A 101 éves főpásztor Mexikóban látta meg a napvilágot.
1922. január 1-jén, egy könnyen megjegyezhető napon – katolikus szempontból a Béke Világnapján –, Cotija városában született José de Jesús Sahagún de la Parra. Az I. világháború lezárása után pár évvel született, közvetlenül a II. világháború után, 1946-ban szentelték pappá, 1961-ben nevezték ki Tula püspökévé, és még ugyanabban az évben püspökké is szentelték.
Egy újabb „második nagy esemény”, a katolikus egyházat megreformáló II. Vatikáni Zsinat is szerepel az életrajzában, amelynek négy ülésszaka közül három alkalommal ő is jelen volt a megbeszéléseken (a harmadikról hiányzott). Az aktív szolgálattól Ciudad Lázaro Cárdenas püspökeként vonult vissza 1993-ban.
Lelkipásztori szolgálatát püspöki jelmondata – „Hogy mindnyájan egyek legyenek” – markánsan meghatározta. A XX. század második felében jelentős megújulási folyamatot megvalósító egyház főpásztoraként
előmozdította az aktív evangelizációt, nagy figyelmet fordított a keresztény közösségek megerősítésére, az őslakosok pasztorációjára és a papképző intézmények, szemináriumok működésére.
– Isten, a mi Atyánk különleges, nagyszerű életet adott nekünk. A gondolkodás és a megértés képességével fel tudjuk ismerni, mi a jó nekünk, és mi az, amiben tévedünk. Megadta nekünk a képességet, hogy szeressük Krisztust, a családunkat, a barátainkat, önmagunkat – fogalmazott 100. születésnapján a világ legidősebb püspöke.
Így ünnepelték a tavalyi év kezdetén a kerek év(század)fordulót:
José de Jesús Sahagún után életkor szerint jelenleg egy amerikai (szintén 100 év fölötti), majd egy kínai, egy lengyel és egy olasz püspök következik. A legidősebb püspökök listáján az első magyar vonatkozású személy a közel 98 éves Angelo Acerbi, aki vatikáni nagykövetként szolgált hazánkban, a 95. életévéhez közeledő Katona István egri segédpüspök pedig az egyetlen magyar származású katolikus főpásztor most épp ezen a listán: a 71. a korosztályos rangsorban. A két utolsó „helyezett” 1930-ban született – a szintén ebben az évben, de szeptember közepén világot látott,
a szegedi dómmal egyidős Gyulay Endre még fiatalnak számít ahhoz, hogy egy ilyen top 100-as válogatásban szerepeljen.
Ő lélekben nagyon is fiatal, ezt a Szemlélek olvasói jól tudják.
