Németh S. Szilárd: Azt szeretem az ATV-ben, hogy sokszínű

Ha a munkájáról van szó, a tűz és az adrenalin dolgozik benne. Az ATV vezérigazgatója azt is elárulta, hogy milyen viszonyt ápol a konkurens csatornák vezetőivel, és mit gondol az elmúlt napok nagy médiavisszhangot kiváltó történéseiről.

– Mi volt az első gondolatod, amikor felkértünk az interjúra?
– Bíztam benne, hogy ez az interjú más lesz, mint a többi, és nem a megszokott kérdéseket fogom kapni. Aztán eszembe jutott, hogy nemrég olvastam egy cikket nálatok Gunditól (Gundel Takács Gábor sportkommentátor, műsorvezető, a Szemlélek egyik szerzője, az ATV Géniusz műsorvezetője – a szerk.), ami nagyon tetszett. Gáborra jellemző az, ami az ATV-re is: a szabadság, a függetlenség, a becsület fontossága.

– Van benned félelem, stressz, hogy nehogy megkapd ezt vagy azt a kérdést?
– Nem szoktam kérdéseket kérni vagy elutasítani. Az igaz, hogy bizonyos témákat, ismétlődő kérdéseket unok. Biztos voltam benne, hogy a Szemléleknek más lesz a megközelítése.

– Kicsit beszéljünk akkor a küldetésetekről! Mintha a jelenlegi magyar társadalom többsége nem tudna mit kezdeni az olyan árnyaltan gondolkodó, párbeszédre hívó emberekkel, mint Gundel Takács Gábor.
– Szerintem pedig egyre többen vevők erre. Gundi alkalmas arra, hogy egyszerre szórakoztasson, és mély értékeket közvetítsen. Gondolkodik, gondolkodásra hív, de nem ítélkezik. Nézőink tőlünk leginkább az intellektuális tartalmat várják el, és ez egyezik a terveinkkel, meggyőződésünkkel.

– Ez társadalmi misszió is tőletek?
– Látunk egy piaci rést: egyértelműen növekszik az igény erre a fajta „okostelevíziózásra”, arra, hogy ne az egyik vagy a másik oldalt szolgáljuk ki. Mi az ATV-ben nem hisszük, hogy az abszolút igazság ennél vagy annál az oldalnál, pártnál van.

Akik a jó és a rossz harcaként mutatják be a politikát, azok hazudnak. Az emberek viszont gondolkoznak, és ráéreznek a hazugságra.

– Ezt a hozzáállást a hit, az erkölcs diktálja, vagy a szakmaiság?
– Elsősorban a szakmaiság, ugyanakkor kell, hogy értékek vezessenek bennünket. Ahogy az igazság is sokszínű, a mi közösségünk is az, ezért egy televízió nem működhet kizárólag hideg számítások alapján. Vagyis nem pusztán a profitot hajszoljuk – van egyfajta missziós elem is a küldetésünkben. Persze, erről azt is gondoljuk, hogy szemléletünk üzletileg is jó: hisszük, hogy még többen fogják igazodási pontként használni az ATV-t. Együtt valljuk, hogy csak a saját értékeinknek kell megfelelnünk: a csatorna megannyi politikai változást megélt és túlélt, miközben önazonos tudott maradni. Biztos vagyok benne, hogy ez anyagilag is kifizetődő marad.

– A többi orgánumnál dolgozók vajon mit gondolnak erről a küldetésről, szemléletről? Vajon titkon a saját csatornájukat is ilyenné szeretnék tenni?
– Nem akarom őket értékelni. Ha körülnézek, sok értéket látok. Semmiképpen sem akarom úgy beállítani, hogy mi vagyunk a sajtószabadság utolsó oázisa. Én csak annyit mondok, hogy szeretnénk a magyar média értékes részét erősíteni.

– Akkor mit gondolsz azokról a médiumokról, amelyeknél semmilyen kritika nem bukkan fel – az ezek alapján feltételezhetően – velük egy oldalon lévő politikai erőkkel szemben?
– Nem minősítem őket. Vallom az élni és élni hagyni elvét. Azt mondjuk sajnálom, hogy nem minden orgánum vezetője gondolkodik így. Lehet, hogy

ideje lenne nagyvonalúbban bánni egymással, akkor talán jobb hangulatúvá válna a média világa is.

