Enzo Bianchi szerint a rendezetlen helyzetű párok megáldásával kapcsolatos vita mélyén a kultúrvallásosság jelensége húzódik meg.
„Veszélyben van az egyház egysége” – ezzel a címmel jelent meg a bosei ökumenikus közösség alapítójának, számos lelkiségi írás szerzőjének írása január 29-én a La Repubblica című olasz lapban.
Enzo Bianchi felidézi, hogy az áldásteológia fejlődését, a rendezetlen helyzetű párok sajátos áldásban részesülésének lehetőségét az egyházi közösségektől érkező kérések mozdították elő. Az ezekre a létező helyzetekre, vágyakra adott válasz középpontjában egy lehetőség kifejezése áll, amely szeretetből, irgalomból fakad. Akik eddig kirekesztettséget, ítélkezést éltek meg, ezentúl akkor is kapcsolódhatnak az egyház közösségéhez, ha ezzel együtt az egyház kijelenti, hogy az életmódjuk ellentétes a katolikus tanítással.
A szerző megerősíti, hogy a pápának semmiképp nem áll szándékában a homofil párok kapcsolatát a házasság szintjén kezelni, ezért is szükséges minden liturgikus formától külön kezelni ezt az új lehetőséget.
Az áldás a szeretet magvaihoz kapcsolódik, nem egy viselkedés helyességének elismerését jelenti
Enzo Bianchi szerint, aki Jézus tanítására utalva hangsúlyozza: az emberek mindig többet jelentenek (nagyobbak) a bűneiknél.
Az áldásteológia fejlődése tehát a valóság ismeretén, a tényleges élethelyzetek és emberi vágyak felismerésén, elismerésén nyugszik, és a Szentírással sem ellentétes, szükséges azonban figyelembe venni a történelmi és az antropológiai szempontokat is.
Enzo Bianchi szerint amikor bizonyos afrikai püspökök vagy ázsiai, kelet-európai egyházi vezetők szembehelyezkednek a Hittani Dikasztérium nyilatkozatában foglaltakkal, ez arra vezethető vissza, hogy
bizonyos regionális egyházi szervezetek esetében a helyi kultúra markánsan befolyásolja az erkölcsöt, az etikát, ez pedig negatív hatással lehet az egyház egységére.
Bár nem látja reálisnak elkülönülő nemzeti egyházak kialakulását, de veszélyesnek tartja azt a vallási hozzáállást, ami a jelenkori világgal való párbeszédben, a társadalmi realitással való őszinte szembenézésben az antikrisztus által diktált kísértést véli felfedezni.
Noha az olasz közösségalapító felvetései érdekes szempontokat adhatnak hozzá az áldásteológia témájában kibontakozó párbeszédhez, érdemes hozzáolvasni Ferenc pápa friss interjúját, amely szintén január 29-én jelent meg a La Stampa című napilapban. Az egyházszakadástól való félelemre vonatkozó kérdésre az egyházfő határozott nemmel válaszolt: „Az Egyházban mindig is voltak kisebb csoportok, melyek skizmatikus jellegű elgondolásaikat hangoztatták… hagyni kell, hogy hangoztassák, nekünk pedig előre kell haladnunk, előre kell néznünk.”
