Esti tükör, 2021. április 10.
Bergamo-dilemma – alig egyéves kifejezés, ami a laikusokat elborzasztja, az egészségügyben dolgozókat…
Valószínűleg az egészségügyben dolgozókat is elborzasztja, mégis, magyar kórházban is volt már példa arra, hogy az orvosnak kellett eldöntenie, kinek adjon esélyt az életben maradásra. Zacher Gábor orvos-toxikológus szerint felelőtlenség lenne tőle, ha lélegeztetőgépre tett betegeinek biztos gyógyulást ígérne, ahogyan a miniszterelnök is felelőtlenül ígérte, hogy meggyógyítják, aki megbetegszik.
Lehet némi igazság abban, amit Zacher Gábor mond, mert miközben az egymillió főre vetített regisztrált koronavírusos esetek számában Magyarország a 21. helyen áll, az elhunytak számát tekintve nálunk haltak meg a második legtöbben a világon.
Erről ritkán ejtünk szót, szemben az örvendetesen magas átoltottsági aránnyal: miközben az európai átlag mindössze 14 százalék, hazánkban már a lakosság 27,8 százaléka kapta meg legalább az oltás első adagját. A sokat emlegetett „erkölcsi törvény” által meghatározott 2 és fél millió beoltottat a héten elértük, az utóbbi napokban azonban az oltási sebesség érdekében fellazult az oltási sorrend, és lényegében mindenkit elkezdtek oltani.
Vagy mégsem? Civil szervezetek hívták fel a figyelmet, hogy a szegényebb, elzárt településeken élő lakosok között az átlagnál jóval alacsonyabb az oltásra jelentkezők aránya, ráadásul rengeteg embernek sem megfelelő eszköze, sem képessége, de sok esetben még a regisztrációhoz szükséges e-mail címe sincs.
Persze, ez nem tipikusan magyar probléma – a The New York Times vakcinakörképében a Duke Egyetem egészségpolitikai központjának igazgatója, Gavin Yamey azt mondja, a vakcina elosztása egyenlőtlen és tisztességtelen. A koronavírusi elleni vakcinák aránytalan elosztása az Egészségügyi Világszervezetnek is feltűnt. A WHO vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz elmondta, hogy a magas jövedelmű országokban átlagosan négyből egy ember megkapta már a koronavírus elleni oltást, az alacsony jövedelmű országokban viszont ez az arány ötszázból egy.
Közben egy bajor kutatás adatai szerint a hivatalosnál akár háromszor-négyszer több gyerek is elkaphatta a vírust. Éppen ezért érdemel különös figyelmet, hogy a Pfizer és a BioNTech kérte az amerikai hatóságoktól, hogy a koronavírus elleni vakcinájuk alkalmazhatóságát terjesszék ki a 12-15 éves korosztályra is, hogy a következő iskolaév megkezdése előtt elkezdhessék az iskolások oltását.
Valószínűleg a gyerekek oltása a Pedagógusok Szakszervezetét is megnyugtatná. „A gyerekek nem védettek, maguk illetve családjuk egészségét is veszélyezteti a korai nyitás, illetve a pedagógusok esetében nem alakulhat ki addig teljes védettség” – írják közleményükben, melyben kérik, hogy a középiskolákhoz hasonlóan a többi oktatási intézmény nyitását is halasszák el.
A másik jelentős tömörülés, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Orbán Viktornak címzett nyílt levelében azt kérdezi a kormányfőtől, hogy ha „az üzletekben a maszkviselés mellett is 10 négyzetméterenként egy személy tartózkodhat, miért gondolja Ön, hogy az óvodákban és iskolákban ugyanilyen biztonsági intézkedés nélkül ennél nagyságrendekkel többen egy légtérben tartózkodhatnak, ráadásul nem percekig, hanem akár több órán keresztül?”.
A 10 nm/fő szabály a nyári labdarúgó-Európa-bajnokság budapesti mérkőzésein is csak maximum a pályán lesz teljesíthető, ugyanis a rendezők azt tervezik, hogy – a helyszínek közül egyetlenként – a Puskás Aréna nézőtéri ülőhelyeinek 100 százalékát foglalhassák el a szurkolók.
Duda Ernő virológus professzor azt mondja, hogy semmiféle nyitás mellett nem szólnak járványügyi adatok – ez most egyértelműen politikai döntés volt.
Az pedig Erdő Péter bíboros, prímás döntése, hogy április 17-től ismét megnyitják kapuikat az Esztergom-Budapesti főegyházmegye katolikus templomai.
Estére kávét nem, de kávéképeket és egy Szalóki Ági-interjút ajánlok az elcsendesedéshez.
