A nácik által elkobzott holmik közül egy budapesti karikagyűrű is előkerült.
A holokauszt idején a lágerekbe érkezőktől elvettek minden személyes holmit, amit még egyáltalán magukkal tudtak vinni. Általában a ruhákat is elvették, aki nem csíkos darócot kapott, az sem tarthatta meg a saját ruháit. A Harmadik Birodalomban a kifejezetten megsemmisítő táborként működő helyek kivételével ezeket a személyes tárgyakat lajstromba vették, tárolták.
Ezt bizonyítja a csodálatos Corrie ten Boom története, akit egy – Gondviselés szervezte – hiba következtében hazaengedtek, és amikor elbocsátották, kínos alapossággal eléraktak egy kis dobozkát az órájával, gyűrűjével, apróságaival.
A keleti területeken a nácik igyekeztek eltüntetni a borzalmak nyomait, felrobbantották a létesítményeket, elégették a dokumentumokat, elvitték az összerablott értékeket: pénzt, aranyat, ezüstöt, műkincseket. Az apró személyes holmikból azonban nagyon sok megmaradt és ezek a dokumentumokkal együtt az Arolsen levéltárba kerültek. Egy elenyésző töredéküket a hatvanas-hetvenes években sikerült eljuttatni a tulajdonosokhoz illetve örököseikhez, de nagyon nehézkes volt a családok felkutatása. Az internet azonban új lehetőségeket nyitott.
Minden megmaradt iratot, tárgyat lefényképeztek, katalogizáltak és sokat közzétettek az archívum honlapján.
A Süddeutsche Zeitung cikke néhány ilyen tárgyat bemutat, és bárki kérhet a fenti linken információt, illetve kereshet az iratokban. A honlapon is találunk fotókat személyes relikviákról, ilyen volt az a levél, amelyet Peter Will holland ellenálló megírt, de elküldeni már nem tudott, vagy a családi fotókat rejtő levéltárca, amelyek eljuthattak a gyerekekhez, unokákhoz. Különös történet a Dachauban meghalt szerzetes, Engelmar Unzeitigé is, akinek hátrahagyott két medálját ma a rendtársai ereklyeként őrzik.
A cikkben szereplő képek között van egy budapesti karikagyűrű és
a levéltárban sok magyar áldozat iratai, személyes apróságai várják, hogy felfedezzék őket az utódok.
A levéltár honlapján néhány adat megadásával kérhetünk információt, de lehetőség van az online kutatásra is.
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom