtemplomát. Kelet-Magyarországon erre is van példa: a görögkatolikus Nyíregyházi Egyházmegye székesegyháza alig 300 méterre áll a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társ-székesegyházától. Az egyébként erős evangélikus gyökerekkel rendelkező nagyvárosban megannyi katolikus templom, misézőhely található, két külön katolikus egyházmegye irányításával.

Nyíregyháza belvárosában karnyújtásnyira vannak egymástól a templomok. Ezen a képen előtérben a Magyarok Nagyasszonya római katolikus társ-székesegyház, háttérben az evangélikus templom. A görögkatolikus székesegyház nagyjából ugyanekkora távra van, csak a Kossuth tér felé kell elindulni. (Kép forrása Youtube)
A Google Maps térképén látható, milyen közel található egymáshoz két egyházmegye főtemploma (amikor Szent II. János Pál pápa Magyarországon járt, a postával szembeni görögkatolikus szemináriumban vendégeskedett)

5. Miskolc

Hasonló a helyzet Miskolcon is, azzal a különbséggel, hogy a borsodi megyeszékhely sokáig a hajdúdorogi székhelyű egyetlen hazai görögkatolikus egyházmegye amolyan távoli részeként működött (hivatalos megnevezéssel apostoli exarchátus volt). Miskolc római katolikus templomai az Egri Főegyházmegyéhez tartoznak, az öt ottani görögkatolikus templom pedig a Miskolci Egyházmegye része.

A miskolci Búza tér a régió szíve, itt kapott ugyanis helyet a buszpályaudvar, az autóbusz pedig Borsodban a legfőbb közlekedési eszköznek tekinthető. És itt áll a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye székesegyháza is, az Egri Főegyházmegye területén.
Szabadon elkötelezett - ez a két szó fejezi ki legjobban mindazt, aki vagyok, ahogyan gondolkodom. A párbeszéd a lételemem: rengeteget tanulok a másokkal való dialógusokból. Hiszek benne, hogy mindenkit gazdagabbá tesz, ha kevesebbet ítélkezünk és többet kérdezünk.

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. A felsorolásból, ha már a görög egyházmegyéket belevettétek, kimaradt Debrecen, amely Nyíregyházához és Miskolchoz hasonlóan gö9rög katolikus egyházmegyei székhely. Igaz a Debrecennél az elnevezés hajdúdorogi

    • Sok érintett település nem szerepel a felsorolásban, hiszen ez csupán 5 példa, bátran lehet tovább bővíteni a listát.

      Ha már Debrecen, akkor Vác, Esztergom, és Győr (ilyen szempontból triplázva), de Budapesten is van görögkatolikus templom, meg még jó pár nagyvárosban.

      Viszont a Hajdúdorogi Egyházmegyének nem csupán a neve hajdúdorogi, hanem ott is van a székesegyház (nem véletlenül “Hajdúdorogi” a neve). A Görögkatolikus Metropólia székhelye és Hajdúdorogi Főegyházmegye székháza valóban Debrecenben található.