Szőnyi Szilárd

Miközben a Házasság hetében az egyház által felmutatott családeszményt ünnepeljük, jó, ha gondolunk azokra is, akiknek az életre szóló szentségi frigy nem adatott meg. A házasság febonthatatlansága természetesen a katolikus tanítás megkérdőjelezhetetlen sarokköve. De lehetne még mit tenni azért, hogy az elvált hívők ne érezzék magukat másodrangúnak.

Nem volt jó olvasni Krasznahorkai László nyilatkozatát arról, hogy Magyarország reménytelen hely lett. Még akkor sem, ha közállapotaink megítélésében sok igazsága van. Annál nagyobb öröm volt látni, milyen épületes beszélgetés bontakozott ki közte és a neki válaszoló Kollár Árpád között.

Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt titkára exkluzív interjúban beszélt a Válasz Online-nak a lap ellen indított, majd visszavont peréről, a szexuális visszaélésekről, valamint az állam és az egyház kapcsolatáról.

Mi indokolja, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 250 milliárd forint közpénzt kapjon új kampuszára? Használ-e az egyháznak, ha a kormány ekkora becsben tartja? Mennyiben szolgálja a beruházás a Palotanegyed érdekeit? Becker Pál fejlesztési főigazgatót a vitatott kérdésekről faggattuk.

A címbe foglalt állítás egy normális országban nem volna hírértékű. Nálunk nem magától értetődő, hogy a – jobboldali körökben dollármédiának bélyegzett – 24.hu újságírója, Nagy József egy kormányzati/kormányközeli személyiségek fémjelezte rendezvényen Média a Családért díjat kap.

Hogyan került családja Magyarországról Amerikába, milyen indíttatásból lett katolikus pap, majd anglikán lelkész? Interjú Frank Hegedűssel, a magyarországi Skóciai Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház vezető lelkészével. A beszélgetés apropóját a jelenleg zajló ökumenikus imahét adja.

Szolgálhat-e politikai legitimációként, ha egy pap megszenteli a Miniszterelnökséget? Miért melengetheti meg a szertartás akár kormánykritikus keresztények szívét is? Állam és egyház szétválasztására mennyiben követendő a néhai Sólyom László radikális példája? És mennyiben hullhat vissza egy közéleti szereplőre, ha vallási hovatartozását az ingujján viseli? Az idei vízkereszt egyházi és politikai tanulságai.

Az utóbbi hónapokban kipattant szexuális visszaélésekre a bocsánatkéréstől az egyházat ért összehangolt támadás emlegetéséig sokféle reakció született. Püspökeink nyilatkozataiból egyház- és világképek különbsége rajzolódik ki. Miközben mérlegre helyezzük a megnyilvánulásokat, kimutatjuk, hogy a keresztény közösséget „ostromlott vár”-ként láttatni évszázados hagyományra visszatekintő reflex. A kérdések kérdése pedig: mivel gyógyítjuk a sebeket, és teszünk-e valamit azért, hogy a jövőben ne kelljen immár menetrendszerűen bocsánatot kérni.

Tavaly decemberben Pajor András zuglói plébánost eltiltották a papi tevékenység gyakorlása alól, és gyermekvédelmi ügyben nyomozás indult ellene. A Szemlélek az év végén részt vett utóda, Horváth István atya búcsúmiséjén, majd az esztendő elején a beiktatási szertartásán. Plébánosváltás nehezített terepen, a sebek gyógyítása jegyében.

Hogyan élte meg a Szemlélek első tíz évét, és mit gondol arról, hogy az általa blogként indított fórum sokak szemében vörös posztóvá vált? Mi a válasza azoknak, akik liberális elhajlással vádolják? Tenne-e valamit másként? Miért lép ki a lap vezetőségéből, és januártól mi tölti ki az ideje nagy részét? Interjú Gégény Istvánnal, a Szemlélek Alapítvány kuratóriumának elnökével.