És vannak, akik az ottani állami vezetőkkel barátkoznak.
Jelentős érdeklődés kísérte azt a cikkünket, amelyben összeállítást közöltünk nyugat-európai országokban élő keresztények visszajelzéseiből. Mind ugyanarra a politikusi kijelentésre reagáltak, miszerint Nyugat-Európában, „a demokrácia bölcsőjében, a liberalizmus fellegvárában, ha valaki felvállalja kereszténységét, akkor kirúgják az állásából és börtönbe is viszik”.
A KDNP alelnöke, Soltész Miklós állítása több ország egyetlen megkérdezett lakosának tapasztalataival sem egyezett, pedig körbekérdeztünk a kontinensen. Hogy ne maradjon ki a témában sokat hivatkozott Finnország sem (ahogy a Csinibaba című film klasszikus kérdése felveti: „Helsinki, az nyugat-e?”), megkérdeztünk egy ottani lakost is, úgy van-e, ahogy a miniszterhelyettes mondja. A finn válasz, tömören: „Dehogy. Egyáltalán nem.”
Ugyanakkor kétségkívül igaz, hogy
léteznek országok, ahol jobb esetben csupán üldözik, rosszabb esetben meg is gyilkolják a keresztényeket.
Azerbajdzsán
A magyar kormány döntése alapján hazájába visszaküldött, ott hősként ünnepelt baltás gyilkos országának vezetőivel egy ideje szoros baráti viszonyt igyekszik kialakítani hazánk vezetése. Hogy miként üldözik, ölik a keresztényeket is az azeriek, ott szerepel a hírekben, de a Szemlélek hasábjain is közöltünk cikket Hegyi-Karabah örmény keresztény közösségének szétveréséről.
Az EU azért nem tudott kiadni egységes nyilatkozatot az azeri agresszióval szemben, mert azt hazánk politikai képviselői megvétózták
Kína
E napokban a magyar kormányfő épp Kínában tartózkodik, és valószínűleg nem azért utazott oda, hogy a keresztények elnyomása miatt számonkérje az államhatalmat. „Kína jó barátja vagyunk„, fogalmazott Pekingben hazánk miniszterelnöke, amit százmilliárdos gesztusokkal igyekszik a magyar politikai elit bizonyítani. Sőt, a magyar kormányfő szerint „politikai barátságunknak mélyebb, kulturális alapjai is vannak”.
Az üldöztetés, állami elnyomás ellenére igenis létezik vallási élet Kínában – a néhány napja elhunyt egykori államfő, Sólyom László által utolsóként fordított két könyv épp ezt a szenvedéstörténetet, az elnyomás ellenére is vitális hitéletet mutatja be.
Itt érhető el egy 2022-es jelentés a kínai keresztények állami zaklatásáról.
Irán
Egy 2021-22-ben készült civil jelentés több mint 120 olyan esetről számolt be, amikor letartóztatták, őrizetbe vették vagy bebörtönözték a keresztény hitre áttérteket, akik a legnagyobb iráni keresztény közösség többségét alkotják. A beszámoló szerint az iráni hatóságok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az evangelizáció elleni kemény online fellépésre.
– Nem egy keresztény ismerősömet láttam, ahogy letartóztatják és elviszik őket. (…) Az áttérésem miatt elvesztettem a családomat, az apám és néhány más családtagom azzal fenyegetnek, hogy ha találkoznak velem, megölnek – nyilatkozta egy iráni keresztény a Mandinernek.
És hogy miként viszonyulnak hazánk politikai vezetői az iráni keresztényüldözéshez? A magyar kormány például az együttműködés fejlesztésére törekszik Iránnal, de az izraeli konfliktus kapcsán is velük egyeztet a békéről – „a két ország kapcsolata igencsak jó és élénk”.
Van-e Nyugat-Európában keresztényüldözés?
Létezik, és láthatóvá teszi a kérdésre a választ egy térkép, amelyen az Open Doors nevű szervezet rangsorolja a világ országait a keresztényüldözés mértéke szerint.
