Esti Tükör, 2021. április 7.
Sokak számára várva várt nap volt a mai: újranyithattak az üzletek, szolgáltathatnak a szolgáltatók.
De sokan vannak azok is, akik szerint elhamarkodott lépés volt a miniszterelnök által hivatkozott „erkölcsi törvény” szerinti nyitás, mert a vírus továbbra is arat, a mától érvényben lévő lazítások pedig éppen azoknak a kontaktusszámait növelik majd meg, akik körében egyébként is magas a fertőzöttség. A szolgáltatásokat ugyanis jellemzően nem az átoltott idősek veszik igénybe, hanem az immunitással még nem rendelkező fiatalabbak.
Magyar Orvosi Kamara (MOK) is túl korainak tartja a nyitást: álláspontjuk szerint a korlátozások feloldásának jelenleg nincs egészségügyi, járványügyi alapon nyugvó szakmai indoka. Facebookon megjelent állásfoglalásukból kiderül, hogy nem a jelenlegi oltottsági szintet, hanem a járványadatok javulását és az ellátórendszer terhelésének csökkenését tekintik a nyitás feltételének.
A MOK elnöksége jó iránynak tartja, hogy a boltok tovább lehetnek nyitva, de az egyéb szolgáltatások mostani, illetve az oktatási intézmények április 19-i nyitását korainak tartják.
„A koronavírus elleni oltás csak a második oltást követő 7. nap után nyújt járványügyi szempontból is megnyugtató, bizonyítottan magas szintű védettséget. Minden ennél korábbi időpontban csak részleges védettség áll fenn, ami lehetővé teszi a fertőzés terjedését és hamis biztonságérzetet nyújt”
– szerepel a kamara közleményében.
Ez a tény is érvként szerepel Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) diákokhoz, szülőkhöz és tanárokhoz intézett felhívásában, amelyben arra kérik a kormányt, hogy ne nyissák ki az iskolákat április 19-én. Ha kérésük nem talál meghallgatásra, arra buzdítják diáktársaikat, hogy ne menjenek iskolába, a tanárokat pedig kérik, hogy folytassák az online oktatást.
Ezzel egyetértenek a magyar pedagógusokat képviselő jelentősebb szervezetek (PSZ és PDSZ) is: a kormányzati tervekkel ellentétben nem szeretnének április 19-én iskolanyitást, mert az oktatásban dolgozókat és számos egészségügyi szakembert nyugtalansággal és félelemmel tölt el, hogy az első oltást követően akár napokon belül vissza kell térniük a tantermekbe. Az biztosnak tűnik, hogy bizonyos fokú védettség már az első adag vakcina után kialakul, de a védettség mértéke erősen bizonytalan. Ugyanakkor az első adag után két-három hétre van szükség az érdemi, bár még mindig csak részleges védettség kialakulásához, ezért tűnik kockázatosnak a kormány terve, hogy már az első oltási forduló után 8-9 nappal újranyitnák az iskolákat.
Közben érettségire készülő diákok nyílt levélben sürgetnek egy „kristálytiszta döntést” az érettségivel kapcsolatban, amely minden diák, tanár és szülő félelmét megszüntetné. Az érettségit ugyanis a döntéshozók hagyományos formában tervezik megtartani, ám a körülmények cseppet sem „hagyományosak”: mint írják, az idei érettségi vizsgák mindenkit érintenek.
Ezzel egyidejűleg a Házi Gyermekorvosok Egyesülete is megírta levelét, melyben az országos tiszti főorvost és Kásler Miklóst arra kérik, hogy a háziorvosok beolthassák a 16 és 18 év közötti krónikus betegséggel élő fiatalokat, és oltási kapacitás függvényében a korosztályba tartozó egészségeseket is.
Időközben a 6-17 év közötti korosztályt érintő nagy-britanniai oltástesztet felfüggesztették. A vizsgálat annak kiderítésére irányult, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina milyen immunitást biztosít gyerekek számára. A tesztelés folytatásával meg akarják várni a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) által, felnőttek körében kezdett vizsgálat eredményét.
Magyarországon 2,5 millióan már megkapták, több mit 1,3 millióan még várnak az oltásra, de a szakemberek úgy kalkulálnak, hogy május első harmadára ők is megkapják a vakcinát. Ekkor új kihívással kell majd szembenéznie a kormánynak: az eddig nem regisztráltak oltási hajlandóságának növelése érdekében például el kell gondolkodnia az oltottak pozitív diszkriminációján, hiszen Magyarország esetében valahol 80 és 90 százalék között lehet a nyájimmunitás küszöbértéke.
A járványügyi számháborúba bekapcsolódott a párizsi Pasteur Intézet is – szerintük akkor lehetne minden korlátozást feloldani Franciaországban, ha legalább a felnőtt lakosság 90 százaléka megkapná a koronavírus elleni vakcinát szeptember 1-ig. Németországban Angela Merkel rövid, de szigorú és egységes zárlatot tart szükséges a koronavírus harmadik hullámának megfékezéséhez. Ausztriában Sebastian Kurz osztrák kancellár bejelentette, hogy az ország májusban az élet újraindítására, számos szektor újranyitására készül, miközben az osztrák orvosi kamara elnöke, Thomas Szekeres a drámai adatok (napi 1900-3800 új fertőzött, 15 és 37 közötti áldozat) miatt az ország egészének lezárását szorgalmazta.
Drámai adatokért és drámai helyzetekért nekünk sem kell a szomszédba menni – a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb halálozási statisztikájából kiderül, március közepén másfélszer annyi 65 év alatti halt meg, mint egy évvel korábban. És a járványnak nem csak a halottak az áldozatai – a legsúlyosabb állapotban lévő covidos betegekért küzdő intenzív osztályok egyikén dolgozó, emberfeletti munkát végző orvos szerint olyan pszichés teher hárul rájuk, amit mindannyian a szakmájuk kudarcaként és tehetetlenségeként, teljes orvosi hivatásuk és hitvallásuk megkérdőjelezéseként élnek meg.
Az emberfeletti munkát végző egészségügyisek közé tartoznak azok a mentősök is, akiket valaki feljelentett húsvétkor, mert megálltak és hamburgert vettek elvitelre egy budapesti büfénél. A történtekre reagálva többen, nagyobb burgerező és kis gíroszos egyaránt, szinte mozgalommá válva ajánlott fel rengeteg ételt a mentődolgozóknak.
Szerintem ennél jobb hírt ma nem találunk, talán itt kéne abbahagyni, de még érdemes néhány „covid-mentes” cikket is figyelmükbe ajánlanom:
- megtalálhatták a legősibb európai térképet, amely egy ismert területet ábrázol – a 2-szer 1,5 méteres kőlap Bretagne nyugati részének egy régióját ábrázolja.
- azokon a térképeken viszont egyértelműen Magyarország látható, ráadásul napjainkban, melyeken a KSH adatainak segítségével vizsgálhatjuk hazánk gazdasági, foglalkoztatottsági és jövedelmi viszonyait, megyékre lebontva – szembetűnő az ország megosztottsága, és – fejlettségi szempontból nézve – két részre szakadása.
- a Gallup közvélemény-kutató mérése szerint az Egyesült Államokban közel nyolcvan év óta most először csökkent ötven százalék alá azok aránya, akik valamely helyi egyházközség aktív tagjainak mondják magukat, magyarán rendszeresen járnak templomba.
- Kalasnyikov a piacon, gyógyszer a kabátujjban, pékség liszt nélkül – a Karitász nem ismer lehetetlent, ha segélyszállítmányt kell célba juttatni.
- Az afgán kormány megtiltotta a 12 évnél idősebb lányoknak, hogy olyan nyilvános eseményen énekeljenek, amelyen férfiak is részt vesznek. Az afgán nők attól tartanak, hogy a tálib előírások kezdenek el visszatérni az országba.
