Nem lehet úgy egészségesen élni, ha átjárja az életünket a másik oldal utálata

Gundel Takács Gábor újra egyre többször jelenik meg különböző televíziócsatornák műsoraiban. Ennek kapcsán fogalmazta meg társadalmi, médiaszakmai és hitéleti gondolatait.

Nem tartja coming outnak, hogy felvállalja református hitét, nem szeretne tanítani, de ha valakit tényleg érdekel a munkája, szívesen válaszol a kérdéseire, és nem örül neki, ha a műsorkészítők lenézik a közönséget. A Nők Lapja Café által készített interjú ide kattintva érhető el teljes terjedelmében, alább néhány gondolatot idézünk Gábortól.

“…akárhová megyek, mindig van egy tábor, aki elkezd köpködni. Ha én az RTL Klubon közvetítek futballmeccset, az ATV-n vezetek Géniuszt, a TV2-n pedig Áll az alkut, akkor én most mi vagyok?

Libsi, komcsi, jobbos, szélsőjobbos vagy kicsoda? Hova kell most engem besorolni?

Én egy televíziós vagyok, aki a televíziózással is szeretne foglalkozni, amire ezek a lehetőségeim vannak. Amíg a politika az én napi munkámba nem szól bele, addig én ezt tudom vállalni. Mégpedig jó lelkiismerettel.”

“Az ember egész élete egyfajta példa. Hallottam olyat is, aki azt mondta, hogy biztosan jó a Géniusz, de nem hajlandó ATV-t nézni. Mit mondjak erre? Azt gondolom, hogy aki ilyen elvek mentén gondolkodik, az csak a saját életét keseríti meg ezzel. Hogy lehet így egészségesen élni, ha az életünk minden területét átjárja a politika, az érdekkörökhöz való csatlakozás és a másik oldal szabályos utálata? Szerintem sehogy. Örömmel látom viszont, hogy egyre többen elvonatkoztatnak a pártállásoktól, és csak a produktumot nézik. Velük tudok egyetérteni. Mára annyira megmérgezi a közéletet az egyik vagy a másik oldalra sorolódás, hogy sokan tudatosan ki akarnak szállni ebből. Köztük én is.”

“Hiszek benne, hogy akinek van füle rá, meghallja, amit mondok.

Idáig érzem a saját felelősségemet, és nem szeretném űzni, hajtani az újabb és újabb megnyilvánulási lehetőségeket, legyen az egy nem minőségi televíziós műsor, TikTok vagy bármi. De ha van olyan mondandóm, amit érdemesnek tartok elmondani ezeken a platformokon, magam is használom, és kísérletezem velük.”

“Protestáns éppen azért lesz az ember, mert mindig van benne egyfajta kétely, a megismerés és megértés vágya. Megint egy idézettel kell élnem:

a hit kétely nélkül fanatizmus. Ahhoz, hogy megértsd valaminek a lényegét, kérdéseket kell feltenned, és arra megkapni a saját válaszaidat.

Akkor lesz valójában a tiéd.”

“…mindig is kerültem, hogy hittérítő legyek, és másokra akarjam erőltetni a saját meggyőződéseimet. De azt a kérdést egyszerűen ijesztőnek tartom, amikor megkérdezik tőlem, hogy mertem coming outolni a vallásommal? Ott nagyon nagy a baj, ha egy társadalomban ez coming outnak számít. Én dafke is beszélek róla. Nem is lehetnék hiteles enélkül.”