A klímaszorongók, az oltásellenesek, a félők és a fáradtak

portfolio.hu

Esti tükör, 2021. április 13.

Ma a Bakonyban havazott, a főváros környékén inkább az őszt idézte az időjárás, az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből azonban kitűnik, hogy az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár, amely az elmúlt 50 évben kb. 50 nappal lett hosszabb: míg az 1971–1980-as évtizedben átlagosan június 21-én kezdődött és augusztus 20-án ért véget, a 2011–2019-es átlagot tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk.

24.hu

Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője – ez az ALTEO Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból derült ki. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek a környezeti problémák jelentőségéről, egy dologban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.

A klímaváltozás annyira komplex jelenség, hogy a különböző területen tevékenykedő tudósok ezt már nem fogják tudni megoldani, ha maradnak a saját kis dobozaikban, és a külön szakterületek csakis a saját dolgukkal foglalkoznak – ezt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató mondta a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) hétfőn kezdődött konferenciáján. Szerinte ez nem csak a meteorológia területe – ez gazdasági, biztonsági, társadalmi kérdés is most már, sőt, a művészeteknek és a teológiának is nagy szerepe lesz a kezelésében.

Közben a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság is elkészítette jelentését, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. Arra jutottak, hogy a dúsgazdag emberek radikális életmódváltására lenne szükség a klímaváltozás megfékezéséhez, ugyanis a legvagyonosabb 1 százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve.

Más okból ugyan, de a legszegényebbeknek, a szegregáltan élő romáknak is radikális életmódváltásra lenne szükségük. Az alacsony iskolázottság, az információhiány és az egészségüggyel szembeni bizalmatlanság miatt jobban terjednek közösségeikben az álhírek és a konteók, emiatt az oltással szemben is elutasítóbbak.

telex.hu

Masszív oltásellenesség érzékelhető a fizikai dolgozók körében is: még ha saját környezetükben is látják a járvány pusztítását, akkor sem hisznek az államnak, az intézményeknek „Nem oltatjuk be magunkat, kerüljön ez bármibe” – mondta egyikük.

Pedig oltás nélkül nem úszhatjuk meg a koronavírust – ezt Szlávik János infektológus főorvos mondta, és örvendetesnek nevezte, hogy Magyarországon már hatféle oltóanyag állt rendelkezésre.

24.hu

A hatodikból, a Johnson and Johnson által gyártott Janssen adenovírusvektor-vakcinából csak egy adag kell – ma 28 800 embernek elegendő mennyiség érkezett. Ugyanakkor az amerikai egészségügyi hatóságok a vakcina használatának azonnali felfüggesztését javasolják. A döntés hátterében a nagyon ritka vérrögképződés miatti aggodalmak állnak, az esetek miatt az Európai Gyógyszerügynökség is vizsgálatot folytat.

Ez azonban egyelőre biztosan nem akasztja meg a hazai oltóprogramot: Orbán Viktor Facebook-oldalán jelentette be, hogy megvan a 3 millió beoltott Magyarországon. Ennek ellenére egy online felmérésből kiderült, hogy a szülők háromnegyede nem tartja biztonságosnak az iskolák újranyitását, és a pedagógusok 87 százaléka sem szeretné, hogy minden nevelési és oktatási intézmény kinyisson április 19-én.

Félelmüket táplálják a nem túl rózsás járványügyi adatok: összesített számok szerint lakosságarányosan csak Csehország és San Marino előzi meg Magyarországot az egymillió főre jutó koronavírusos halálesetek számában, ráadásul az Országos Kórházi Főigazgatósáság adatai szerint az intubált, lélegeztetett betegek több mint 80 százalékának nem tudják megmenteni az életét.

vg.hu

A harmadik hullám egy eleve fáradt ellátórendszert ért el, ráadásul most sokkal fiatalabbak a betegek, és lényegesen nagyobb a halálozási ráta is – ezt Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke mondta. Úgy érzékeli, hogy ez iszonyú nagy lelki teher az egészségügyben dolgozóknak, nagyon sokan a testi-lelki végkimerülés határán üzemelnek, és a Covid-ellátásban dolgozók nagy része szinte pihenés nélkül dolgozta végig az elmúlt esztendőt.

Szűrő vagyok. Átfolyik rajtam a világ. Ami fennakad, érzéssé és gondolattá válik bennem. Gyerek vagyok, anya és nagyi. Nő, társ, barát. Örök tanuló, régóta tanító. Tudom a különbséget a gondolkodva szeretés és a szeretve gondolkodás között. Utóbbit gyakorolom. Remélem, ez szóvá vált érzéseimen és gondolataimon is átszűrődik.