– Látsz erre esélyt?
– Sokfélék vagyunk, úgyhogy ez kérdéses. Nemrég együtt vacsoráztunk a meghatározó csatornák vezetőivel. Jól éreztem magam, őszinte, jó hangulatú beszélgetésben volt részem. Félretettük a konfliktusainkat, hogy együtt tudjunk az iparágért dolgozni. Érdekes például, hogy a reklámadó összehozott minket.

– Ha úgy hozná az élet, tudnál dolgozni más médiumnál? 
– Szükség törvényt bont, ahogyan mondják, de őszintén szólva ezt most nem tudom elképzelni.

– Bennünket olvasol?
– Hébe-hóba.

– Melyik írásunk ugrik be elsőként?
– Az, amelyikre céloztam az imént, Gundi cikke, a Nem félek. Azt becsülöm Gáborban a legjobban, hogy nem úgy alkot véleményt, ahogyan a népszerűsége diktálná, hanem mindig, mindenhol felvállalja, amiben hisz, amit gondol.

– Mit gondolsz Ferenc pápáról?
– Katolikus nagymamám most 97 éves, és mélyen vallásos – számomra ő nagyon hiteles. Tisztelem azokat, akik ha máshogyan is gondolkoznak, de őszintén hisznek valamiben. Tisztelem Ferenc pápát, de munkásságának nem vagyok rendszeres követője.

– Szereted a munkádat?
– Nagyon! Voltak olyan szakaszok, amelyek kevésbé voltak élvezetesek, olyan is volt, amikor végiggondoltam, hogy van-e ennek értelme. Most a legjobb időszakban vagyunk. Néhány éve nem ezt mondtam volna…

– Mi történt akkor? Hogyan lendültél túl rajta?
– Mondjuk azt, hogy amikor a gép viharban repül, olyankor szükség van a kapitányra, nem elég egy robotpilóta. Úgy érzem, most fontos a munkám. Válság van, ez kihívás, ami adrenalint termel bennem.

– Nem ez a beszélgetésünk apropója, de nem megkerülhető a kérdés:  mi a véleményed a hírhedt Baranyi Krisztina-interjúról a Start című műsor Szigorlat rovatában?
– Az ATV stúdióiban a kérdezők korrekt kérdéseket tesznek fel politikusoknak, akiket nem ér atrocitás az interjúk során. Ez a televízió professzionális körülmények között nagy nyilvánosságot biztosít nap mint nap olyan politikusoknak, akik máshol erre kevés lehetőséget kapnak. Hozzáteszem,

ha eddig bárki jelezte, hogy nem hajlandó valakivel egy stúdióban lenni, a kollégák általában figyelembe vették.

Ez a lehetőség itt is adott volt.

– Szerinted hibázott valaki ennél az esetnél?
– Büszke vagyok a kollégáimra. Személy szerint nekem sem volt lehetőségem az egyetemen megválogatni a vizsgabizottságot egy szigorlaton, ennek a műsorelemnek sem véletlenül Szigorlat a címe, de elfogadom a szerkesztőink azon javaslatát, hogy a jövőben előre jelezzük, hogy kik lesznek a kérdezők. Ez egy magántelevízió, ami úgy döntött, hogy nem kíván egyetlen politikai oldal szekértolója lenni, és ezután is arra fogunk törekedni, hogy ütközzenek az eltérő álláspontok, a nézők pedig értelmesek, és el tudják dönteni, hogy kinek hisznek, kit tartanak hitelesnek, és kit nem.

– Személyes véleményed alapján nem kontraproduktív olyan médiumból hívni vendég-kérdezőt, melyet több bírósági ítélet marasztalt el valótlanságok állítása miatt?
– A vendég számára vitaérv tud lenni, hogy felhívja a nézők figyelmét, hogy a kérdezője milyen hitelességi deficittel rendelkezik. Ugyanakkor ha szimplán az elvesztett sajtóperek alapján kezdenénk szelektálni, nem sok orgánum jöhetne számításba. A politikai árkok pedig mélyülni fognak, ha egyre kevésbé leszünk képesek békésen megvitatni az ügyeinket egymással, aminek az eredménye egy még rosszabb hangulatú ország lesz. Ez mindannyiunk felelőssége.

