Számos hazai nagyvárosra igaz, hogy egyszerre több egyházmegyéhez tartozik.
Az aligha okoz meglepetést, hogy a magyar katolikus egyház olyasféle területekre osztva létezik, mint a megyék – nem érhet váratlanul senkit, hogy ezeket a régiókat egyházmegyéknek hívják. Úgy tűnne logikusnak, hogy a megyékhez hasonlóan itt is legalább az adott régió szélén fekvő települések határainál legyen valamiféle választóvonal a térképen. Olyan város aligha akad, amelyik két megyéhez is sorolható.
Nos, az egyházmegyék esetében ez nem így van. Bemutatunk 5 olyan hazai nagyvárost, amelyek egyszerre tartoznak több katolikus egyházmegyéhez. Ennek akár ott is lehet jelentősége, hogy miközben egyik egyházmegye templomaiban az illetékes püspök rendelkezése alapján maszkot kell viselni, ha a másik egyházmegye főpásztora másként dönt, ugyanazon település másik templomára ez már nem érvényes.
1. Budapest
Rögtön a fővárossal érdemes indítani, mert hiába Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a hivatalos név, a XXI. kerület, vagyis Csepel a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozik, ráadásul három plébánia is úgy budapesti, hogy nem esztergom-budapesti…
2. Zalaegerszeg
A Balatontól nyugatra fekvő megyeszékhely esetében adja magát, hogy a Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozik. És többnyire így is van: tucatnyi templom, köztük három plébánia esetében érvényes ez a kapcsolat. Kivéve a Csácsbozsok nevű városrészt, mert az ott található plébánia a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik, Botfa településrésszel együtt, amely fíliaként kapcsolódik a Csácsbozsoki Főplébániához. További érdekesség, hogy a közelben nem csupán Misefa található, hanem az a Búcsúszentlászló, amely a ferencesekről és egy népszerű humoristáról is ismert.
3. Győr
Az előbb említett „Csács” egy időben bencés birtok volt, s ugyanezen szerzetesrend, pontosabban annak területi főapátsága idéz elő sajátos helyzetet a kisalföldi megyeszékhelyen. Hiába fekszik ugyanis a Győri Egyházmegye területén, Győr három városrészében is a pannonhalmi bencésekhez tartozó plébánia működik (Győrszentiván, Győr-Kismegyer, Győr-Ménfőcsanak/Szent Kereszt Plébánia), a rendházat, templomot és gimnáziumot is magában foglaló belvárosi bencés központ mellett.
4. Nyíregyháza
Igazi ritkaságnak tűnik, hogy egymástól karnyújtásnyira találjuk két egyházmegye főtemplomát. Kelet-Magyarországon erre is van példa: a görögkatolikus Nyíregyházi Egyházmegye székesegyháza alig 300 méterre áll a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társ-székesegyházától. Az egyébként erős evangélikus gyökerekkel rendelkező nagyvárosban megannyi katolikus templom, misézőhely található, két külön katolikus egyházmegye irányításával.
5. Miskolc
Hasonló a helyzet Miskolcon is, azzal a különbséggel, hogy a borsodi megyeszékhely sokáig a hajdúdorogi székhelyű egyetlen hazai görögkatolikus egyházmegye amolyan távoli részeként működött (hivatalos megnevezéssel apostoli exarchátus volt). Miskolc római katolikus templomai az Egri Főegyházmegyéhez tartoznak, az öt ottani görögkatolikus templom pedig a Miskolci Egyházmegye része.
A felsorolásból, ha már a görög egyházmegyéket belevettétek, kimaradt Debrecen, amely Nyíregyházához és Miskolchoz hasonlóan gö9rög katolikus egyházmegyei székhely. Igaz a Debrecennél az elnevezés hajdúdorogi
Sok érintett település nem szerepel a felsorolásban, hiszen ez csupán 5 példa, bátran lehet tovább bővíteni a listát.
Ha már Debrecen, akkor Vác, Esztergom, és Győr (ilyen szempontból triplázva), de Budapesten is van görögkatolikus templom, meg még jó pár nagyvárosban.
Viszont a Hajdúdorogi Egyházmegyének nem csupán a neve hajdúdorogi, hanem ott is van a székesegyház (nem véletlenül „Hajdúdorogi” a neve). A Görögkatolikus Metropólia székhelye és Hajdúdorogi Főegyházmegye székháza valóban Debrecenben található.