Régi idők szólásai, közmondásai sokat elárulnak a népi hiedelemvilágról, gondolkodásmódról és a mindennapokról is.
Kinek könnyű a böjtöt dicsérni? Hogy néz ki a böjti boszorkány? És kik annyira szomorúak (és – segítek! – csendesek is) a nagyböjtben, hogy még külön mondást is kaptak? A válaszokat megtudhatják e heti kvízünkből!
Előző heti kvízünk helyes megfejtései:
A nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) nevében is utal az időszak hosszára. A Szentírás több alkalommal is beszámol 40 napos böjtökről, elvonulásokról. Az alábbi események közül melyik nem 40 napig tartott? – a napkeleti bölcsek útja a kis Jézushoz
Hamvazószerda a nagyböjt első napja. Az alábbiak közül melyik elnevezéssel illetik még hazánk egyes tájegységein ezt a napot? – aszalószerda
A néphagyomány szerint nagyböjt idején tiltott mindenféle táncos, zenés mulatság. Egyetlen böjti leányjáték megengedett, melyre a tánctilalom nem vonatkozik. Mi a neve ennek a körtáncnak? – karikázás
A nagyböjt vasárnapjait külön latin nyelvű elnevezéssel is illetik a Katolikus Lexikon szerint, melyet az introitus, vagyis a szentmise kezdőénekének első szava után neveztek el. Ez alapján hogyan nevezzük a nagyböjt hatodik, egyben utolsó vasárnapját? – Palmarum
Sok területen fogyasztották a ciberét, mely a böjti időszak legjellegzetesebb étele volt. De mi a cibere? – erjesztett korpaleves