– Befolyásolja-e a vezérigazgatói munkádat a hited?
– Direktben nem, hiszen nem lelkészként vagyok jelen az ATV-ben, nem is hívőként – ugyanolyan vezérigazgató vagyok, mint a többi csatorna vezérigazgatója. Persze indirekt módon biztosan befolyásol, például az életmódomon keresztül. Figyelek arra, hogy táskás szemmel ne jöjjek be dolgozni, sosem vagyok másnapos. Mértékletes életet élek, stabil családi háttérrel.

Számomra nagyon fontos az igazság, ezt törekszem a döntéseimben is megvalósítani. Erkölcsre gondolok, tisztességre, nem pedig hitbeli igazságra.

Odafigyelek, hogy ne születhessen negatív döntés az olyan egyébként ritka esetekben, amikor mesterkedni próbálnak valaki ellen. Az ATV-ben nem autoriter vezetés működik, minden lényeges döntés csapatmunkában születik – például amikor valakitől megválunk, azt általában több hetes egyeztetés előzi meg a kollégákkal.

– Mennyire ismered a kollégákat?
– Szeretek végigsétálni a folyosókon, beszélgetni a munkatársaimmal – többségüket jól ismerem. Tartunk csapatépítőket, kerti partikat is. Viszont nem vagyok az a fajta, aki összejár sörözni a kollégákkal, de ezt még barátokkal sem teszem. A munkám nagyon intenzív szellemi munka – este csak arra vágyom, hogy csend legyen körülöttem, elfelejtsem a nyüzsgést, és nyugodtan alhassak.

– Nyilván nem vezettek kimutatást, de vannak liberális és konzervatív világnézetű dolgozók is az ATV-nél?
– Igen, sőt olyanok is vannak, akiknél ez hangulatfüggő. Kollégáinkra az érték iránti elkötelezettség jellemzőbb, mint a pártszimpátia. Én pont ezt szeretem nagyon az ATV-ben, hogy ilyen sokszínű. Dolgoznak itt mélyen vallásos és szabados életmódot élő, akár ateista emberek is. Az is kihívás, hogy egységgé kovácsoljuk ezt a közösséget. Nálunk a hangulat optimális: nem hideg, nem is haveri-baráti, hiszen ez egy komoly munkahely.

– Azt Sváby András (a Heti Napló Sváby Andrással című műsor alapító-műsorvezetője – a szerk.) árulta el rólad, hogy miközben stratégaként gondolkozol, a legapróbb részletekre is odafigyelsz, mindent látsz, mindenről tudsz.
– Nagy ajándék nekem az élettől, hogy ezt csinálhatom, hogy ez a hivatásom. Ha szereted a munkádat, természetes, hogy a részletekre is odafigyelsz. Jogász is vagyok, az egyetemen is ezt a mindenre figyelő szemléletet sulykolták belénk.

– Számomra úgy tűnik, neked szívügyed ez a televízió…
– Sok történetet hallok kollégáktól, akik más orgánumoknál dolgoztak… Megbecsülöm a saját helyemet, és megbecsülöm a kollégákat, akik nálunk dolgoznak. A műsorvezetők pedig önazonosak, olyanok, amilyennek látjuk őket a képernyőn.

– Melyek a kedvenc műsoraid házon belül?
– Nagyon veszélyes a kérdés. Amelyik szerkesztőséget kihagyom, az nem fog a nyakamba borulni, rosszuleshet nekik. Ugyanakkor az sem lenne jó válasz, hogy mindegyik. A Géniusz okozta nekem a legnagyobb örömet. Ezzel a műsorral díjat nyertünk egy olyan gálán, ahol a legnagyobb szórakoztató csatornák szerepeltek a nagyon drága műsoraikkal. Dávid és Góliát harca volt ez, nem mi voltunk az esélyesek. Olyan produkciókat sikerült magunk mögé utasítani, amelyek tíz-, húsz-, vagy harmincszor annyi pénzből készültek. Zavarba ejtően jó kritikákat kaptunk a Géniuszról.

– Az ATV alapvetően politikai csatorna, de Te egy szórakoztató műsort neveztél meg első számú kedvencednek.
– Idegenben értékesebb a győzelem. Abban, hogy most ez a kedvencem, az is benne van, hogy mi jellemzően nem ilyen műsorokat készítünk, mégis nagy sikert értünk el. A Géniuszt például a legnézettebb hazai műsorral, a Sztárban sztárral egy időben sugározzuk, és szépen helytáll.

– Más csatornákról melyek a kedvenc műsoraid?
– Sokat nézem a sportcsatornákat, Méhes Gábort egy nemzetközi szintű sportkommentátornak tartom. Ördög Nóra is egy nemzetközi kvalitású műsorvezető. Az RTL híradót és a Tényeket is nézem, de a Hír TV-be is belenézek.

Nem akarok egy buborékban dolgozni, ezért a kormánnyal szimpatizáló értelmiség véleményét ugyanúgy meghallgatom.

– Lehet, unod a témát, de nem tudjuk megkerülni, hogy a legtöbben nem választják szét a Hit Gyülekezetét és az ATV-t.
– Sokszor azt a célt látom ebben, hogy kárt akarnak okozni a televíziónak bizonyos orgánumok, újságírók. Már lassan név szerint tudjuk, ki ez a néhány újságíró. Dráma nincs, a nézettségi adatok azt mutatják, hogy nem tudnak kárt okozni. Nem is tudunk rájuk haragudni, nem jelentős a probléma.

– Magánemberek számára sem teljesen szétválasztható a kettő…
– Nekik azt tudom mondani, hogy az ATV felületein nagyon sok olyan vélemény megjelenik, amely ellentétes a tulajdonosok világképével. Mindenkinek azt kívánom, hogy olyan szabadon dolgozhasson, mint nálunk a kollégák. Németh Sándor (az ATV résztulajdonosa, a Hit Gyülekezete vezető lelkipásztora – a szerk.) nem jár be a televízióba, nem tart eligazításokat, nincsenek tartalmi kérései. Pedig tulajdonosként még akár meg is tehetné, de nem teszi.

– Miért volt fontos a Hit Gyülekezete számára, hogy politikai televíziót működtessen?
– A kétezres évek elején jött egy lehetőség, ami a Vidám Vasárnap volt. Így került kapcsolatba a gyülekezet a televízióval. A Vidám Vasárnapon keresztül láthatta ország-világ, hogy komoly hitéleti tevékenység folyik a gyülekezetben. Ez volt a legjobb cáfolata annak a hamis képnek, amit sokan, sok helyen próbáltak, próbálnak beállítani a Hit Gyülekezetéről.

– Én még mindig nem értem, hogy mi motiválta a gyülekezetet egy politikai csatorna működtetésére.
– A bulvár vagy a trash reality (valóságshow műsorok egyik műfaji elnevezése – a szerk.) nem volt vállalható a tulajdonos számára, a politika, a közélet viszont igen, és egyezett az érdeklődéssel is. Nem akarok teologizálni, de

a Szentírás is tele van politikai témákkal, történetekkel.

– Azért azt nehéz elképzelni, hogy a tulajdonos és a televízió között feszülő világnézeti, politikai különbözőség nem okoz semmilyen konfliktust…
– Pedig nem okoz konfliktust. Mint már kitértem rá, az ATV sokszínű közösség, ahol a szakmai teljesítmény számít.

– Németh Sándor pontosan emiatt a különbözőség miatt tudhatta, hogy támadásoknak fogja kitenni magát.
– Az egész élete a harcról szól. Megszoktuk, hogy az életünk adok-kapok, őt is motiválja a küzdelem.

– Mégis, hogyan lehet egy tulajdonost kívül tartani a döntéshozatalból? Nincs a világon olyan tulajdonos, akit nem érdekelne a befektetése, a tulajdona által közvetített tartalom.
– Ez az ő személyes döntése. Apám életét kitölti a hitéleti munkássága. Az is teljes embert kíván, csakúgy mint a televízió vezetése.

– Milyen most a Hit Gyülekezete pozíciója a magyar vallási életben? Mintha elfogadóbb lenne más felekezetekkel.
– Erre apám tudna válaszolni. Nekem nincs ott semmilyen pozícióm, egy teljesen átlagos tagnak számítok.

– Amikor édesapáddal találkozol, mik a leggyakoribb témák közöttetek?
– A közös metszéspont leginkább a sport, főként a futball. Politikáról alig beszélünk, az egyházi életről sem nagyon.

Mint az ATV vezérigazgatója, távol tartom magam az egyház életébe történő beleszólástól.

Nem is tudnék neki tanácsot adni, nem érzem magam ebben hitelesnek. Édesapám olyan áldozatokat hoz lelkészként, amire én most nem lennék képes. Van még egy gyakori témánk, a kedvenc sorozatainkat is kibeszéljük.

– Melyek ezek?
– Nagyon szeretjük például azokat a szériákat, melyeknek a témája a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés.

– Mi az a szokás, amit édesapádtól tanultál, és használsz a mindennapokban?
– Ő mindig óva intett a kapkodástól, én is megfontoltabb vagyok. A lustaságot mindig is súlyos hibának tartotta, csakúgy, mint én.

– Térjünk vissza az ATV-re! Egy interjúban úgy fogalmaztál, hogy „ha verseny van, többen néznek minket”. Nem a politika, a politikusok dolga lenne a verseny fenntartása?
– A választások után nagyon leült a politikai élet, és így a nézettségünk is. Nem voltak kihívások elé állítva a vezető politikusok. Sokakat elöntött a kiábrándultság, mely a politikai verseny teljes hiányából adódott. Akkor el is veszítettük nézőink negyedét. A háború, a gazdasági válság, az energiaválság ezt megváltoztatta, ismét magas a nézettségünk. Ez abból adódik, hogy most az ország versenyez a túlélésért, az emberek információéhsége óriási. Túléljük-e a telet? Mennyit fog érni a forint egy hónap múlva? Lesz-e pénzünk nyaralni, nyitva lesz-e a kedvenc szállodánk? Most minden csatorna híradójának nézettsége emelkedik – mi irányt akarunk mutatni.

– Mintha az ATV tartaná életben a magyar ellenzékiséget, és nem az ellenzék.
– Nem szeretném az ellenzéket minősítgetni. Számukra jó lehetőség, hogy egy professzionális, népszerű televízióba hívjuk meg őket, korrekt interjúkra. Rajtunk senkinek a sikere sem múlik. Az ATV a magyar háztartások 96 százalékában elérhető. A politikai eredmény már nem a mi felelősségünk. De tovább megyek. A HVG, a 24.hu és más kritikus oldalak fejenként napi közel 1 millió olvasót ültetnek le az internet elé. Maximálisan vitatom azt a nézetet, hogy a tömegektől el lennének zárva az ellenzéki politikusok.

– Az okokat akkor máshol kellene keresni…
– Az okokat teljesen máshol kell keresni, nem a médiában. A magyar média hatékonyan működik, rengeteg ügyet feldolgoz.

– „Egy hírcsatornának örök ellenzékinek kell lennie” – ezt is tőled idézem. Ha a mai ellenzék kormányozna, az ATV akkor is ellenzéki maradna?
– Attitűdöt tekintve igen, az ATV ellenzéki és hatalomkritikus lesz, így értettem.

Kritikai él nélkül nem létezik média.

Ezt azzal is bizonyítjuk, amikor a baloldali vezetésű fővárosi önkormányzattal kapcsolatos kritikáknak is teret adunk.

– Mi az, ami hiányzik neked a mai ATV-ből?
– A 0-24-es tartalom, ismétlések nélkül, és még több élő hírműsor. Jelen helyzetben nem tudunk elég hírt adni. Ez személyes késztetésem, és egyben piaci igény is. Efelé törekszünk, de az anyagi forrásaink végesek.