Az elmúlt három hét a visszatekintésről, az emlékezésről, a felidézésről szólt. A ünnepek alatt a kommentszekció is elcsendesedett, de írásaink így sem maradtak visszhangtalanok.
A Komment-tár-sorozat küldetése, hogy rendszeresen merítsünk az olvasói reakciók bőséges terméséből, újraolvassuk az esetleg szem elől tévesztett vagy elfeledett észrevételeket.
Nem a legjobb hozzászólásokat gyűjtjük egybe, és szerkesztjük cikké, nem is azokat, amelyekkel leginkább egyetértünk – a válogatás célja továbbra is a közös gondolkodás, a párbeszéd támogatása.
Hozzászólni ér, sőt nagyon örülünk minden építő megjegyzésnek!
A jövő egyháza közel van

“(…) Bár én nem hiszek, de az ilyen beszélgetések viszik az embereket közelebb Istenhez, vagy egy sokkal jobb világhoz, a magunkban történő megvilágosodáshoz. Hálás vagyok a Szemléleknek, hogy közelebb hozza, közelebb visz hozzá! 🙏Nagyon inspirált!!!! 🙏❤️”
Amikor örömhír születik mindenki szívében

“Amikor karácsony közeledtével elöntik a fészbúkot az előregyártott, “művészi” képek, gifek, kívánva minden jót mindenkinek, felmerül bennem is a kérdés – tudjuk-e szeretni egymást igazán?”
Veszélyes modernista? A hit őre? Ki volt valójában XVI. Benedek?

“Nagyon ellentmondásos ember volt. Teológusnak agresszív módon konzervatív. (Szívtunk miatta rendesen a vasfüggönyön innen.) Sok kárt okozott a Hittani Kongregáció prefektusaként, miközben rendkívüli érzéke volt a keresztény közösséghez, és annak fontosságát nagyon szem előtt tartotta (néha logikátlanul a konzervativizmusához képest), amivel nagyon sok jót tett.
Ezeknél azonban fontosabb, hogy nagyon szerette Jézust.”
“Különösen a hallgatások fájnak”

“Nagyon örülök, hogy a “Szemlélek” összegyűjtötte a kritikával élő hívők véleményeit! Még jobban örülök annak, hogy egyre többen vagyunk “tisztánlátók”. Most már csak azt várom, de nagyon, hogy az evangéliumot, az Igét a hívőknek hirdető, tanító “Nagy Okosok” mikor veszik komolyan saját tanításukat!”
Oktatás 2022 – csak a problémahalmaz nőtt, valódi megoldás a láthatáron sincs

“(…) 1. Három differenciálegyenletből, két kémia képletből, 5 Csokonai versből és 10 fekvőtámaszból hogyan lesz egy fiatalnak önbecsülése és az életére vonatkozó elképzelése? Válaszalternatívát kínálok: ” Sehogy! ”
2. Ha az óvoda (szeretetkörnyezete és csoportos léte) után azonnal egyedül fejlődő “versenykörnyezetbe” kerül már az alsó tagozatban, akkor hogyan nem lesz belőle tizenéves korára egy elidegenedett, csalódott, a másik ember felé szinte 0 bizalommal működő fiatal, aki vagy hatalmas egoval tarol másokat, vagy kisebbrendűségi érzéssel programozza magát a következő 60 évre? Válaszalternatívát kínálok: ” Sehogy! ”
(…)
Az óvoda és az iskolarendszer értékteremtő. Ma az értékteremtésben már nincs csak önmagában értékelendő “szolgáltató”, mint a tanár, hanem az értéket együtt hozzák létre a “Szolgáltató” és az Ügyfelek”. A kettőjük kapcsolata és a kapcsolat folyamata a döntő a jövőben, s így érdemes kilépni abból a kábulatból, hogy önmagában a szolgáltató képes értéket létrehozni. S ha ad, akkor az elégséges. (…)”
Béke, messze vagy még?

“A háborúhoz való viszony jobban láthatóvá teszi, hogy ki-kicsoda, mi-micsoda (volt eddig is)…”
Agitációs propaganda vagy újságírás?

“Remek elemzés, de egyben arra is példa, miként illik óvatosan fogalmazni, nehogy a jelenlegi “illetékesek” gonosz támadásként értelmezzék a leírtakat, és ne kelljen magukra ismerni a valóság feltárásánál!”
Mennyi köze van a “keresztény politikának” a kereszténységhez?

“Még ateistaként is szomorú látvány, hogy a “kereszténység” a kortárs magyar politikai diskurzusban voltaképpen csak az alig burkolt rasszizmust és a teljesen burkolatlan homofóbiát jelenti
A nagy “keresztény kultúra” amit “meg akarunk őrizni” pedig nagyrészt a karácsonyfaállításból és a disznóvágásból áll.
Bármit is gondolok a vallás szerepéről a társadalomban a múltban, a jelenben és a jövőben, ennél azért a sok évszádos hagyomány (még az a része is, amivel sosem értettem egyet) többet érdemelne.
Csak azon csodálkozom, hogy miért nincsen több hívő ember, aki ezt kikéri magának, nehogy már nekem kelljen…”
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom