A politikának nem érdeke az egyházak függetlensége

Érdekek hálójában vergődik az egyház? Hogyan maradhat így hű eredeti küldetéséhez?

Mennyiben függetlenek az egyházak, kitől, mitől függ Isten vándorló népe? Rég- és közelmúlt történéseit felelevenítve keresték a választ a kérdésre az Egyház és Társadalom online folyóirat legutóbbi – a Lehet-e? fórumba illeszkedő – ZOOM-konferenciájának résztvevői. A virtuális kerekasztal körül ülve – Kamarás István vallásszociológus moderálásával – Czövek Tamás református lelkész, Laborczi Géza evangélikus lelkész, és Wildmann János közgazdász, teológus osztotta meg gondolatait.

Laborczi Géza evangélikus lelkész

“Jézus nem szervezeti értelemben vett egyházat alapított. Az evangéliumokat nem tekinthetjük az egyház működési szabályzatának, amit a Megváltó írt alá, meg nem is gazdasági költségvetést készített nekünk, hanem sokkal nehezebb feladatra hívta meg az egyházat. Az alapötlet, amit ő az üdvösségtörténetében az ószövetségi példáktól átvéve hozott, az az Isten országának radikális közelsége, és ez egy olyan hír, ami az ember életét alapvetően befolyásolja, méghozzá úgy, hogy megváltozik tőle a gondolkodása, másként kezd el gondolkodni.”

“Az igazi nehézség – az én véleményem szerint – az, amikor az egyház függetlenségéről meg szolgálatáról beszélünk, hogy ezt a – hadd fogalmazzam így – jézusi alapötletet hogyan tudja az egyház úgy megvalósítani, miközben emberi szervezeti formák között kell élni, hogy az eredeti küldetéséhez hű marad, és nem veszíti el a jézusi kontinuitást, a jézusi folytonosságot.”

“Független-e Magyarországon az egyház? Attól függ, honnan nézzük.

Ha most az egyház finanszírozása – ami egy érzékeny terület – felől nézzük, akkor az egyházak nem váltak a rendszerváltás után függetlenné. Én tagja voltam az első tényleg szabadon választott parlamentnek, és mi szavaztuk meg az egyházi kártalanításról szóló törvényt. Akkor, ott az történt, hogy a következő álláspontok között kellett politikailag Antall Józsefnek manőverezni, aki ugye ezt szorgalmazta: a kisgazdák mindent vissza akartak adni, a Fidesz semmit nem akart visszaadni. És akkor hogyan lehet egy olyan kárpótlási folyamatot elindítani, hogy azzal nem teremtünk újabb igazságtalanságot, és az egyház függetlenségét segítjük? Az volt a megegyezés akkor, hogy az ingatlanokat visszakapják az egyházak, ez meg is történt, és majd továbbmegy a folyamat, hogy az egyéb ingatlanokból meg vagyontárgyakból az egyházat olyan anyagi erőforráshoz kell juttatni, hogy meg tudja teremteni a saját anyagi erőforrását, és tudjon önállóan gazdálkodni. Ez nem történt meg sem akkor, sem azóta, és az egyházak így állami támogatásra szorulnak.”

“Az egyház Magyarországon egy be nem fejezett kárpótlási folyamatban van, egyik színű politika sem akarta ezt a megegyezést, vagy ezt a folyamatot lezárni, befejezni, és megnyugtató módon olyan helyzetet teremteni, hogy az egyházak önállóan tudjanak gazdálkodni.”

“Gyülekezeti lelkész vagyok, itt, a kertvárosi gyülekezetben húsz éve, ha akarom, szabad vagyok, mert senki nem mondta még meg, hogy vasárnaponként mit prédikáljak és mit ne. (…) A szabadság kérdése, meg a függetlenség kérdése tényleg belső szabadság kérdése kell legyen.”

Czövek Tamás református lelkész

“2016-ig, tehát amíg a migránshullám be nem indult, Magyarországot döntően a befogadás és a vendégszeretet jellemezte, és erről voltak statisztikák is. És akkor hirtelen, nagyon rövid idő alatt ez megváltozott, és mára az idegengyűlölet és a nacionalizmus a jellemző.”

“A kultúra és hagyománytisztelet (…) átcsaphat egy konzervativizmusba, amely a haladást gátolhatja (…) Sok hősies fejezet van Magyarország történetében, és ez szintén eredményezheti azt, hogy a múltban éljünk.”

“Ami pedig az egyházi életet illeti, én azt látom, hogy a nemzet és az egyház angyala nagyon összefonódott, elválaszthatatlanul összefonódott.”

“Vallási-teológiai kérdésekben általában hallgatás jellemzi az egyházakat. Pedig van jó néhány kérdés, amiben megszólalhattunk volna.

Nagyon óvatos nyilatkozatokat teszünk, többnyire a kormánypropagandát szajkózzuk, vagy kiadunk az emberi méltóságról olyan nyilatkozatokat, melyek elég semmitmondóak, és melyeket újságíróknak kell helyre tenni.”

Wildmann János közgazdász, teológus

“A vallás, az egyház mindig is függeni fog mindenkori társadalmi környezetétől, legyen ez kommunizmus, legyen ez demokrácia, legyen ez egy keresztény társadalom, legyen a nácizmus, teljesen mindegy. Lehetne hivatkozni a nácizmusnál az evangélikus teológiára, mennyire belesátált a csapdába, mennyire támogatta a hitlerizmust. Sajnos, ezt tudomásul kell venni, ezzel együtt kell élni.

A történelem is erről tanúskodik, hogy mindig is összefonódott valamilyen formában egyház és állam, a vallás és a társadalom.

Ennek ellenére azt kell tudni, hogy ezek a kölcsönös függések – mert nem csak a társadalom hat az egyházra, a vallásra, hanem fordítva is, maga az egyház is képes hatni a társadalomra –, ezek a függések egyfajta instrumentalizációs lehetőséget jelentenek arra, hogy a politikai hatalom eszközként használja fel az egyházakat a maga céljaira, másrészt  arra is, hogy az egyház megpróbáljon a hitéből, küldetéséből hatni erre a társadalomra.”

“Ha arról beszélünk, hogy mitől függnek ma Magyarországon az egyházak, akkor én talán három dolgot sorolnék ide (…) az egyik az anyagi függés.(…) szerintem nem véletlen, ezt nagyon világosan építették be a magyar modellbe már az első Orbán-kormány vége felé két teológus, Balog Zoltán református és Semjén Zsolt katolikus teológus (…) Csakhogy azt szerintem gyakran elfelejtjük, hogy önmagában az anyagi függés még nem jelentené azt a függést, amit talán mi kifogásolunk. Sokkal fontosabbnak tartom az ideológiai azonosságot. Tehát hogy valamiképpen az egyházak ideológiailag azonosulnak a politikai hatalommal, és ilyen szempontból függnek tőle.”

“A nemzeti érzelem, illetve a nemzetpolitikának az egyik összetevője szükségszerűen a kultúra és a vallás. (…) tehát a nemzet egy olyan fogalom, és a nacionalizmus egy olyan ideológia, amely, úgy tűnik, nagyon szervesen összefonódik a vallással, és ennek történelmi okai is vannak.”

“Ideológiai értelemben egy második dolog, amitől függ a mai magyar kereszténység, és talán a legtöbb egyházra jellemző, vagy legalábbis a történelmiekre, amit talán úgy lehetne összefoglalni, hogy irtózás mindattól, ami liberalizmust jelent, és nagyon erős odasomfordálást, szinte dörgölőzést mindahhoz, ami egyfajta illiberalizmust jelent.”