Több mint egy éve már, hogy szociális életünk nagyrészt a virtuális térbe költözött. Ha apránként is, de nem árt felkészülni a Covid utáni közösségi életre.
A várva-várt visszatérés azonban nem biztos, hogy olyan könnyű lesz, mint gondoljuk. A most tapasztalt “poszt-izolációs” szorongást eddig azok beszámolóiból ismertük, akik börtönből, hadifogságból, humanitárius segítőmunkából vagy elszigetelt expedíciókból tértek vissza a civil életbe. A Covid után közösen kell újratanulnunk, hogy hogyan legyünk együtt.
Mostanában sokan élünk meg ambivalens érzéseket is. Ami eddig semleges vagy pozitív érzetként élt bennünk, ahhoz most fenyegetés kapcsolódhat: hiába szeretek a családommal és a barátaimmal lenni, most az is eszembe jut, hogy megfertőzhetnek, vagy megfertőzhetem őket. Minden ilyen élethelyzetben meg kell hallanunk a bennünk megkonduló vészharangot. – Hogy mikor jelez igazi, s mikor hamis veszélyt, ezt eldönteni egyre nehezebb – mondja Dr. Debra Kaysen klinikai pszichológus, a Stanford Egyetem oktatója.
Nemcsak a fertőződés kockázata kelthet bennünk félelmet, de szorongást válthat ki az is, hogy ismét emberek közé kell mennünk.
Eleinte még öröm volt otthonról dolgozni, most már visszavágyódunk a kollégák közé, de aggodalommal tölthet el mindannyiunkat újra munkába állni a hagyományos keretek között.
A kulcs a fokozatosságban rejlik. De azt nem várhatjuk – és talán jobb is így -, hogy ugyanott folytassuk, ahol több mint egy éve abbahagytuk. Kaysen ezt az újrarendeződést a japán kintsugi technikához hasonlítja: ahogyan az összetört kerámiát arannyal forrasztják össze, úgy a nehéz idők megélése után mi is – a változás tudatában – erősebben folytathatjuk, mint előtte.
Íme, nyolc egyszerű gyakorlat, melyek segíthetnek visszarázódni valódi kapcsolatainkba.
1. Ebédeljetek vagy vacsorázzatok együtt!
A közös étkezés javítja a hangulatot és kiváló ellenszere a magánynak. Egy szabadtéri piknik, vagy egy kellő távolságtartást lehetővé tevő kerti parti a családdal és a barátokkal örömteli és biztonságos lehetőség az újrakapcsolódásra.
2. Nevessetek együtt!
Kijöttünk a közös szórakozás, a viccelődés gyakorlatából, de ezt is újra lehet tanulni. Az újrakapcsolódás alapvető feltétele a szemkontaktus és az együtt nevetés – ha egy béna viccen is, de a felszabadító nevetés jólesik mindenkinek.
3. Kérdezz meg valakit, mit olvas, milyen zenét hallgat mostanában!
A zene és az irodalom a közösségépítés egyik alapja lehet. Hallgassatok együtt zenét, cseréljetek olvasnivalót és utána beszéljétek ki közösen az élményt!
4. Keress fel valakit, akivel megszakadt a kapcsolatod!
Hívd fel, küldj neki egy rövidebb üzenetet vagy egy hosszabb e-mailt – itt az idő visszaépíteni a tágabb társadalmi hálót, amiben korábban mozogtál!
5. Kezdj beszélgetésbe egy idegennel!
Bárki lehet az: egy másik kutyasétáltató a parkban, a zöldséges néni vagy a futár, aki csomagot hoz neked. Teremts vele szemkontaktust, beszélj hozzá – nem a szerephez, amit betölt, hanem a személyhez! Zökkentsd ki őt is a szerepéből, és ismerd meg a maszk mögött az embert!
6. Mozgás indul!
Táncoljatok, sétáljatok, fussatok, ússzatok, biciklizzetek – vagy csak egyszerűen mosogassatok vagy hajtogassátok össze a ruhákat közösen. A fizikai szinkronitás az egyik legfontosabb kapcsolódási lehetőség!
7. Csak ülj csendben valakivel…
…és figyelj arra, hogy milyen jó csak úgy lenni – fecsegés nélkül, csendesen, együtt valakivel. Jó lehetőség a non-verbális kommunikáció gyakorlására is, amivel mélyíthetitek a kapcsolatotokat.
8. Tervezz!
Már most írj be a naptáradba izgalmas közös programokat azzal, akit szeretsz – lehet ez egy közös hétvége a vízparton vagy síelés jövő télen. Hozzáértők szerint várni valamit a jól-létünk alapja! Gyakorold az optimizmust, tervezz reménnyel!
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
